Perlrott-Csaba Vilmos

Perlrott-Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880. február 2. – Budapest, 1955. január 23.) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője.

Perlrott-Csaba Vilmos
Székely Aladár felvétele (1925)
Született	1880. február 2.[1][2][3][4] Békéscsaba
Elhunyt	1955. január 23. (74 évesen)[1][2][4] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Gráber Margit[5]
Foglalkozása	festőművész tervezőgrafikus
Iskolái	Julian Akadémia
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-8-3)
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlrott-Csaba Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Perlrott Simon és Klein Regina (1840–1920)^[6] fia. Anyai nagyszülei Klein Sándor és Jónap Etelka voltak. Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarakat többnyire Nagybányán töltötte.

A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett.^[7] Paul Cezanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrude Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben.

Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT-hoz, s velük állított ki.

1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.

Művészete

Művészetében az új stílusok (fauvizmus, kubizmus, Pablo Picasso) iránti fogékonyságot és a tradíciók tiszteletét (Koszta József, Ferenczy Károly) ötvözte saját életkorának, egyéniségének, ábrázolni kívánt témáinak megfelelően. Dekorativitását, expresszivitását mindvégig megőrizte, utolsó, halála előtti felszabadult természetélményeinek ábrázolása is ezt bizonyítja, például A művésztelep kertje c. festménye 1950-ből.

Művei (válogatás)

Olajfestményeiből

• Ruhaszárítás (1905 magántulajdonban)
• Hasonfekvő akt (1907 magántulajdonban)
• Nagybányai utca (c. 1907 magántulajdonban)
• Ziffer Sándor arcképe (c. 1908 Magyar Nemzeti Galéria)
• Verőfényes udvar Nagybányán (1908 magántulajdonban)
• Önarckép szoborral (c. 1910 magántulajdonban)
• Fürdőző fiúk (c. 1910 Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
• Önarckép modellel (1910-12 JPM)
• Akt interieurben (c. 1911 magántulajdonban)
• Krisztus levétele a keresztről (1912 MNG)
• Csendélet fotellel (1912 MNG)
• Modellek csendélettel és szoborral (1914 magántulajdonban)
• Kecskeméti utca cégérrel (c. 1915)
• Krisztus levétele a keresztről (1912 MNG)
• Krisztus levétele a keresztről (1912-14 magántulajdonban)
• Park (1916 magántulajdonban)
• Modellek (1916 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Csendélet (1917 MNG)
• Wertheim am Main (1923 magántulajdonban)
• Nagybánya (c. 1925 magántulajdonban)
• Templom Párizsban (1926 magántulajdonban)
• Mosdó női akt (1927 MNG)
• Zazar part (Nagybánya) (1928 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Párizsi utca (c. 1930 Deák gyűjtemény, Városi Képtár, Székesfehérvár)
• Domboldal őszi fával (c. 1935 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Szentendrei részlet (c. 1935 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Szentendrei táj (c. 1940 magántulajdonban)

Litográfiáiból

• Szent Sebestyén (1921 magántulajdonban)
• Siratás (1921 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba)
• Krisztus (Feltámadás) (1922 MNG)

Emlékezete

• Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig (1904-1914) c. kiállításon 2006-ban a Magyar Nemzeti Galériában együtt szerepeltek a régi nagybányai neósok és azok a modern magyar festők, akikre hatott a fauvizmus, s a többi 20. század elején jelentkező festészeti irányzat, posztimpresszionizmus, kubizmus, expresszionizmus: Berény Róbert, Czóbel Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Galimberti Sándor, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor.^[8]

Művésztelepi és társasági tagság

• Nagybányai művésztelep
• Kecskeméti művésztelep
• MIÉNK
• Magyar Vadak
• KUT
• Szentendrei Festők Társasága

Irodalom

• Perlrott-Csaba Vilmos művészete / Bornemisza Géza előszavával ; Kassák Lajos bevezetésével. Budapest,: Dante Könyvkiadó, [1929] 15 p., 32 t.
• Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. 2005. ill.ISBN 963-7219-56-0