Fluorit

A fluorit a halogenidek osztályába tartozó ásványfaj. Elnevezésének szinonimája: folypát.

Fluorit
Általános adatok
Névváltozatok	folypát
Kémiai név	kalcium-fluorid
Képlet	CaF2
Kristályrendszer	köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Halogenidásványok
Alosztály	Vízmentes egyszerű halogenidek
Csoport	Fluoritcsoport
Azonosítás
Szín	Változatos, élénk bíborszínű, kék, zöld vagy sárga, vöröses narancssárga, rózsaszínű, fehér vagy barna. A tiszta, szennyezetlen kristályok színtelenek.
Porszín	fehér
Fény	gyenge üvegfényű
Átlátszóság	átlátszótól áttetszőig
Törésmutató	1,433–1,448
Keménység	4 (a Mohs-skála egyik referenciaásványa)
Hasadás	tökéletes négy irányban, oktaédert formálva
Törés	kagylós
Oldhatóság	forró sósavban
Sűrűség	3-3,3 g/cm³
Különleges tulajdonság	UV-fényben fluoreszkál (magát a jelenséget is erről az ásványról nevezték el)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fluorit témájú médiaállományokat.

2018-ban az év ásványa (Földtudományos Forgatag 2017, MTM).^[1] A címet a kalcit és a szfalerit mellől nyerte el.

Megjelenési formái, genetikája

Rácsszerkezete típusos ún. fluoritrács, ilyen szerkezettel bír például az uránszurokérc (UO₂) is. Szépen fejlett kristályainak színe és formája keletkezési körülményeitől függ. Kisebb hőmérsékleten világos színárnyalatú kockákban jelenik meg, míg magasabb hőmérsékleten teltebb színeződésű, oktaéder, rombdodekaéder, hexakisztetraéder lapok kombinációi szerepelnek. A negyvennyolcas (hexakiszoktaéder) megjelenése gömbszerű külsőt kölcsönöz kristályainak. Gyakran ikresedik és átnövéses ikreket alkot.

Magmás folyamatokban, széles hőmérsékleti határok között képződik. A Kárpát-medencében híresek Kapnikbánya (Gutin-hegység) és Selmecbánya (Szlovákia) fluoritjai.

Ipari alkalmazásai

A kohászatban az olvadáspont csökkentésére adagolják (innen ered folypát elnevezése is). Vegyiparban fluorsav gyártásra, az optikai iparban akromatikus lencsék előállítására használják.