Pacsa

Pacsa kisváros Zala vármegye Zalaegerszegi járásában, a Pacsai kistérség központja.

Pacsa
Római katolikus templom
Pacsa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	város
Polgármester	Kelemen Tamás (független)[1]
Irányítószám	8761
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	1528 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	70,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,71 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 43′ 14″, k. h. 17° 00′ 40″46.720461111111, 17.011038888889
Pacsa Pozíció Zala vármegye térképén
Pacsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsa témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Pócsa.

Fekvése

A Zalai-dombságban, ezen belül a Zalaapáti-hát területén fekszik, a Principális-csatorna völgyének keleti peremén. Különálló településrésze Pacsatüttös, a központjától mintegy másfél kilométerre délkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Zalaigrice és Szentpéterúr, kelet felől Zalaapáti, délkelet felől Zalaszentmárton, dél felől Dióskál és Felsőrajk, nyugat felől pedig Zalaszentmihály.

Megközelítése

A településen kelet-nyugati irányban végighalad a 75-ös főút, mely a Balatontól (Keszthelytől) a szlovén határnál fekvő Lenti térségéig vezet, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala.

A főúthoz itt csatlakozik Nagykanizsa felől az aránylag nagyobb forgalmú 7527-es út, Esztergályhorváti-Dióskál felől pedig a kisebb jelentőségű 7526-os út torkollik be.

Kapcsolódik hozzá továbbá néhány másik, kisebb forgalmú, a szomszédos településekkel kapcsolatot biztosító mellékút is: a Zalaigricére vezető 73 215-ös, Szentpéterúr főutcája, a 73 212-es, a Zalaszentmártonig húzódó 75 123-as és Pacsatüttös bekötőútja, a 75 124-es.

Autóbuszjáratok kötik össze Nagykanizsával, Zalaegerszeggel és Keszthellyel; továbbá a környező településekről érkező járatok egy része is ide tart.

Vasútvonal nem érinti, bár a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalnak van Pacsa nevét is a nevében hordozó állomása; Zalaszentmihály-Pacsa vasútállomás azonban a településtől aránylag távol, mintegy 5 kilométerre nyugatra, a másik névadó, Zalaszentmihály belterületének délkeleti szélén. Az állomás Zalaegerszeg és Nagykanizsa felől személyvonatokat, Pécs és Szombathely irányából gyorsvonatokat is fogad.

Története

Valószínűleg honfoglalás kori település, mert "1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán Panyit Bánffy de Alsólindva előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is."^[4][5] Temploma a 13. századtól működött, és a 14. században további két kápolna épült mellé. Ez jól mutatja Pacsa tekintélyes méreteit, ám mivel a környéken Zalaszabar volt a központi település, mezőváros nem fejlődhetett belőle. 1556-ban a birtokok nagy részére a Chany család tette rá a kezét, azonban 1593-ban a település nagy része a Belowitsokhoz jutott. A 17. században rengetegszer cserélt gazdát, mindazonáltal komoly fejlődést mutatott, többszöri jobbágytelepítéssel lakossága nagyban nőtt. Ekkor honosodott meg a szőlőművelés is Pacsán. Az 1570-es években azonban Pacsa is török kézre került, és ez az 1590-es évekig visszavetette a település fejlődését. Pacsa újratelepedése viszonylag gyors volt, bár a magas adók kis mértékben hátráltatták.

Az 1740-es években szerveződött csak meg az egyház az evangélikusok és katolikusok által lakott településen. Ekkora alakult ki Pacsa vezető szerepe a térségben. Az 1760-as években a jobbágyok többször is előnyös szerződéseket kötöttek a földesurakkal, folyamatosan kedvezőbb feltételeket biztosítva maguk számára. Így a század során folyamatosan gyarapodott a település. 1773-ban azonban egy újabb szerződés született az Esterházy uraság és a jobbágyok között, amely minden, korábban eltörölt terhet előírt a jobbágyok számára. Így az 1870-es évekig mérsékelt volt Pacsa fejlődése. Nagy irányú gyarapodása a Kiegyezés utáni közigazgatási rendszer kiépültének volt köszönhető, illetve a vasút kiépültének. Ekkor Pacsa járásszékhely lett, lakossága nagyban gyarapodott. A századfordulón megindult az iparosodása is. A 20. század elején a település legjelentősebb birtokosai vitéz hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (1889–1933), zalai szolgabíró, megyebizottsági tag, akinek 302 kataszteri holdas földje; valamint annak az apósa, révfalusi Szentmihályi Dezső (1863–1935), a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" alelnöke, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt alelnöke, akinek 769 kataszteri holdas földje volt. Hertelendy József és Szentmihályi Margit egyik leánygyermeke gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Zsigmondné hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Margit asszony volt.

Az 1920-as évekre már gőzmalom, tégla-, sajt-, vajgyár és fűrésztelep működött Pacsán, de az Esterházy és Festetics majorságok is nagyban hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Mindazonáltal a lakosság zöme rossz körülmények között élt, így az elvándorlás is megindult az 1930-as évektől. A gazdasági világválság idején többször zavargások törtek ki Pacsán a földesurak és az iparosok ellen. Ennek egyik országszerte ismertté vált eseménye volt az 1932. február 18-i pacsai sortűz, amikor a rendfenntartók az állami adóvégrehajtó ellen tüntető tömegbe lőttek. Az 1945-ös földosztás átmenetileg orvosolta a helyi problémákat, azonban a termelőeszközök hiánya miatt folytatódott Pacsa hanyatlása. Bár központi jelentősége megmaradt, a megyén belüli jelentősége nagyban csökkent. Csak az 1990-es években történt infrastrukturális beruházások fékezték valamelyest az elvándorlást.
2009. július 1-jén városi rangot kapott.

A városban polgárőrség működik.^[6]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Csility Antal (független)^[7]
• 1994–1998: Nagy Kálmán (IPT-HSP-BKP-FKGP-Fidesz)^[8]
• 1998–2002: Nagy Kálmán (FKGP-Fidesz-PIKET-Haladás SE Pacsa)^[9]
• 2002–2006: Henczi Zoltán László (független)^[10]
• 2006–2010: Henczi Zoltán László (független)^[11]
• 2010–2014: Henczi Zoltán László (független)^[12]
• 2014–2019: Kelemen Tamás (független)^[13]
• 2019–2023: Kelemen Tamás (független)^[14]
• 2023–2024: Kelemen Tamás (független)^[15]
• 2024– : Kelemen Tamás (független)^[1]

A településen 2023. június 11-én időközi polgármester-választást – és képviselő-testületi választást – kellett tartani, mert a képviselő-testület március 14-én feloszlatta önmagát.^[16] Kelemen Tamás ismét megnyerte a polgármesteri választást.^[17]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1676	1651	1630	1535	1505	1534	1528
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 9,37%, német 0,8%. 77,1% római katolikusnak, 0,8% reformátusnak, 7,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,2% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,7% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,4% volt római katolikus, 0,9% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).^[19]

Sportélet

Egykor Pacsán működött Magyarország első labdarúgóutánpótlás-kollégiuma.^[20]

Íjászat

Már az 1990-es évektől aktív íjászélet folyik a községben. 2001. május 19-20-án a 3D-s Íjász Európa Kupa magyarországi fordulóját itt Pacsán, a Pacsai-tó környékén tartották. Ebben az évben avatták fel az Euroház2000 egyesület íjászpályáját, amelyen a ZAMÍSZ (Zala Megyei Íjász Szövetség) rendszeresen tart íjászversenyeket és bemutatókat.

Nevezetességei

• Hegyi kápolna
• Petőfi-szobor (Szent István tér)