Máriapócs

Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Nyírbátori járásában. Népessége alapján a megye és az Észak-Alföld legkisebb városa.

Máriapócs
A máriapócsi kegytemplom
Máriapócs címere Máriapócs zászlaja
Becenév: Pócs
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyírbátori
Jogállás	város
Polgármester	Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám	4326
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1822 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	96,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″47.878888888889, 22.018888888889
Máriapócs Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Máriapócs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriapócs témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye és a Nyírség tájegység déli részén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 280, a megyeszékhely Nyíregyházától 30 kilométerre. Az egyházi közigazgatás tekintetében a Nyíregyházi Egyházmegye területéhez tartozik.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyháza-Nyírbátor közti 4911-es út, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. Ófehértóval a 4927-es, Kislétával és Nyírbogáttal a 4929-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Máriapócs vasútállomás a falutól és templomától mintegy 3 kilométerre délre helyezkedik el.

Története

A római katolikus műemléktemplom

A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a vármegye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthori-család tagjainak birtokaként szerepel.

A későbbiekben a királyi család tagjai és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Szennyei család szerzett itt részbirtokot.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.

1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi gróf. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is idelátogatott, ekkor keleti rítusú misét is pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál 150 000 hívő jelenlétében.^[3]

A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Palóczy Lajosné (független)^[4]
• 1994–1998: Palóczy Lajosné (független)^[5]
• 1998–2002: Palóczy Lajosné (független)^[6]
• 2002–2006: Nagy György (független)^[7]
• 2006–2010: Palóczy Lajos Elekné (független)^[8]
• 2010–2014: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2014–2019: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2019–2024: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)^[11]
• 2024– : Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	2155	2146	2153	2036	1887	1888	1822
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12] Ekkor lakosainak száma 2277 fő volt, ebből helyben foglalkoztatott 1240 fő.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 2% ruszinnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 4,7%, görögkatolikus 53,1%, felekezeten kívüli 4,3% (12,4% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 3,7% ruszinnak, 0,7% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2-0,2% görögnek, szlováknak és németnek, 0,1-0,1% horvátnak és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,9% volt római katolikus, 6% református, 44,9% görög katolikus, 0,5% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 3,2% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).^[14]

Testvérvárosai

• Torino, Olaszország

Nevezetességei

Máriapócs világszerte ismert Máriapócs Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görögkatolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görögkatolikus püspök szülőházában. A településen található egy turulszobor is.^[15]

2015-ben átadták a többek között a zeneiskola évente megrendezésre kerülő Művészeti Gálája megtartására alkalmas Kulturális Központot.^[16]

Ismert személyek

• Itt született 1885-ben Gergelyffy András jogász, a nagykállói járás főszolgabírója (1919–1935), országgyűlési képviselő (1935–1944).