Máday Sándor

Máday Sándor (Pest, 1841 körül – Hietzing (Bécs mellett), 1878. július 15.)^[1] jogi doktor, királyi közjegyző, köz- és váltóügyvéd, országgyűlési képviselő, a Francia Becsületrend lovagja. Máday Izidor (1839–1925) miniszteri tanácsos, közgazdasági író testvére.

Máday Sándor
Született	1841 Pest
Elhunyt	1878. július 15. (36-37 évesen) Hietzing
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1873–1875)
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Több évig mint ügyvéd működött a fővárosban. 1873-ban Fogaras vármegyében képviselővé választották; a Deák-párt tagja volt és később átment a Sennyei-párthoz és a közjegyzőség szervezésekor kinevezték közjegyzőnek a fővárosba. 1875. augusztus 1-jén kezdte meg működését a IV. kerületben (belváros).^[2] Blaha Lujza színésznő házasságon kívül született fia, Blaha Sándor 1874. szeptember 30-ai keresztelésénél a Pest-belvárosi római katolikus főplébánia születési anyakönyvi bejegyzésében az "Észrevételek" rovatban a feljegyzés szerint természetes atyaként jelent meg és íratta be nevét, amit utólag kihúztak.^[3] Más források szerint azonban mégsem ő, hanem Soldos Sándor a gyermek édesapja.^[4] A Francia Becsületrend lovagja volt. Halála előtt néhány hónappal jegyezte el egy bécsi gazdag bankár leányát; menyasszonyához utazva érte el a halál életének 37. évében, 1878. július 15-én hajnali egy órakor. Örök nyugalomra helyezték 1878. július 16-án délután a hietzingi köztemetőben.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1872-75) vannak.