Nyáregyháza
magyarországi község Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Nyáregyháza község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Remove ads
Fekvése
A Monori járás déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 40, Monortól délkeletre 14 kilométerre. Közúton a 4-es főútról letérve érhető el, vagy Monorierdő felől a 46.103-as, vagy Pilis felől a 4606-os úton. Elérhető az M5-ös autópályáról is, Újhartyánnál letérve, Újlengyel érintésével, a 405-ös főúton, majd ugyancsak a 4606-os úton. Szomszédai közül Csévharaszttal és Dánszentmiklóssal a 4605-ös út köti össze.
Vasútvonal nem érinti a települést, bár a Budapest–Záhony-vasútvonal csak pár kilométerre húzódik tőle. A vasút legközelebbi megállási pontjai Alsónyáregyháza felől Pilis vasútállomás (körülbelül 4 kilométerre), Felsőnyáregyháza felől pedig Monorierdő megállóhely (mintegy 5 kilométerre). A legközelebbi autóbusz-állomás Monoron található.
Remove ads
Története
Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.
1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét bírta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.
Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.
A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.
1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.
Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.
A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.
Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.
A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.
Az 1900-as évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozott még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:
Pusztacsév
Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.
Pusztapótharaszt
Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.
A 20. század elején Pusztapótharaszton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.
Remove ads
Közélete
A rendszerváltás előtti közel két évtizedben, 1972 és 1990 között Nyáregyháza a szomszédos nagyközséggel, Pilissel együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt. 1985-től a tanácselnök Balázsné Mihalcz Ilona, a nyáregyházi elöljáróság vezetője és egyben az egyik tanácselnök-helyettes Végvári József volt.[3] 1990 óta újra önállóan igazgathatja magát a település.
1990 és 2019 között nyolc önkormányzati választást tartottak, ezeken három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. A képviselő-testületének létszáma 2010-ig 11 fő volt, azóta a testület 6 főből áll.
Polgármesterei
Remove ads
Népesség
A grafikon már nem támogatott.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 16,7%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,9% (29% nem nyilatkozott).[6]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,8% volt római katolikus, 15,1% református, 4,6% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[7]
Településrészek
Remove ads
Nevezetességei
- Református-evangélikus közös templom (épült 1893-ban)
- Római katolikus templom
- Nyáry-kúria
- Mannó-kastély
Ismert emberek
- Itt született, 1805. február 27-én Nyáry Pál politikus.
- Itt halt meg 1815. szeptember 6-án Balla Antal mérnök, táblabíró.
- Fedák Sárit, büntetése letöltése után ide telepítették ki.
- Itt született, 1923-ban Tóth István fotóművész.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.
1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.
Remove ads
Források
- Borovszky Samu: Pest vármegye
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads