Gipsz

A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj, a kalcium-szulfát dihidrátja (CaSO₄·2H₂O).

Gipsz
A sivatagokban, ahol nagy a párolgás, az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra hasonlítanak
Általános adatok
Kémiai név	kalcium-szulfát
Képlet	CaSO4·2H2O
Kristályrendszer	monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szulfát- és rokon ásványok
Alosztály	Pótanion nélküli víztartalmú szulfátok és rokonaik
Azonosítás
Megjelenés	táblásak, prizmásak, tű alakúak
Szín	átlátszó/áttetsző, színtelen, fehér vagy sárgára, barnára, vörösre színezett
Fény	üvegfényű, hasadási felületén gyöngyházfényű
Átlátszóság	átlátszó és áttetsző
Törésmutató	nα = 1,519–1,521 nβ = 1,522–1,523 nγ = 1,529–1,530
Pleokroizmus	nincs
Keménység	1,5-2
Hasadás	egy kristálytani sík mentén kiváló, másik kettő mentén jó
Törés	csak egy hasítási iránya van
Olvadáspont	1,460 °C
Oldhatóság	forró, híg HCl
Sűrűség	2,32 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Gipsz témájú médiaállományokat.

Megjelenési formái, genetikája

Kristályai többnyire táblásak, prizmásak, tű alakúak. Gyakran ikresedik, többnyire fecskefark alakú ikreket képez. Szemcsés-kristályos tömeges változata az alabástrom, a finom rostos gipszet szelenitnek vagy szaténpátnak nevezik .^[1]

A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A betöményülő tengervíz elsőként kicsapódó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett anhidrit válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és kalcium is jelen van a környezetben: például Gánton (Vértes) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai Kiscelli Agyag Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.

Nagy tömegben s gyakorlatilag vegytisztán keletkezik a füstgázok kén-dioxid tartalmának nedves mészköves technológia alkalmazásával való csökkentése során, amit ipari méretekben ún. kéntelenítő berendezés alkalmazásával végeznek. A technológia részletesebb és közérthető leírása a Mátrai Erőmű honlapján található.^[2]

Felhasználása

Finom szemcséjű, áttetsző változatát, az alabástromot dísztárgyak, szobrok készítésére használják, a tömeges gipszkőzetet mint égetett gipsz alkalmazzák.

Az építőipari termékek között például gipszstukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók) alapanyagaként használják fel.

Rokon ásványfajok

A Wikimédia Commons tartalmaz Gipsz témájú médiaállományokat.

• anhidrit

Neve

A gipsz szó a latin gypsus-on keresztül a görög γύψος (»gypsos«, gipsz, kréta) szóból származik, a görögök pedig a sémi nyelvi környezetből vették át. További ókori eredetű megnevezések még a gipszre: szelenit (holdkő), alabástrom és lapis specularis (tükörkő).

Érdekességek

A 2017-es és 2022-es év ásványának jelöltje is volt, előbbi esetben a kvarc és a malachit-azurit páros mellett, míg az utóbbi esetben a magnetit és a kaolinit mellett. 2017-ben a kvarc került ki győztesen, a 2022-es évre pedig a magnetitet választották.^[3][4]