Márfa

Márfa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Nem tévesztendő össze a következővel: Mánfa.

Márfa
faluközpont
Márfa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Buttinger Petra (független)[1]
Irányítószám	7817
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	179 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	44,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 34″, k. h. 18° 11′ 07″45.85941, 18.18531
Márfa Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Márfa témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Villányi-hegység déli lejtőjén helyezkedik el, Harkánytól északnyugatra. A szomszédos települések: észak felől Szava, kelet felől a ma már Harkányhoz tartozó Terehegy, dél felől Kovácshida, délnyugat felől Drávaszerdahely, északnyugat felől pedig Diósviszló.

Megközelítése

Ma csak közúton érhető el, a Görcsönytől Harkányig húzódó 5814-es úton. Hajdan érintette az 1971 nyarán megszüntetett Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja volt itt; Márfa megállóhely a községtől északra, külterületek közt helyezkedett el.

Története

Nevét az oklevelek 1332-ben említették először, Markfalwaként. Ekkor Viszló határjárásában tűnt fel. A 15. században Márkfalva néven említették az oklevelekben. A török megszállás és a felszabadító háborúk után gróf Draskovich János birtoka lett. 1698-ban Caprara Aeneas császári tábornok szerezte meg, később pedig a Benyovszky családé lett.

Márfa lakónak száma a 2001 évi népszámlálás adatai szerint 245 fő.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Korsós Csaba (független)^[3]
• 1994–1998: Korsós Csaba (független)^[4]
• 1998–2002: Korsós Csaba (független)^[5]
• 2002–2006: Korsós Csaba (független)^[6]
• 2006–2010: Ollós Gábor (független)^[7]
• 2010–2014: Ollós Gábor (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Farkas József (független)^[9]
• 2019–2024: Farkas József (független)^[10]
• 2024– : Buttinger Petra (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	198	190	193	178	161	187	184	179
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 2,6% horvátnak, 2,1% németnek, 0,5% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,9%, református 50%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,7% (13,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 79,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,2% cigánynak, 3,2% németnek, 1,6% horvátnak, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,7% volt református, 23% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13,9% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Református temploma 1826-ban épült.