Lajta Béla

Lajta Béla, születési és 1907-ig használt nevén Leitersdorfer Béla (Óbuda, 1873. január 23. – Bécs, 1920. október 12.) zsidó származású 20. századi magyar építész. Korai művei szecessziós, illetve népies stílusúak, a későbbiek az art déco jellemzőit viselik magukon.^[7]

Lajta Béla
Született	1873. január 23.[1][2][3] Budapest[4][3]
Elhunyt	1920. október 12. (47 évesen)[5][1][2][6] Bécs[4][3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Káldor Klára
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1896)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (3jobb-74-41) Fiumei úti sírkert
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (részben) Zsidó Vakok Intézete (ma: Mozgásjavító Általános Iskola) Chevra Khadisa Szeretetházra (ma: Idegsebészeti Klinika)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta Béla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az Új Színház bejáratának részlete

Bp. VIII., Vas u. 9–11. szakiskola

Életpályája

Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia gyermekeként született. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát, és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos-jutalomdíjat. Rövid ideig Hauszmann Alajosnál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Olaszországban, főként Rómában. Ebben az időszakban festőművészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél,^[8] 1898-ban R. N. Shaw-nál^[9] dolgozott Londonban. Még onnan küldte haza tervét a pesti – volt Valeró gyár előtti térre elképzelt – zsinagóga tervpályázatára, amellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.

1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája 1900-ban. 1902–1904 között épültek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt Lechner Ödön, akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott (pl. A Kozma utcai izraelita temető^[10] Schmidl sírboltja vagy egy kastély Szirma községben (ez utóbbit 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották).

1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905–1907 között (ma a román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Zsidó Vakok Intézetére (1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60.) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57., ma: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató a Budapest VI. kerület, Paulay Ede utca 35. szám alatt és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.

Sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 3 jobb-74-41. Kozma Lajos alkotása

1909 után tervezett épületeire az egyszerű, „geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű díszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki”.^[11] Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest VIII., Vas utca 9–11. alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest V., Szervita tér 5.), a Budapest VIII., Népszínház utca 19. sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).

Az 1913–14-ben (Budapest XIV., Cházár András utca 10.) tervezett Pesti Izraelita Hitközség Alapítvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Hegedűs Ármin fejezte be 1923-ban. 1911–1914 között – Szabó Ervinnel együttműködve – a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. A méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a Kozma utcai és Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állnak.

Súlyos betegsége következtében elméje megbomlott, fivére 1919-ben gyámság alá helyezte.^[12] Fiatalon, 47 évesen 1920. október 12-én Bécsben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri zsidó temető (X., Kozma u. 6.) 3/J-74-41 sz. sírjában helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Kozma Lajos, egykori tanítványa és munkatársa tervezte, aki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902-1903 körül Málnai Béla, 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905-1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még Román Miklós, Szőke Imre és Nagy Sándor (nem tévesztendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.

Házastársa Káldor Klára volt.^[13]

Alkotásai

Épületek

• 1902–1904. Budapest, II. k. Völgy utca, Leitersdorfer-villa
• 1902. Szirma, Klein Mór kastélya – 1944-ben elpusztult^[14]
• 1902. V. ker., Kossuth Lajos utca 4. Bárd Zeneműbolt bútorzata. (ma: könyvesbolt)
• 1902. Zenta, Tűzoltólaktanya és szertár
• 1904. Zenta, Gimnázium. (I. dij, megbízást nem kap)
• 1905. Zenta, Ađanska 10. Krsto Slavnic háza
• 1906–1907. Budapest V., Szent István tér 15. Hecht Jónás papírüzlete (volt bankfiók, ma: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
• 1905–1907. Budapest XIV., Izsó utca 5. Malonyai Villa. (1913-ban átalakítva)^[15]
• 1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60. Zsidó Vakok Intézete (ma: Mozgásjavító Általános Iskola)
• 1908. Budapest VIII., A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete és ravatalozója.
• 1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57. Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek otthona. (szeretetotthon) Mózes-szobor, Telcs Ede munkája (ma: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Főépület)^[16]
• 1908–1909. Budapest VI., Paulay Ede utca 35., Parisiana, párizsi mulató. (Újszínház^[18]).
• 1909–1912. Budapest VIII., Vas utca 9-11. Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola. (ma: BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma)^[19]
• 1910–1912. Budapest V., Szervita tér 5. Leitersdorfer (később Rózsavölgyi)-ház, üzletek és bérlakások.
• 1911–1912. Budapest VIII., Népszínház utca 19. Harsányi testvérek bérháza.
• 1913–1914. Budapest, XIV. Cházár András utca 10. Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziuma. 1923-ban Hegedüs Ármin fejezi be. (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola)
• 1913–1925.^[20] Budapest XIV., Amerikai út 53-55. A Pesti Chevra Kadisa Menedékháza és Felnőtt Vakok Otthona (ma: Mazsihisz Szeretetkórház)^[21]

Síremlékek

A nagyobb épületeken kívül Lajta számos síremléket tervezett. Ezek közül napjainkban a következők azonosíthatóak be:^[22]

Salgótarjáni utcai zsidó temető

Cím: 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.

• 1904 k.: Lederer Béla síremléke
• 1908: Bródy József és családja síremléke
• 1908: Guttmann Emil és családja síremléke
• 1908 k.: Beimel Jakab és felesége, Sauer Cecília síremléke
• 1909: Sváb Jakab fiai és családjuk síremléke
• 1910 k.: Deutsch Frigyesné Bodansky Hermina síremléke
• 1913: Herzman Bertalan síremléke
• 1913 k.: kántorjánosi Mándy Ignác síremléke
• 1914: gavosdiai Sváb Sándor síremléke
• 1914: szászbereki báró Kohner család síremléke
• 1918: Bacher Vilmos síremléke

Kozma utcai izraelita temető

Cím: 1108 Budapest, Kozma utca 6.

• 1902–1904 (vagy 1906–1907). Gries család sírja^[23]
• 1902–1904. Schmidl család sírja^[24][25]
• 1903 k.: Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz és Leitersdorfer Dávid síremléke
• 1904: Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza síremléke
• 1904 k.: Epstein Sándor és családja síremléke
• 1906-1908: özv. Griesz Benjáminné sz. Weisz Anna és családja síremléke
• 1907 k.: Steiner Zsigmondné Leitersdorfer Sarolta síremléke
• 1908: Schwarcz Lajos és családja síremléke
• 1908: Greiner Emánuel és családja síremléke
• 1910 k.: Mezey Albert síremléke
• 1911: Szabolcsi Miksáné síremléke
• 1911–1912: Deutsch Zsigmond és neje Stauber Borbála síremléke
• 1912: Kudelka Jakab síremléke
• 1912: A régi Váci úti zsidó temetőből exhumált halottak síremléke
• 1912 k.: Steiner Zsigmond síremléke
• 1913: Lukács Zsigmond síremléke
• 1913: A régi Váci úti temetőből exhumált 1848-49-es pesti zsidó honvédek síremléke
• 1913: Klein Nándor és családja síremléke
• 1913 k.: Mezey Ede és felesége Mezey Laura síremléke
• 1913 k.: Vágó Mihályné és Vágó Mihály síremléke
• 1914: Káldor Lacika síremléke
• 1914: Propper Samu és családja síremléke
• 1918 k.: Lamm Mór és családja síremléke

Egyéb temetőkben

• 1908 k.: Hirsch Józsefné Herman Jozefa síremléke – dátum és helyszín bizonytalan
• 1913: Klein Mór síremléke – ismeretlen helyen
• 1913: Herman Lipótné síremléke – ismeretlen helyen
• 1913: sztapári Récsey Ede családjának síremléke – Kula (ma Szerbia), zsidó temető

Első elhelyezési tervpályázat (I. díj), 1911. Nemzeti Színház távlati kép
Elhelyezési helyszínrajz	Helye (Astoria) 2009-ben

Egyéb pályázatok

• 1898. Lipótvárosi zsinagóga pályázat. III. díj.^[26]
• 1899. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde palotájának pályaterve.^[27]
• 1901. Zágrábi Posta- és Távírda-igazgatóság székházának pályaterve^[28]
• 1901. Honvéd téri zsidó imaház pályázat. I. díj
• 1901–1902. Kossuth-mauzóleum, Telcs Edével és Tóth Istvánnal
• 1901–1902. Vörösmarty Mihály szobra, Róna Józseffel
• 1901–1902. Erzsébet királyné-emlékmű, Róna Józseffel^[29]
• 1902. Szent Gellért-szobor
• 1903. A Rákoskeresztúri zsidó temető árkádjainak pályaterve. I. díj^[30][31]
• 1903. Pozsonyi Posta és távírda épülete, Lechner Ödönnel^[32]
• 1905. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium épületének pályaterve. III. díj^[33]
• 1911. Fővárosi Könyvtár és Művelődési Központ
• 1911. Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet tervpályázat. II. díj^[34]
• 1911. A budapesti Nemzeti Színház elhelyezési tervpályázata. I. díj
• 1912. Budai zsinagóga épületének tervpályázata. I. díj.^[35]
• 1912. Új Nemzeti Színház épületének tervpályázata. IV. díj^[36]
• 1913. Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázat. Megvétel.^[37]

Szakírói tevékenysége

• Der Schöpfer der modernen ungarischen Baukunst (Bildende Künstler, Bécs. 1911)
• A temető művészete (Magyar Iparművészet, 1914)

Képgaléria

• 
  Vakok Intézete 1905-1908
  Bp. XIV., Mexikói u. 60.
• 
  Vakok Intézete 1905-1908
  Bp. XIV., Mexikói u. 60.
• 
  Újszínház 1908-1909
  Bp. VI., Paulay Ede u. 35.
• 
  Újszínház kapu részlet
  Bp. VI., Paulay Ede u. 35
• 
  Idegsebészeti Klinika 1909-1911
  Bp. XIV., Amerikai u. 57.
• 
  Idegsebészeti Klinika 1909-1911
  Bp. XIV., Amerikai u. 57.
• 
  Szakközépiskola. 1909–1912
  Bp. VIII.. Vas u. 9–11.
• 
  Szakközépiskola
  Bp. VIII., Vas u. 9–11.
• 
  Rózsavölgyi-ház, 1910–1912
  Bp. V., Szervita tér 5.
• 
  Rózsavölgyi-ház. 1910–1912
  Bp. V., Szervita tér 5.
• 
  Bérház 1911–1912
  Bp. VIII., Népszínház u. 19.
• 
  Bérház 1911–1912
  Bp. VIII., Népszínház u. 19.
• 
  Ma: Gázművek épülete 1911–1912
  Bp. VII., Rákóczi u. 18.
• 
  Ma: Gázművek épülete. Részlet
  Bp. VII., Rákóczi u. 18.
• 
  Radnóti gimnázium 1913–1914
  Bp. XIV., Cházár A. u. 10.
• 
  Radnóti gimnázium részlet
  Bp. XIV., Cházár A. u. 10.
• 
  A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete
• 
  A Salgótarjáni utcai zsidó temető beomlott kupolájú ravatalozó épülete