Moiret Ödön

Moiret Ödön, németesen Edmund Moiret^[1] (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) magyar szobrászművész, építész, éremművész, grafikus, művésztanár, a gödöllői művésztelep tagja.

Moiret Ödön
Született	1883. március 2. Budapest
Elhunyt	1966. december 12. (83 évesen) Bécs
Művészneve	Edmund Moiret
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	szobrász, építész grafikus, éremművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Moiret Ödön témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

1902-ig a bécsi akadémián tanult szobrászatot, majd 1905-ig Brüsszelben az akadémián folytatta tanulmányait. 1906-ban megjelent az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (OMKT) kiállításán. Ebben az évben Bécsben tanult, de részt vett a gödöllői művésztelep életében is és ott volt a KÉVE művészcsoport alapítói között. Erdélyben és Olaszországban járt tanulmányúton. Bécsben Edmund von Hellmer mesteriskolájában tanult. 1910-ben visszatért Budapestre Bécsből és Ráth-díjat kapott az 1909 – 1910-es képzőművészeti társulati kiállításon bemutatott műveiért. 1911-ben megkapta a Ferenc József koronázási díjat. Ugyanebben az évben a Budapesti Műegyetem szobrász tanszakának vezetője lett és Mihály Rezsővel együtt nagy anyaggal vett részt a KÉVE művészegyesület III. kiállításán. 1914-ben részt vett a Céhbeliek I., majd 1916-ban a II. kiállításán. Ugyan Bécsbe költözött 1920-ban, de 1923-ban Budapesten több helyütt, így pl. az Ernst Múzeumban és a Nemzeti Szalonban volt gyűjteményes kiállítása. 1926-ban egy tervével szerepelt a bécsi városrendezési kiállításon.

Műveiből

Schickedanz Albert síremléke a Kerepesi temetőben

Kőbagolya a Vas utcai iskolán

• 1909 k.: Mária Magdolna, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1910: Kőbaglyok (a Lajta Béla által tervezett Budapest, VIII. Vas u. 9 – 11. sz. alatti iskolaépületen)^[2]
• 1911 előtt: Női képmás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1912: Szent György lovag, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1912: Virágos Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1912: Léda, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1913: Erzsébet királyné budapesti emlékműve terve (Menyhért Miklóssal)^[3]
• 1916: első világháborús hősi emlékmű terve^[4]
• 1938: Első világháborús emlékmű, Kötegyán (felavatva 1941-ben)^[5]
• Az élet misztériuma^[6]
• Eszmélés Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Schickedanz Albert síremléke a Kerepesi temetőben
• Semmelweis Ignác emléktáblája
• Körösfői-Kriesch Aladár síremléke, Gödöllő (Farkasrét - a második világháborúban megsemmisült)
• a Magyar Nemzeti Bank^[7] budapesti székháza néhány szimbolikus reliefje^[8]
• a Hitelbank erkélyszobrai.

Kapcsolódó szócikkek

• Alpár Ignác
• Magyar szobrászok listája
• Gödöllői művésztelep
• Éremművészet
• Emléktáblák Budapest V. kerületében