Niedermann Gyula

Niedermann Gyula (Esztergom, 1839. december 22. – Budapest, 1910. január 24.) pszichiáter, királyi tanácsos.

Niedermann Gyula
Született	1839. december 22. Esztergom
Elhunyt	1910. január 24. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos pszichiáter neurológus
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1862, orvostudomány)
A Lipótmezei Elmegyógyintézet 2. igazgató főorvosa
Hivatali idő 1884. július 10. – 1899. április 23.[1]
Előd	Schnirch Emil
Utód	Bolyó Károly
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Niedermann Ferenc és Elczenbaum Amália fiaként született.^[2] A gimnáziumot szülővárosában, az egyetemet Pesten végezte, ahol 1862-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1884 és 1899 között a Lipótmezei Országos Tébolyda igazgatója volt. 1899-ben hirtelen nyugdíjazták. Később, 1903-ban mégis kinevezték a rákospalotai új szanatórium élére - az intézmény később Pestújhely település része lett, említették Niedermann-szanatóriumként is, jelenleg: Észak-Pesti Kórház. Niedermann ott nem érezte jól magát, és megkeseredve hunyt el 1910-ben.

Családja

Felesége Szathmáry Ilona (1844–1885),^[3] Szathmáry Mihály semmítőszéki irattárnok és Müller Matild lánya volt. 1865. május 27-én Budán, a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplomban kötöttek házasságot.^[4] Három lányuk született:

• Jolánta Blanka Eszter (1867–1958), férje Gluzek Gyula, a mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtok igazgatója.^[5][6]
• Blanka Ilona Kornélia (1872–1962), Lejtényi György m. kir. állami jószágfelügyelő felesége.^[7]
• Inez Lujza Sarolta (1875–1965), Rózsa Imre m. kir. államrendőrségi főorvos felesége.^[8][9]

Művei

Folyóiratcikkek

Cikkei a Gyógyászatban (1864. A mervengő komorkór, melancholia, kataleptica, A véreresztésekről elmebetegeknél, 1865. Gégetükrészet az elmebetegségekkel járó agybajoknál, A terjedő hűdéssel járó butaság, 1866. Az érzéktévengések, 1867. Az elmebetegek agyütereinek kásás-elfajulásáról, 1868. Elmebetegek étiszonya s művi etetése); az Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1868. A tébolyda).

Önálló művei

• 1. Orvosi Statisztika. A közgazdasági miniszter által szervezett statisztikai tanfolyamban előadták… és Tormay Károly. Pest, 1869.
• 2. Az elmebetegek agylágyulása. Simon Tódor után ford. Budapest, 1875.
• 3. Védekezés a tüdővész ellen. Budapest, 1897. (Chyzer Kornéllal együtt).

Emlékezete

• Esztergomban utca és pszichiátriai intézmény viseli nevét.