Papos

Papos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Papos
A középkori római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Mátészalkai
Jogállás	község
Polgármester	Illés Béla (független)[1]
Irányítószám	4338
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	764 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	81,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 15′47.983333333333, 22.25
Papos Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Papos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Papos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A megye középső részének keleti felében fekszik.

A környező fontosabb települések közül Mátészalka 7, Vaja 11, Nyírparasznya pedig 7 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírparasznya, kelet felől Ópályi, délnyugat felől Mátészalka, dél felől Jármi, nyugat felől Őr, nyugat-északnyugat felől pedig Vaja.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Jármi vagy Nyírparasznya felől, mindkét irányból a 4106-os úton. Közigazgatási területén – lakott részeitől nyugatra – elhalad az M3-as autópálya is, de annak sem csomópontja, sem pihenőhelye nincs a határai között.

Története

Papos első lakói még valamikor a honfoglalás környékén telepedtek meg itt. Pesty Frigyes egykori adatközlői szerint is első lakosai még a honfoglalás idején érkezhettek ide, azonban a környéken dúló harcok és a különböző járványok miatt a falu elnéptelenedett.

A falu neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló, Káta nemzetségbeli nemesnek a nevében, Papus alakban. E név vélhetően arra utal, hogy a falunak abban az időben már papja volt.

Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos – a többi ággal már kapcsolhatatlan hajtása – a Paposi-Tákosi-Mikaji család volt. E család őse a falut feltehetően a 13. században alapította, mivel a szomszédos település 1271. évi határjárásában neve még nem szerepelt. A 15. században területének nagy része a Csernavodai és a Barlabási családoké volt. 1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmusnak adta, ő azonban 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péternek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka.

Az 1900-as évek elején a Bogcha család volt legnagyobb birtokosa.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kállai Tibor (független)^[3]
• 1994–1998: Kállai Tibor (független)^[4]
• 1998–2002: Kállai Tibor (független)^[5]
• 2002–2006: Kállai Tibor (független)^[6]
• 2006–2010: Kállai Tibor (független)^[7]
• 2010–2014: Illés Béla (független)^[8]
• 2014–2019: Illés Béla (független)^[9]
• 2019–2024: Illés Béla (független)^[10]
• 2024– : Illés Béla (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	830	811	829	826	748	767	764
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 5,4% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 42,6%, görögkatolikus 16,4%, felekezeten kívüli 4,4% (18,3% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,8% románnak, 0,4% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,1% szlovénnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 42,6% református, 14,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 7,8% felekezeten kívüli (19,5% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - a 14. században épült, késő gótikus stílusban. A torony nélküli teremtemplom különleges szépségű külsővel – falakat kívülről támasztó pillérrel – és sokszögzáródású szentéllyel rendelkezik. Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja. Szentélye falain régi festéknyomok (freskómaradványok) láthatók. A 17. század végén református templomként említették, de a 18. század elején romosodás miatt a reformátusok elhagyták. Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba, s felújították, majd 1830 körül átalakították, s 1941-ig volt használatukban; akkor épült fel új templomuk. Az elhagyott középkori templomot a Műemlékvédelmi Hivatal az 1990-es években eredeti formájába állította helyre. Az 1990-es évek végén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésében nyílt benne két állandó kiállítás.

Itt születtek vagy itt éltek

• Péchy László (1860–1949) Az Ecsedi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke itt élt a faluban, s itt is van eltemetve. A Péchy család hajdani kúriájában ma óvoda működik.
• Lehel Ferenc (Papos, 1885. november 13. – São Paulo, 1975. augusztus 24.) festő, filozófus, művészetkritikus és művészettörténész.

Képzőművészet

• A polgármesteri hivatal házasságkötő termében 2016-ban, Papos Község Önkormányzata és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület összefogása által nyílt meg Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása.^[14]