Pelsőczy László

(1947–) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia

Pelsőczy László
Remove ads

Pelsőczy László[Mj. 1] (Kiskunlacháza, 1947. július 9. –) magyar színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja.

Gyors adatok

Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésorozatok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb szerepe az István, a király címszerepe – Varga Miklós énekhangjával – Szörényi Levente–Bródy János rockoperájában.

Remove ads

Fiatalkora, tanulmányai, családja

1947. július 9-én született Kiskunlacházán.[3] Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Az általános iskolát szülőfalujában kezdte, ahonnan a szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgatóhelyettesi állást ajánlottak fel.[4] Az iskola mellett részt vett nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagászszakkör munkájában, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.[3][4]

Thumb
1973-ban

A középiskolát Ráckevén az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi képességeit a Színművészeti Főiskolán szerette volna kibontakoztatni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát tett,[5] amit nem sokkal később üvegtechnikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított.[4]) A Nemzeti Színház stúdiójában kezdett színészetet tanulni 1968-ban, és 1972-ben végzett (osztály- illetve évfolyamtársai voltak többek között: Andorai Péter, Barbinek Péter, Lázár Katalin, Maróti Gábor, Sáfár Anikó, Trokán Péter, Usztics Mátyás,[6]

Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező,[7] a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004–2010 között.[8]

Legidősebb leánya Réka,[9] édesapja példáját követve szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője.[4][10] Legkisebb leánya, Luca szintén a színművészeti pályát választotta. Táncművészeti tanulmányai befejeztével a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán szerzett diplomát 2019-ben[11] Már gyermekkorában is többször is (Négyszögletű kerek erdő film[12] és színházi[13] változatában, valamint a Vándor mondóka előadásban[14]) szerepelt együtt édesapjával.

Remove ads

Pályafutása

A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionált Népszínház – Várszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Fényes szelekben debütált,[15] de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit Kőmíves Kelementől (Kőmíves Kelemenné balladája) Rómeóig (Rómeó és Júlia). A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott mint táncos komikus, és itt lépett fel először musicalekben is. 1983-ban Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.”[15]

1980-ban részese volt a József Attila 75. születésének évfordulójára készült Csak ami nincs című előadásnak.[16]

1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is.[17] Pelsőczy énekhangját Varga Miklós kölcsönözte.[18] A szerep és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen címen futó önálló estjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.[19]

2002-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában,[5] amelyben 2004 óta Usztics Mátyás igazgató döntése alapján örökös tag.[20] Emellett több színházzal és társulattal is dolgozik párhuzamosan: az Evangélium Színházzal,[21] a Lőrinci Színpaddal[22] és a Soproni Petőfi Színházzal.[23]

Jelentősebb külföldi fellépései közül Belgrád,[24][25] Berlin,[26][27] Bordeaux,[25] Brescia,[26] Drezda,[27] Helsinki,[24] Lodi,[26] Milánó,[26] Schwerin,[26] Újvidék[24] és Wrocław [26] a 25. Színházban töltött időszaka alatt volt,[28] míg a Kamaraszínházzal fellépett Erdélyben, Csángóföldön, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában is.[29] Az európai kontinensen kívül volt előadása Venezuelában, Caracasban,[30] Kanadában.[31] A szerepek mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökségnek.[32]

A színészet mellett egy ideig labdarúgó-menedzserként is aktívan tevékenykedett, valamint elnökségi tagja volt a SZÍDOSZ-nak, azaz a Színházi Dolgozók Szakszervezetének.[5][33] A 2018 tavaszán alakult Új Nemzeti Kamara Színház alapítója, színész-igazgatója.[34]

Remove ads

Munkássága színpadon

Jelentősebb színházi szerepei

Thumb
A 25. Színház Vörös zsoltár című előadásában (bal szélen)
Thumb
A Nemzeti Színházban előadott Rómeó és Júlia címszerepében a másik címszereplővel, Papadimitriu Athinával 1978-ban)
Thumb
Az Úr szerepében, az Evangélium Színházban bemutatott Az ember tragédiája című előadásban. Partnerei: Lénárt László (Ádám) és Kárpáti Tibor (Lucifer)
Nemzeti Színház
25. Színház
  • 1971. november 25.: Hernádi Gyula – Jancsó Miklós: Fényes szelek[36][37]
  • 1972. április 28.: Gyurkó László – Szigeti Károly: Szerelmem, Elektra/ Csepűrágó[38]
  • 1973. január 18.: Gyurkó – Berek Kati: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála / Elhagyott szerető, Kalmársegéd, Csapos, Ficsúr[39][40]
  • 1973. április 26.: Hernádi – Szigeti: Utópia I. rész: Falanszter / Fidel Sut, Chase[41]
  • 1973. október 11.: Hernádi – Jancsó: Vörös zsoltár[42]
  • 1974. március 7.[43] (vagy 14.[44]): Iglódi István – Szigeti: M-A-D-Á-C-H[43][44]
  • 1975. március 14.: Gyurkó – Szigeti: Kőmíves Kelemenné balladája/[45] Kőmíves Kelemen (II. szereposztás)[46]
  • 1975. szeptember 23.: Molière – Örkény István – Iglódi: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember/ András[46][47]
  • 1975. november 20.: Kurt Bartsch: A has /[48] munkás[49]
  • 1976. április 18.: Shakespeare – Szigeti: Lear király/ Burgundia hercege[50][51][52]
  • 1977. április 7.: Arthur Kopit – Szigeti: Indiánok/ John Grass[53][54]
Dunaújvárosi Kamaraszínpad
Népszínház
Játékszín
Békés Megyei Jókai Színház
Gyulai Várszínház
Vörösmarty Színház
  • 1986. október 31.: Alexandre Dumas – Mrsán János A három testőr/ D`Artagnan, testőr[81]
Veszprémi Petőfi Színház Gyermekszínháza
Honvéd Együttes
  • Galán – Rossa: A has/ Az építésvezető
Nemzeti Kamara Színház
  • 2004. október 24.: Polgár András – Usztics: Húsdaráló[84]/ Babos Géza, védő[85]
  • 2008. január 18.: Thész János – Usztics: Kötéltánc/ Író[86]
  • 2008. április 25.: Polgár – Usztics: A pesti beteg/ dr. Vass Tibor[87] főorvos[88]
  • 2008. május 30.: Lázár Ervin – Usztics: A négyszögletű kerek erdő/ Bruckner Szigfrid[13]
  • 2008. november 7.: Szép Ernő – Gali László: Május/ Az öngyilkos[89]
  • 2008. november 18.: Usztics: Síppal, dobbal, nádi hegedűvel[90]
  • 2009. május 13.: többen – Usztics: Süss fel nap![91]
  • 2009. február 20.: Bilisics Márton – Szabadhegyi Mihály – Usztics: Kocsonya Mihály házassága[92]/ Berbenczey[93]
  • Usztics: Tánc-Képes Krónika[94]
  • Usztics: Perújítás (zenés irodalmi összeállítás Wass Albert műveiből)[95]
Nevesincs Színház
  • 2005. november 24.: Rencz – Rencz: Intés az őrzőkhöz[96]
Ericsson Stúdió
  • 2006. február 17.: Csongrádi Kata – Árvai Béla: Nofretéte-akció/ René[97] (Az előadás megjelent hanghordozón is Csoda az élet címen.[4][98])
Tivoli Színház
  • Énekelj Déryné!/ Vörösmarty Mihály
  • A nő hétszer/ Andrássy Gyula, Vörösmarty, Germán Gyula
Lőrinci Színpad[99]
Evangélium Színház
Gergely Theatre
Detre Annamária Meseszínháza
Vendégjátékok

Önálló műsorai

Thumb
A Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen előadásán

Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amely tulajdonképpen az István, a király alapjául is szolgáló, Boldizsár Miklós Ezredforduló című művének alapjaira épül.[119] Korábban Ezeréves ámen címen volt ismert. Ennek szerzője Győri Magda.[120] A mű rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.[121]

A 25. Színházban közreműködője volt Novák János vonósnégyessel, fafúvósokkal, férfi, női kórussal, rézfúvós magnóbejátszásokkal, déli harangszóval bemutatott Ady-estjének.[122]

Ady-műsorával, saját magát kíséri gitárral, iskolákban is fellépve.[123]

További önálló műsorainak is ő maga a szerkesztője:

  • Ifjú szívekben élek (rendhagyó irodalomóra Ady Endre költészetéről)[124]
  • Hull a levél a fáról (József Attila versekből összeállított önálló est versekkel, dalokkal)[125]
  • Család-dal-közelben[126]
  • Vándor-mondóka: (gyermekműsor)[125]
  • Szabadság, szerelem (versek, énekek Petőfitől, Petőfiről)[127]
Remove ads

Filmes és tévés szerepek

Filmszerepek

Thumb
Pályafutásának legismertebb szerepében az István, a király rockoperában, a Királydombon (Urbán Tamás felvétele)
Bemutató Cím Szerep Rendező Forrás
1971PrésleventeMaár Gyula[128]
Még kér a népszocialista lázadóJancsó Miklós[129]
1974Szerelmem, ElektraAgamemnónJancsó Miklós[56][130]
1981BrutuspatríciusIglódi István[131]
1982Megáll az időGábor hangja[Mj. 3]Gothár Péter[132]
1983Tizenhat város tizenhat leányaLubomirszky hercegKatkics Ilona[133]
1984István, a királyIstvánKoltay Gábor[134]
1986A fantasztikus nagynéniSzúnyog elvtársKatkics Ilona[135]
2007Négyszögletű kerek erdőBruckner SzigfridUsztics Mátyás[12]

Továbbá szerepet kapott a Csonka délibáb[136] című filmben, valamint feltűnik a neve a Baleset című film stáblistáján.

Sorozatszerepek, egyéb televíziós munkák

Több sorozatban is feltűnt. Ilyen az 1982-ben bemutatott, tizenhat részes Liszt Ferenc című televíziós sorozat, amelyben Thomán István zongoraművészt jelenítette meg,[137] a Szomszédok (előbb Bernát nyomozóként, majd Pittner nyomozóként),[138] valamint a Kisváros, aminek egyik epizódjában (Madarak útján) egy Gordai Miklós nevű magyar származású amerikai gengszter (álnevén Greg Littmond) figuráját alakította.[139] 1989-ben egy Magyarországon forgatott, amerikai sorozatnak egyik részében játszott el egy pincért. A sorozat címe: A Fine Romance, az epizódé: South by southeast, a rész rendezője David Tucker[140] A Fürkész történeteinek négy részében A csokoládé,[141] A naptár,[142] Arany! Arany![143] Utópia[144]) több szerepet is eljátszott.[145]

Úgynevezett napi sorozatokban is feltűnik. A Barátok közt és a Szeress most! sorozatokban is orvost személyesített meg. Előbbiben egy onkológust, utóbbiban főorvost dr. Héja Zoltán néven.[56] A Jóban Rosszban pedig polgármestert. 2013-ban a TV2 csatornán futó Családi titkok sorozat Egy jó ember című részében kétgyeremekes, milliomos családfőt alakított.[106]

Három, televízióban futó (Sírjaik hol domborulnak?[146] Hol-mi?[147] és Sportfogadó[56]) műsorban volt műsorvezető.

Hanghordozók

  • 1987.: Csillagtalan ég[4]
  • 2006.: Csoda az élet! Nofretéte (musical)[4]
  • 2007.: Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen[4]
Remove ads

Kritikák

Fábri Péter a Magyar Ifjúságban (1983. szeptember 2.) közölt cikkében olvasható véleménye:„ Mindazonáltal Pelsőczy játéka és Varga Miklós énekhangja tökéletesen idomultak egymáshoz...”[148]

A Képes Újság 1983. szeptember 10.-i számában Ligeti Nagy Tamás cikkében többek között az alábbiakat írja: „Pelsőczy Lászlót – [...] – még sokáig István királyként emlegetik majd.”[149]

Társadalmi tevékenységei és említései a populáris kultúrában

Thumb
Varga Miklós (Molnár Imre) megdöbben, hogy Pelsőczy Laci hangjára kéne tátognia
  • Az Irigy Hónaljmirigy 2007-es, szilveszteri műsorában, többek között, A Társulat produkciót is parodizálta, amelynek egyik jelenetében Varga Miklós (Molnár Imre) énekel az István, a király rockoperából. Bemutatója után a szervező közli vele: „Minden nagyon rendben van. Nincsen semmi probléma. [...] A szerep a tiéd. De az a kérdésünk, hogy elvállalnád-e úgy, hogy a Pelsőczy Laci hangjára tátognál, háttal?”[150]
  • Egyike volt a Várnai Péter esperes-plébános kezdeményezésére megszületett, a világ magyarságát megszólító,[151] valamint az Összefogás a Duna Televízióért nyílt levelek aláíróinak.[152]
  • 2007. július 9-én a házigazdája volt a Szörényi Levente által alapított első Árpád-pajzs-átadónak a Hagyományok Házában, ahol az érdeklődök köszöntése mellett Juhász Gyula gondolatait elevenítette fel.[153]
Remove ads

Megjegyzések

  1. [M 1]
    Vezetéknevét egyes helyeken hibásan Pelsőcziként közlik.
  2. [M 2]
    Szerkesztő-rendező
  3. [M 3]
    Gábor szerepét Pauer Henrik alakította

Hivatkozások

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads