Perkáta - Wikiwand

Perkáta nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.

Gyors adatok

Remove ads

Fekvése

A Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: észak felől Pusztaszabolcs, északkelet felől Adony, délkelet felől Rácalmás, dél felől Nagyvenyim és Mezőfalva, délnyugat felől Hantos, nyugat felől Sárosd, északnyugat felől pedig Szabadegyháza. Kelet felől a legközelebbi település Kulcs, délkelet felől pedig közel van hozzá a térség legnagyobb városa, Dunaújváros is, de közigazgatási területe utóbbiak egyikével sem érintkezik.

Megközelítése

Közúton a legfontosabb megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől az M6-os autópálya, melyről megközelítési iránytól függően az adonyi vagy a Dunaújváros-északi csomópontnál kell letérni. A megyeszékhely Székesfehérvárral és Dunaújvárossal egyaránt a 62-es főútköti össze, Adony és az M6-os ottani csomópontja felől pedig a 6208-as úton érhető el. Lakott területét a 62-es főút keletről elkerüli, központjába csak a 62 118-as út, illetve az adonyi út folytatásában egy számozatlan önkormányzati út vezet.

Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Pécs-vasútvonal Szabadegyháza vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északnyugatra.

Remove ads

Története

A környéken, főként a Cikolai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr. e. III–II. századból a La Tène-kultúra kelta emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is.
A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye volt itt. [Egyes vélekedések szerint a Perkáta név is kelta eredetű lehet.^[6]] Az I–IV. században a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. Perkáta környéke – az egész mezőföldi löszhátsággal együtt – a fejedelmi szállásterület része volt a X. században.

A XIII–XVI. században kun szálláshely volt. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére – a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó – kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedett a község, a török kiűzése után pedig délszlávok (főleg rác telepesek) érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak.

A település múltjában a XVIII. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepített le, iskolát alapított, saját költségén római katolikus templomot építtetett. Kastélyukat 1820-ban építtették. A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.

A lakosság száma az XIX. század elejétől napjainkig 3500–6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma mostanában 4000 fő körüli, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 hektár, ebből belterület 436 hektár, mezőgazdasági jellegű település.

Legnagyobb intézményei a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és az Általános Művelődési Központ, melynek tagintézményei a József Attila Könyvtár és a Napköziotthonos Óvoda.^[7]

A 62-es főút Perkátát elkerülő szakaszát 2012. június 28-án adták át.^[8]

Remove ads

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Radeczki György (független)^[9]
1994–1998: Radeczki György (független)^[10]
1998–2002: Radeczki György (független)^[11]
2002–2006: Radeczki György Ferenc (független)^[12]
2006–2007: Somogyi Balázs (Fidesz)^[13]
2007–2010: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP)^[14]
2010–2014: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP)^[15]
2014–2019: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP)^[16]
2019–2020: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP)^[17]
2020–2022: Oláh István (független alpolgármester, ügyvivőként)
2022–2024: Oláh István (független)^[18]
2024– : Oláh István (független)^[1]

A településen 2007. október 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[19] A választáson elindult a hivatalban lévő polgármester is, aki – egyetlen kihívójával szemben – meg is nyerte azt.^[14]

2022. június 26-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Perkátán, mert a korábbi polgármester (valamint egyik alpolgármestere és egy képviselő) 2020. szeptember 30-i hatállyal, belső ellentétek miatt lemondott posztjáról.^[20] A választást eredetileg még 2021. január 10-ére írták ki,^[21] de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A polgármesteri feladatokat az átmeneti időszakban ügyvivőként Sarok Mihály alpolgármester vette volna át, de pár nappal később, munkahelyi elfoglaltságaira hivatkozva ő is beadta lemondását;^[22] így az ügyvivő polgármester 2020 októberétől az időközi választásig Oláh István lett. Az időközi választáson ő is elindult és nagy különbséggel, 83 % fölötti szavazati aránnyal legyőzte egyetlen ellenfelét.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	3987	3914	3876	3923	4007	3933	3969	3882
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,5%, református 3,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 28,5% (26,3% nem nyilatkozott).^[23]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, lengyelnek és ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt római katolikus, 3,1% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 28,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).^[24]

Remove ads