Oroszország gazdasága
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Oroszország gazdasága magas jövedelmű, vegyes gazdasági szerkezettel rendelkező gazdaság, amelyben állami tulajdonban vannak a gazdaság stratégiai ágazatai. Az 1990-es években végrehajtott piaci reformok nyomán az orosz ipar és mezőgazdaság jelentős része magánkézbe került, ugyanakkor az energiaipar és a védelmi ipar továbbra is állami kezekben maradt.
Oroszország gazdasága szokatlan abból a szempontból a világ vezető gazdaságai között, hogy gazdasági növekedését elsősorban az energiaipar bővülése határozza meg. Az ország természeti erőforrásokban igen gazdag állam. Ide értendő földgáz- és kőolajvagyona, nemesfémkészletei, melyek az orosz export döntő többségét teszik ki. 2012-ben a kőolaj- és a gázszektor az ország éves GDP-jének mintegy 16 százalékát tette ki, valamint a szövetségi költségvetés 52 százalékát és az ország exportjának több, mint 70 százalékát alkotta.[1][2]
Oroszország nagy és bonyolult fegyveriparral rendelkezik, amely alapján képes csúcsminőségű katonai technológiákat kifejleszteni és gyártani, ide értve az ötödik generációs vadászrepülőgépeket példának okáért.
2022-ben Oroszország gazdasága a nominális GDP-t tekintve a 8. helyen állt a világon. Az orosz-ukrán háború hatása miatt 2025-re várhatóan a 11. helyre csúszik vissza, Brazília mögé.[3]
Az országban a háztartások által birtokolt pénzügyi eszközök 35 százaléka mintegy 110 befolyásos személy tulajdonában van. A Forbes magazin 2008 óta több alkalommal is Moszkvát a "milliárdosok fővárosának" titulálta. Világszinten 2024-ben az ország a milliárdosok számát tekintve az 5. helyen állt.[4]
Remove ads
Történet
Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta jelentős változásokon ment keresztül, a központilag tervezett gazdaságból a piaci alapú rendszer felé haladva. Az 1990-es években az ország gazdasága mély recessziót élt át, amelyet az infláció megugrása, a beruházások csökkenése, az áruhiány, a külső adósság növekedése, a háztartások jövedelmének csökkenése és sok más negatív jelenség kísért. A végrehajtott gazdasági reformok privatizálták a legtöbb iparágat, az energia, a közlekedés, a banki és a védelmi ágazatok kivételével. A tulajdonjogok védelme azonban továbbra is gyenge, és az állam továbbra is beavatkozik a magánszektor szabad működésébe.[6]
A világ egyik vezető kőolaj- és földgáztermelője lett és emellett olyan fémek legnagyobb exportőre, mint az acél és az alumínium. 2012-ben a kőolaj- és a gázszektor az ország éves GDP-jének mintegy 16 százalékát tette ki, valamint a szövetségi költségvetés 52 százalékát és az ország exportjának több mint 70 százalékát adta.[2][7] A 21. század elején az orosz energiaexport az életszínvonal gyors emelkedéséhez járult hozzá.
Az ország gazdasága, amelynek átlagosan 7% -os növekedése volt az 1998–2008-as időszakban, miközben az olajárak gyorsan emelkedtek, a 2010-es években csökkenő növekedési ütemet látott.[6]
Az ország nagymértékben függ a nyersanyagárak mozgásától. A csökkenő olajárak, a nemzetközi szankciók és egyéb tényezők kombinációja Oroszországot mély recesszióba taszította 2015-ben, a GDP akkor több mint 2%-kal esett vissza. A visszaesés 2016-ig folytatódott,[6] majd újra növekvő pályára állt a gazdaság, egészen a 2020-as Covid19-pandémia miatt a korlátozások okozta gazdasági visszaesésig.
Ukrajna 2022-es orosz invázióját követően az ország számos szankcióval és bojkottal szembesült a nyugati világ és szövetségesei részéről.[8] Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank becslése szerint a szankciók által okozott kár "az 1970-es évek eleje óta a legnagyobb sokkot" váltotta ki, és 2022-ben 10%-kal fogta vissza Oroszország gazdasági teljesítményét.[9] Ennek ellenére a Világbank szerint Oroszország magas jövedelmű ország lett két évvel a szankciók bevezetése után.[10]
Remove ads
Gazdasági adatok
Oroszország gazdasági adatai 2010-2025 között:[11]
Remove ads
Ágazatok
Mezőgazdaság
- Termesztett növények: gabona, napraforgó, burgonya, zöldségek, kender, szója, földimogyoró, mustármag, dohány.
- Tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, kecske. A méhészet elterjedt a déli területeken. Fontos ágazat a halászat.
Ipar
Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar.
Bányászat
Oroszország fűtőanyagtermelése nagymértékű:
- Kőszén: a Föld szénkészletének nagy része az országból származik. Legnagyobb szénmedencéi: Kuznyecki szénmedence, Pecsorai szénmedence, Irkutszki szénmedence, Kanszk-acsinszki-szénmedence (Cseremhovo), Moszkvai barnaszénmedence.
- Kőolajmezők: készleteit tekintve a világon a leggazdagabb. A kitermelés területei: Közép-Volga melléke, Baskíria, Kaukázus előtere – Groznij és Majkop, Szahalin, kőolajfinomítás: Omszk, Perm, Volga melléke, Nyizsnyij Novgorod.
- Földgázmezők: a világ legjelentősebb készletei, előfordulása: Volga-vidék, Észak-Kaukázus, Közép-Ázsia.
- Földgázvezetékek: Szaratov-Moszkva, Dasava-Brjanszk-Moszkva, Tula-Moszkva, Omszk-Novoszibirszk.
- Tőzegkitermelés: Szentpétervár, Moszkva, Kalinyin.
Energiatermelés
- Nagyobb hőerőművek: Szurgut, Reftyinszkij, Kosztroma, Rjazany.
- Nagyobb vízerőművek: Bratszk, Szamara, Volzsszk, Csajkovszkij, Bogorodszkoe, Zeja, Krasznojarszk, Naberezsnije Cselni, Szaratov.
- Nagyobb atomerőművek: Balakovo, Kurszk, Szosznovij Bor.
Energiatermelés megoszlása
2016-17-es adatok alapján:[13]
- Hőenergia: ~ 68%
- Vízenergia: ~ 21%
- Atomenergia: ~ 11%
- Egyéb, megújuló energiaforrás: ~ 1%
Sötétkék: magasabb
Világos szín: alacsonyabb
(Forrás: IMF, 2017)
(Magyarországé csak enyhén magasabb, mint Oroszországé.)
Feldolgozóipar
- vasércbányák: Urál, Nyugat-Szibéria;
- fémkohászat: Moszkva, Volga melléke;
- vaskohászati kombinátok: Magnyitogorszk, Novokuznyeck, Nyizsnyij Tagil, vasipar: Cserepovec, Lipeck, Taganrog, Novoszibirszk, Moszkva;
- színesfémkohászat: Urál, Szibéria, Távol-Kelet, Észak-Kaukázus;
- gépgyártás: Szentpétervár, Moszkva, Szverdlovszk, Novoszibirszk, Krasznojarszk, Cseljabinszk, Rosztov-na-Donu
- cellulózipar: Arhangelszk, Szentpétervár, Kalinyingrád, Vologda, Nyizsnyij Novgorod, Perm, Karélia;
- vegyipar: Bereznyiki, Voszkreszenszk, Szolikamszk, Kemerovo, Nyizsnyij Tagil, …;
- halfeldolgozás: Távol-Kelet, Jeges-tenger melléke, Kaszpi-tenger partja, Fekete-tenger melléke.
Remove ads
Külkereskedelem
Oroszország 2023-ban a világ 18. legnagyobb exportőre, és 30. legnagyobb importőre volt. 2023-ban Oroszország 394 milliárd $ értékben exportált és 208 milliárd $ értékben importált, 186 milliárd $ többlettel. Az ország külkereskedelme Ázsia központú.[14]
Az orosz exporttermékek legjelentősebb területei az ásványi termékek, fémipar és a nemesfémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a nyers kőolaj, finomított kőolaj, valamint a földgáz. Oroszország legjelentősebb exportországa Kína, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (32,7%) érkezik. 2018 és 2023 között, az export termékek közül az arany és a földgáz kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a finomított- és a nyers kőolaj szenvedték el. Az exportországok közül 2018 és 2023 között Kína és India aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Hollandia és Németország szenvedte el.
Az orosz importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, vegyipar és a közlekedésipar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjárművek, gyógyszerek, valamint a műsorszóró berendezések. Oroszország legjelentősebb importországa Kína, ahonnan a teljes importállomány több mint a fele (53%) érkezik. 2018 és 2023 között, az import termékek közül a gépjárművek és a traktorok behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok és a fűtőgépek szenvedték el. Az importországok közül 2018 és 2023 között Kína és Törökország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Németország és Franciaország szenvedte el.
Termékek
Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2023-ban:[14]
Országok
A fő országok, amelyekbe Oroszország exportált és amelyekből importált termékeket 2023-ban:[14]
Remove ads
Oroszország gazdasága a 2008-as gazdasági válságot követő években
A 2008-as gazdasági világválság miatt az orosz gazdaságot is visszaesés érte el. A válság utáni években az orosz gazdaság szerkezete miatt elsősorban a nyersanyagárak csökkenése okozta a legnagyobb gazdasági visszaesést, valamint szerepet játszanak a gazdaság visszaesésében a Kelet-ukrajnai háború és a nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók.
Az orosz export
2013-ban Oroszország exportból származó bevételei 70 százalékban a kőolaj- és földgáz értékesítésre épültek. Az 527 milliárd dolláros exportbevételből csak 171 milliárd dollárnyi származott energia és nem energiakapcsolt exportból. 14% (73 milliárd dollár) származott földgáz értékesítéséből, 21% (109 milliárd dollár) származott finomított termékek értékesítéséből és 33% olajipari termékek értékesítéséből.[15]
Az olajárak alakulása a költségvetésre is jelentős részben kihat, mivel 100 dolláros hordónkénti olajárhoz szabták az orosz költségvetés egyensúlyi állapotát. Mivel a földgáz ára 6-9 hónapos késéssel követi az olaj világpiaci árának változásait, ezért 2015 május és augusztus között várható a földgáz árának csökkenése, amely a 2015-ös orosz költségvetést érintheti érzékenyen.[15]
Arany- és devizatartalékok változása
Az orosz arany- és devizatartalék 2014. október 17-ére 443,8 milliárd dollárra csökkent. Október tizedikén még 7,9 milliárd dollárral több volt az arany- és devizatartalék, azaz 450,7 milliárd dollár volt. Az egy héttel korábbi, azaz október 3-ai adat még 3 milliárd dollárral több volt, azaz 453,7 milliárd dollár.
Jegybanki alapkamat
Az orosz jegybanki alapkamat 2014-ben az év eleji 5,5%-ról október végére 9,5%-ra nőtt, azaz tíz hónap alatt 400 bázisponttal emelkedett. 2014 decemberének első hetében az orosz jegybank 9,5%-ról 10,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.[24] 2014. december közepén a jegybank 10,5 százalékról 17 százalékra emelte az orosz jegybanki alapkamatot.[25]
Devizaárfolyamok
Az orosz rubel árfolyama az amerikai dollárral szemben egy év alatt 85 százalékot zuhant. 2014-ben az orosz jegybank több, mint 75 milliárd dollárt költött a rubel árfolyamának támogatására.[24] 2014. januárja óta 95 százalékot esett a rubel értéke a dollárhoz képest.[30]
A 2014 decemberében bekövetkezett orosz rubel árfolyamesés mélypontján az eurónként 100, dolláronként 80 rubelt kellett fizetni. Az orosz fizetőeszköz árfolyam két nap leforgása alatt (2014.12.15-12.16.) 20%-ot veszített értékéből a dollárral szemben.[32]
Remove ads
Források
Fordítás
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads