Nyírmártonfalva

Nyírmártonfalva község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Nyírmártonfalva
A görög katolikus templom
Nyírmártonfalva címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Nyíradonyi
Jogállás	község
Polgármester	Kövér Mihály Csaba (független)[1]
Irányítószám	4263
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	1855 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	57,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′, k. h. 21° 54′47.583333333333, 21.9
Nyírmártonfalva Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nyírmártonfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmártonfalva témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Légifotó Nyírmártonfalva

Fekvése

A vármegye északi részén helyezkedik el, a Dél-Nyírségben, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján, Debrecentől 27 kilométerre északkeletre.

A szomszédos települések: észak felől Nyíradony, kelet felől Nyíracsád, dél felől Vámospércs, délnyugat felől Debrecen Haláp és Nagycsere nevű, külterületi városrészei, északnyugat felől pedig Nyíradony-Tamásipuszta. Nyugat felől a legközelebbi település Hajdúsámson, de közigazgatási területeik kevés híján nem határosak.

Ma a település lélekszáma megközelítőleg 2000 fő, nagysága 57,48 km². A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlagos aranykorona értékű, talaja jellemzően homoktalaj. A főbb mezőgazdasági termékei: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfák különböző fajai-fajtái.

Megközelítése

Ma csak közúton közelíthető meg, Vámospércs vagy Nyíracsád érintésével, a 4905-ös úton. A megyeszékhelyről Vámospércsen érhető el a legegyszerűbben, a 48-as főút felől egy 7 kilométeres letéréssel.

Évtizedekkel ezelőtt még érintette a Debrecen-Nyírbéltek közti keskeny nyomtávú vasútvonal is, melynek itteni szakaszát az 1970-es években elbontották, de egyes újabb keletű tervek szerint a közeljövőben épp e településig építenék vissza.

• 
  Görög katolikus templom Nyírmártonfalva
• 
  Nyírmártonfalva I. világháborús emlékmű
• 
  Falumúzeum Nyírmártonfalva

Története

Mártonfalva neve az ismert írott forrásokban a 15. század közepe táján bukkan fel először, mégpedig a Kállay család egyik oklevelében. 1461-ben már a Parlaghy család volt a település földesura. A 18. század második felében, illetve a 19. század első felében a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka. A 20. század elején báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei birtokolták a települést. Gúth, Bagos és Mártonfalva pusztái is a településhez tartoztak. Bagos és Gúth egykor község volt, de a török időkben elpusztultak, templomaik rommaradványai még a 20. század elején is láthatók voltak.

A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg.  A település jelenlegi helyén parlagi örökösök építették az első tanyákat. Református vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok.  A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le a katolikusok. Az 1830-as években a falu lélekszáma 150-200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető.

Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúti erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Itt halad át az Alföldi Kék Túra nyomvonala. Az erdő büszkesége a kétszáz éves „Hubertus tölgy” nevezetű kocsányos tölgy is, mely 1939 óta védett. A különleges rendeltetésű vadászterület először 1991-ben, majd 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes.

Gúth

Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már ma ismert alakjában volt olvasható, később pedig két külön községként, Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt szerepelt. 1482-ben Alsó-Gút neve is említve van. 1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család birtoka volt. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család volt itt birtokos.

A 20. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Antal Gábor	független[3]
1994–1998		független[4]
1998–2002		független[5]
2002–2006		független[6]
2006–2010	Kövér Mihály Csaba	MSZP[7]
2010–2014		MSZP[8]
2014–2019		MSZP[9]
2019–2024	Filemon Mihály	Fidesz-KDNP[10]
2024–	Kövér Mihály Csaba	független[1]

Vadászház - Gúth

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	2061	2068	2034	1955	1856	1847	1855
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,^[11] de kisebb roma közösség is él itt, kb. 50 fő.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 1,7% cigánynak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,3%, református 30,4%, görögkatolikus 32,5%, felekezeten kívüli 9,8% (16,3% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 5,9% római katolikus, 25,1% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 7,1% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Református temploma - 1867-ben épült
• Görögkatolikus temploma - 1957-1960 között épült^[14][15]
• Itt volt a Zsuzsi-vonat egyik állomása (külső végállomása Nyírbélteken volt).
• Első világháborús emlékszobor
• Gúthi vadászház
• Reveczky kastély
• Melánia kastély
• Vay kúria
• Balkányi kúria
• Falumúzeum (Kossuth utca 33.)
• Szent Margit római katolikus templom - 2017-ben épült.
• Lombkoronasétány, amely körül (még építése során) teljesen kivágták az erdőt. 2023-ban, Filemon Mihály polgármestersége idején készült.^[16]
• Nagy Gábor helyi lakos rendszámtáblagyűjteménye.

Kulturális élet

• Kökényes Néptánccsoport: 2013 márciusában alakult Nyírmártonfalván, pár lelkes fiatal részvételével. Nevüket a település határában lévő, Kökényes nevezetű jellegzetes területről vették. A tánccsoport nemcsak a hagyomány és a néptánc képviselője, hanem a közösségi élet egyik fő középpontja a településen, részt vesznek a Falumúzeum által szervezett rendezvényeken, szüreti báli szekerezéseken, falunapon, idősek napján, és egyéb kulturális rendezvényeken is. Művészeti vezetőjük Nagy Béla, aki a fülöpi Búzavirág oktatója is, valamint aktív táncosa a Debreceni Retrózsa csoportnak.

Híres emberek

• Itt született 1878-ban Friedreich Endre történetíró, kegyesrendi tanár.
• Itt született 1912. március 9-én Csatári-Szüts Kálmán növénynemesítő.
• Nagy Marianna fotóművész, természetfotós