Nikolaj Frederik Severin Grundtvig

Nikolaj Frederik Severin Grundtvig (Dánia, Udby, 1783. szeptember 8. – Koppenhága, 1872. szeptember 2.) dán író, költő, történész, reformátor, lutheránus lelkész.

Nikolaj Frederik Severin Grundtvig
Christian Albrecht Jensen festménye (1843)
Született	1783. szeptember 8.[1][2][3][4][5] Udby[6]
Elhunyt	1872. szeptember 2. (88 évesen)[1][2][3][4][5] Koppenhága[7][8]
Álneve	N.F.S. Grundtvig
Állampolgársága	dán[9][10][11]
Házastársa	Elisabeth Christina Margrethe Blicher (1818. augusztus 12. – 1851. január 14.)[12] Marie Toft (1851. október 24. – 1854. július 9.)[13] Asta Grundtvig (1858. április 16. – 1872. szeptember 2.)[13]
Gyermekei	Svend Grundtvig Johan Grundtvig Asta Marie Elisabeth Frijs Grundtvig Frederik Lange Grundtvig Meta Grundtvig
Szülei	Cathrine Marie Bang
Foglalkozása	költő történész filozófus teológus író himnuszíró lelkipásztor politikus címzetes püspök filológus
Tisztsége	member of the Danish Constituent Assembly (1848. november 6. – 1849. június 5.) a Folketing képviselője (1848. december 4. – 1852. augusztus 4.) a Folketing képviselője (1853. február 26. – 1853. május 27.) a Folketing képviselője (1854. június 2. – 1855. június 14.) a Folketing képviselője (1855. június 21. – 1858. június 14.) member of the Danish Landsting (1866. június 23. – 1866. október 18.)
Iskolái	Koppenhágai Egyetem Aarhus Katedralskole
Kitüntetései	Dannebrog-lovagrend (1840)[13]
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaj Frederik Severin Grundtvig témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életrajza

N.F.S.Grudtvig szobra Koppenhágában

Nikolaj Frederik Severin Grundtvig az úgynevezett "Pünkösdi költő" 1783. szeptember 8-án született a Dániai Udby-ban. Apja azon kevés evangélikus lelkész egyike volt, aki hű maradt az evangéliumi igazsághoz, amelyet a racionalizmus fenyegetett. Családjában igazi keresztény vallásosság uralkodott. A Koppenhágai Egyetemen tanult, itt érte az "új teológia" hatása. Feladta törekvéseit. Hamarosan látni kezdte az emberek szellemi szegénységét.

A 20 éves korában szerzett diplomát teológiából a Koppenhágai egyetemen (University of Copenhagen). Az egyetemen főképp a költészet és a skandináv mitológia érdekelte. Könyve, az Észak mitológiája 1808 körül jelent meg.

1810-ben, egy fiúiskolában tanította a történelmet, Grundtvigot apja (aki beteg volt) arra kérte, hogy jöjjön Udbyba, és legyen az asszisztense. Grundtvig elfogadta apja felkérését 1813-ban, apja halála után is ott maradt. Két prédikációja miatt végül 1826-ban elhagyta a szószéket és csak 1839-ben térhetett vissza a következő 33 évre, 1872-ben bekövetkezett haláláig. Élete során szerzője több mint 1000 himnusznak.

Munkássága

Nikolai Frederik Severin Grundtvig karrierje időnként viharos és ellentmondásos volt. Gyakran támadta a teológiai álláspontokat. Többnyire a himnuszokkal, az egyházzal és a szentségekkel foglalkozott. Elsősorban himnuszokat írt, amelyek közül néhány igen mély teológiai témát tartalmazott, himnuszaiban folyamatosan hangsúlyozta az Isten Igéjét, mint az egyetlen szabályt, és irányítót a hívők számára.

Fő munkája

• Észak mitológiája (1808)

Magyarul

• Ebbe Kløvedal Reichː Napsütés és villámlás. Grundtvig, és az élethez írt dalai. A népfőiskola atyja, N. F. S. Grundtvig (1783–1872) életrajza, 50 versével egyetemben; ford. Lázár Ervin János, Muzsay András; Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség, Szentendre, 2010