Mars Climate Orbiter

A Mars Climate Orbiter amerikai űrszonda 1998. december 11-én indult Cape Canaveralból és 1999. szeptember 23-án érkezett meg a Marshoz. Pályára állás közben megszakadt a kapcsolat a szondával. A repülésirányítók hibája miatt túlságosan behatolt a légkörbe és elégett.

Mars Climate Orbiter
Az MCO Mars körüli pályán
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Gyártó	Lockheed Martin Space Systems
Küldetés típusa	orbiter
Küldetés
Célégitest	Mars
Indítás dátuma	1998. december 11.
Indítás helye	USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás
Hordozórakéta	Delta II
Megérkezés	1999. szeptember 23.
Küldetés vége	1999. szeptember 23.
Az űrszonda
Tömeg	629 kg (hajtóanyaggal)
Energiaellátás	500 W a Marsnál
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Climate Orbiter témájú médiaállományokat.

A Mars Surveyor 1998 másik űrszondájának, a Mars Polar Landernek a küldetése is kudarccal végződött. A sorozatos sikertelenségek miatt a NASA átszervezte marskutató programját.

A Mars Climate Orbiter feladatai közé tartozott a bolygó térképezése és a légkör tanulmányozása. Műszerek: MARCI kamera, PMIRR radiométer.

A küldetés katasztrofális vége

Az űrszonda elérte a Marsot, és 1999. szeptember 23-án 09:01 UTC-kor (ERT: a Marsról érkező jel útideje 10 perc 55 másodperc) 16 perc 23 másodpercig pályára állítási égést hajtott végre a főhajtóművel. Az űreszköz 09:06 UT ERT-kor haladt el a Mars mögött, és az égés befejezése után 10 perccel, 09:27 UT ERT-kor kellett volna újra felbukkannia és rádiókapcsolatot létesítenie a Földdel. A kapcsolat azonban nem jött létre újra, és az űrszonda sem fogadott jelet. A meghibásodást vizsgáló bizottság megállapításai szerint navigációs hiba okozta a katasztrófát, aminek közvetlen oka az volt, hogy az űrhajó néhány parancsát angol mértékegységben számították ki, az előírt metrikus helyett. Ez azt okozta, hogy az űreszköz nem a Mars feletti tervezett 140–150 km-es magasságban haladt, hanem körülbelül 57 km magasságban lépett be a Mars légkörébe. A légköri súrlódás miatt az űrhajó ilyen alacsony magasságban haladva felhevült és szétesett, gyakorlatilag megsemmisült.^[1]

A katasztrófához vezető okok

A probléma gyökere: A metrikus mértékegységek használatának elmulasztása egy „Small Forces” nevű szoftverfájl kódolásában, amelyet a röppályamodellekben használnak. Az SI-mértékegységrendszer használata követelmény volt, de ezt az egyik szoftverfejlesztő csapat (Lockheed Martin Astronautics) figyelmen kívül hagyta.

Hozzájáruló okok:

1. Az űrhajó sebesség-változását hibásan modellezték és ezt nem vették észre.
2. A navigációs csapat nem ismerte az űrhajót.
3. Nem hajtották végre az 5. számú pályakorrekciós manővert.
4. A rendszertervezési folyamat nem foglalkozott megfelelően a fejlesztésből az üzemeltetésbe való átmenettel.
5. Nem megfelelő kommunikáció a projektelemek között (ez alatt a két szoftverfejlesztő csapat értendő - a JPL és a Lockheed Martin Astronautics).
6. A Navigációs Csoport személyi állománya nem működött megfelelően.
7. Nem megfelelő szakmai képzés.
8. Az ellenőrzési és érvényesítési folyamat nem foglalkozott megfelelően a szoftverrel.

^[2]

Kapcsolódó szócikkek

• Mars-kutatás