Mohs-féle keménységi skála

A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Két fokozat közé eső keménységet törtszámmal jelölik. Összeállítója Carl Friedrich Christian Mohs osztrák minerológus és fizikus.

Friedrich Mohs emléktábla Bécsben

A skála az ásványok előzetes, terepi határozásához ad kiváló segítséget, különösen, ha tűt, zsebkést és egy kisebb üvegdarabot is magunknál tartunk. Az 1812-es megalkotása óta számos, keménységet precízen, laboratóriumi körülmények között megállapító eljárás született.

A skála

Mohs keménység	Referenciaásvány	Kép	Gyorspróba	Kémiai jel	Abszolút keménység[1]	Vickers-keménység (N/mm²) [2]
1	talk		körömmel könnyen karcolható	Mg3Si4O10(OH)2	1	27
2	gipsz		körömmel nehezen karcolható	CaSO4·2H2O	3	61
3	kalcit		körömmel nem karcolható, tűvel igen	CaCO3	9	157
4	fluorit		tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható	CaF2	21	315
5	apatit		tűvel nem, késsel nehezen karcolható	Ca5(PO4)3(OH−,Cl−,F−)	48	535
6	földpát		késsel nem karcolható, reszelő fogja	KAlSi3O8	72	817
7	kvarc		üveget karcolja, acéllal szikrázik	SiO2	100	1 161
8	topáz		üveget karcolja	Al2SiO4(OH−,F−)2	200	1 567
9	korund		üveget karcolja	Al2O3	400	2 035
10	gyémánt		üveget karcolja	C	1 500	10 000

Az ásványok keménysége

Az ásványok keménysége különféle módszerekkel határozható meg, aminek alapján a keménységnek különböző változatai ismeretesek: karcolási, csiszolási, nyomási és fúrási keménység. A keménység egyébként vektoriális sajátság és nagyban függ a hasadástól: a keménység mindig a hasadási lapon a legkisebb, erre merőlegesen a legnagyobb. A metamorf keletkezésű disztén (kianit) esetében például 4 és 7 közötti keménységi értékek mérhetők a különféle orientációjú kristálylapokon. Erre utal régebbi elnevezése is: disz = kettős, sztenosz = erősség (görög).