Palona

Palona (szerbül Плавна / Plavna, horvátul Plavana, németül Plawingen) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.

Palona (Плавна / Plavna)
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Bács
Rang	falu
Irányítószám	21428
Körzethívószám	+381 21
Népesség
Teljes népesség	1152 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség	25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	324 m
Terület	54,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 19° 07′ 32″45.3469, 19.1256
A Wikimédia Commons tartalmaz Palona témájú médiaállományokat.

Fekvése

Bácstól délkeletre, a Duna közelében, Vukovárral szemben fekszik.

Története

Palona nevét 1522-ben a dézsmalajstrom említette először 58 adózóval. Adózói számából ítélve ekkor már népes község lehetett.

1553-ban a török hódoltság alatt a defterek már Palavna néven említik a bácsi nahijében 4 adózó és 13 nem adózó házzal. Nevét a török időkben változtatta Plávnára, és 1904-ig meg is tartotta e nevet. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el.

1699-ben, Bács vármegye első összeírásában 18 gazdával szerepel és ekkor összesen 6 lova, 16 ökre, 18 tehene, 22 borja, 38 juha, 11 disznaja, 42 méhkasa volt, továbbá 11 kapa szőlője, 18 hold szántóföldje és 5 hold árpája volt.

1715-ben csak 11 adófizető gazdája, 1722-ben pedig 23 adózója volt. Cothmann 1763-ban Bukinból Plávnára jött át, ez kamarai falu volt csekély terjedelmű határral.

A falu lakosai római katolikus sokácok voltak, akik a szomszéd Morgas puszta szántóföldnek használt kis részét bérben művelték, de a morgási erdők mellett voltak a plávnaiaknak szintén szép tölgy- és cserfa-erdeik is. A falu urbáriuma 1772. június 27-én volt.

A faluban 1876-ban árvíz, majd 1886-ban nagy tűzvész pusztított.

1910-ben 2642 lakosából 808 magyar, 597 német, 26 szlovák, 1199 cigány és sokác volt. Ebből 2410 római katolikus, 110 református, 86 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
2350	2560	2662	2033	1712	1538	1392[2]	1152[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	607	43,60
Horvátok	312	22,41
Magyarok	145	10,41
Jugoszlávok	112	8,04
Szlovákok	26	1,86
Ukránok	19	1,36
Cigányok	19	1,36
Németek	17	1,22
Muzulmánok	8	0,57
Macedónok	4	0,28
Bunyevácok	4	0,28
Montenegróiak	2	0,14
Szlovének	2	0,14
Ruszinok	2	0,14
Bosnyákok	2	0,14
Oroszok	1	0,07
Egyéb/Ismeretlen[3]

Látnivalók

• Szent Jakab apostol római katolikus templom: a plébánia ősi, 1756-ban alapították. A templom névadója Szent Jakab apostol. 1809-től 1813-ig építették. 1958-ban és 1968-ban felújították. A templom méretei: hossza 37 m, szélessége 12,5 m, a hajó magassága 10 m, a toronyé 29 m. Három harangja közül a legnagyobb 320 kg, a legkisebb 150 kg. Az anyakönyvet 1756. óta vezetik. Ma a horvát és a magyar nemzetiségűek képezik a római katolikus lakosságot.