Okorvölgy

magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Okorvölgymap
Remove ads

Okorvölgy (németül: Ackerweg) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Gyors adatok
Remove ads

Fekvése

Husztót és Abaliget között fekszik, a Bükkösdi-víz völgyének egyik kiágazásában. A Mecsek legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, mindössze három települési szomszédja van: északkelet felől Abaliget, dél felől Hetvehely, nyugat és észak felől pedig Szentkatalin.

Megközelítése

Délkeleti határszéle mellett elhalad a 6601-es út, ezen érhető el a környező városok közül Sásd és Szentlőrinc irányából is. Lakott területén azonban csak a 66 105-ös számú mellékút húzódik végig, amely a községet északi irányban elhagyva még továbbfolytatódik Szentkatalin központjáig.

Remove ads

Története

Okorvölgy és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Területén a bronzkori halomsíros kultúra népének nyomait tárták fel. 1542-ben Okorwelgh alakban írva említették az oklevelek. A török időkben elnéptelenedett és csak a 18. században települt újra főleg német és magyar lakosokkal.

Okorvölgy az 1900-as évek elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Petik Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Petik Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Petik Zoltán (független)[5]
  • 2002–2004: Niesz Zsolt (független)[6]
  • 2005–2006: Petik Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Petik Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Rezeli Csaba Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Majorosi Józsefné (független)[10]
  • 2019–2024: Majorosi Józsefné (független)[11]
  • 2024– : Majorosi Józsefné (független)[1]

A településen 2005. január 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[12][13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
Lakosok száma
85
79
72
68
77
76
87
86
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

Az 1910-ben végzett népszámlálás adatai szerint ekkor a településnek 192 római katolikus lakosa volt, melyből 15 magyar, 177 német volt. A 2001-es népszámláláskor 99 lakost számoltak össze a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,3%-a magyarnak, 15% cigánynak mondta magát (31,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 2,5%, felekezeten kívüli 7,5% (36,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 77,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 2,6% németnek, 6,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,8% volt római katolikus, 1,3% református, 1,3% egyéb katolikus, 46,1% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[15]

Remove ads

Nevezetességei

  • Harangláb

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads