Máday Izidor

Marosi Máday Izidor, születési nevén Mandel Izsák (Pest, 1839. július 26.^[1] – Budapest, Terézváros, 1925. április 3.)^[2] miniszteri tanácsos, közgazdasági író.

Máday Izidor
Született	Mandel Izsák 1839. július 26. Pest
Elhunyt	1925. április 3. (85 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	böröllei Nagy-Szabó Linda (?–1927. január 12., Budapest)
Gyermekei	Máday Andor Máday István
Szülei	Máday János Tottis Eleonóra
Foglalkozása	író szakíró tisztviselő
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Máday Izidor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Családja

Pesten élő, zsidó nagykereskedő család gyermeke. Apja Máday (Mandl/Mandel) János,^[3] édesanyja Tottis Eleonóra volt. Testvérei: Andor, István, Sándor, Paulina (később Herzberg Sándorhoz ment nőül) és Nina (később Mauthner Antal felesége).^[4]

Jánoshegyi Mauthner Ödön kertészeti szakíró, magkereskedő, gazdasági főtanácsos az ő unokaöccse volt.^[5]

Feleségével, böröllei Nagy-Szabó Lindával^[6] született fiaik:

• Máday Andor Izidor (1877–1958) jogász, könyvtáros, genfi egyetemi tanár,
• Máday István Ignác (1879–1959) neves orvos, neurológus, debreceni egyetemi tanár.

Életpályája

Gimnáziumi tanulmányai után előbb a pesti tudományegyetem jogtudományi karán tanult. Kedvet azonban a gazdaságtudományok, mégpedig a mezőgazdaság iránt érzett, így gróf Károlyi György orosházi uradalmában kezdett gyakornokként dolgozni, majd 1857-ben a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetbe iratkozott.^[7] Gazdász oklevelét 1859/1860-ra szerezte meg. 1860-ban ismét Károlyi Györgynél kapott állást egészen 1866-ig. Előbb gazdatiszti írnok volt, nemsokára kezelőtiszt. 1866-ban a Bittó-féle jószágon számtartó lett (1866–1867), majd 1867-ben Arad vármegyében jószágbérletre vállalkozott. 1868-ban Szende Béla, Arad vármegye akkori főispánja, tiszteletbeli főjegyzőnek nevezte ki. 1869-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz fogalmazóvá s ugyanezen évben még „cím- és jelleggel felruházott”, 1870-ben pedig „valóságos” miniszteri titkárrá, 1880-ban osztálytanácsossá és 1891-ben osztályfőnökké nevezték ki. Az 1879-es székesfehérvári országos gazdasági kongresszuson a mezőgazdaság érdekeinek erőteljesebb felkarolását követelte.

A Magyar Tudományos Akadémia 1883. június 25-én a nemzetgazdasági bizottságba kültagjának választotta. Kiváló szolgálatai elismeréséül 1895. január 7-én miniszteri tanácsos lett. Kitüntették a III. osztályú Vaskorona-renddel, a svéd Wasa- s a francia „Pour le Mérite Agricole” renddel. Több egyesület elnöke, alelnöke és igazgató-választmányi tagja, a Csík-, a Hont-, a Pest- és a Szatmár vármegyei, továbbá a kecskeméti és a Szécsény vidéki gazdasági egyesületek tiszteletbeli tagja volt. 1899. február 17-én magyar nemességet^[8] kapott és ehhez április 13-án a „marosi” előnevet.^[9]

1904-ben betegsége miatt lemondott aktív minisztériumi tisztségéről. Jobb keze lebénult, de tevékenységét, szervező és szerkesztő munkáját (főként az Állatvédő Egyesület, a méhészet és az alkohol elleni küzdelem terén) változatlan aktivitással folytatta. Szalonjának szorgalmas látogatói, legmeghittebb barátai Herman Ottó, Bezerédj Pál és Beöthy Zsolt voltak.^[10]

Az Országos Állatvédő Egyesületnek 1899-től 1917-ig volt az elnöke. Elnöksége idején az Állatvédelem és Gyermeknaptár című lapokat is ő szerkesztette. Herman Ottó amerikai minta alapján 1900-ban felvetett indítványának hatására Máday Izidor 1906 márciusában előterjesztést tett Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél, hogy vezessék be a Madarak és fák napjának megünneplését a magyarországi iskolákban.^[11] Ezzel összefüggésben hozta létre 1907-ben az Orszá­gos Ifjúsági Madárvédő Ligát.^[12] 1908-ban a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségének megalakításában is nagy részt vállalt,^[13] így 1908 májusától az Állatvédelem című lap, már az előbbi szövetség és az Országos Állatvédő Egyesület közös közlönyeként jelent meg.^[14]

Máday Izidor arcképe 1883 körül

Minisztériumi tevékenysége során a filoxéra sújtotta szőlőbirtokok újratelepítése érdekében ő készítette elő a telepítésről szóló 1894. évi V. törvénycikket, valamint a bortermelés általános érdekeit védelmező 1896. évi V. törvénycikket. A méhészet előmozdítását is szívén viselte.

Ő szerkesztette a Közgazdászati Hetilapot 1870. január 3-tól április 30-ig, melyet Bernáth Dezsővel együtt adtak ki. Máday Izidor alapította a Földmívelési Érdekeinket és melléklapját, a Falusi Gazda című néplapot, melyet alapításától, 1873. november 3-tól 1877 végéig ő szerkesztett. Ugyancsak szerkesztője volt a Magyar Gazda című lapnak, mely a Politikai Újdonságok melléklete volt 1874-ben. A Falusi Gazda Naptára az 1875–1878 közötti időszakra és a Jegyzék-napló Gazdák számára című kiadvány évfolyamai 1873–1878 között szerkesztésében jelentek meg. Morócz Istvánnal közösen szerkesztették a Gazdák Lapját 1878–1880 között. Ő alapította 1879-ben és szerkesztette a kezdetektől a Magyar Föld című gazdasági napilapot. Munkatársa volt a Köztelek lapnak is.

Még életében, 1917 júniusában a Pozsonyi Állat- és Madárvédő Egyesület választmánya elhatározta, hogy „Máday Izidornak, az Országos Állatvédő Egyesület nagyérdemű elnökének a pozsonyi városligeti díszkert egyik 100 éves fáján művészi emléktáblát állít”. Máday betegsége miatt már nem tudott részt venni az ünnepségen.^[15][16][17]

Hosszú betegség után 1925. április 3-án hunyt el.^[18] Sírja az alsószalmavári Nagy-Szabó és Szalmavári Kovács családi sírkápolnában található, Vanyola községben.^[19]

Cikkei

• Jelentés a békésmegyei gazdasági egyesület által Békés-Csabán rendezett aratógépversenyről. (Gazdasági Lapok. 1869. 26. sz.)
• A Narbuth-féle kendergyártás megtekintésére kiküldött bizottság jelentése. (Egyesületi Közlemények. I. 1870. 229. oldal)
• A világ- vagy nemzetközi kiállítások haszna és jelentősége. (Gyakorlati Mezőgazdaság. 1872. 21. sz.)
• A világkiállítások történetéről. (Gyakorlati Mezőgazdaság. 1872. 22. sz.)
• A phylloxera ügyében. Egy szó gazdatisztjeinkhez. (Borászati Lapok. 1874. 19. sz.)
• A phylloxera ügyében. (Természettudományi Közlöny. 1874. VI. 397. oldal)
• Szarvasmarha-tenyésztésünk emeléséhez. (Földmívelési Érdekeink. 1874. 11–16. sz.)
• Egy szó gazdatisztjeinkhez? (Földmívelési Érdekeink. 1874, 60. sz.)
• A phylloxera. Ábrákkal. (Magyar Gazda. 1874. 12. sz.)^[20]
• Az állam és mezőgazdaságunk. (Nemzetgazdasági Szemle. 1874)
• Élőállat-kivitelünk a külföld előtt. – A borgyártás kérdése. – Adatok a gazdasági tanügy és a reá fordított államsegélyről. (Nemzetgazdasági Szemle. 1877)

Munkái

• Népszerű útmutatás a lennek belga mód szerint mívelése és kikészítéséről. Különös tekintettel Felső-Magyarország viszonyaira. Kiadja a földmívelési-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium. Pest, 1869 (Németül. Pest, 1869)
• Jelentés és javaslat az országos gazdasági egyesülethez egy országos gazdasági múzeum czélszerű szervezése tárgyában. Pest, 1871
• A világkiállítások. Útmutatás az azokban résztvenni szándékozóknak. Pest, 1872. Megtekintve: 2020-07-05 (Németül. Pest, 1872)
• Adatok a gazdasági oktatás szervezésének kérdéséhez Magyarországon. Pest, 1872
• Szarvasmarhatenyésztésünk emelésének eszközeiről. A magyar országos gazdasági egyesület szarvasmarha-tenyésztési szakosztályának megbízása folytán az 1874. február 9. ülésén előadva. Budapest, 1874
• A magyar gazdatiszti nyugdíj- és segélyegylet alapszabály-tervezete. Budapest, 1875 (névtelenül)
• A szőlők veszedelme. A phylloxera természete és irtása. Hazai szőlőbirtokosaink figyelmeztetéseül. Budapest, 1876. 19 ábrával és egy térképpel
• A növénytermelés és gabonakereskedés kérdései. Előadó ... Budapest, 1880 (Az országos magyar gazdasági egyesület által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott Enquète-tárgyalások I.)
• A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium intézetének és közegeinek kiállítása a mezőgazdasági csarnokban. Budapesti általános országos kiállítás. Budapest, 1885.
• Adatok az alkoholizmus kérdésének ismertetéséhez. Budapest, 1905
• Az Országos Állatvédő Egyesület huszonöt évi működése és az állatvédelmi törekvések Magyarországban; Grimm, Budapest, 1907 Megtekintve: 2020-07-05
• Vogelschutz-Bestrebungen in Ungarn. Organisierung der gesellschaftlichen Mitarbeit; Pátria, Budapest, 1910
• Máday Izidor–Chernel István: Madárvédelmi törekvések Magyarországban. A társadalom közreműködése; Pátria Ny., Budapest, 1911 Megtekintve: 2020-07-05
• Bezerédj Pál emlékezete (Budapest, 1919)