Perzsiai muszlim uralkodók listája

Wikimédia-listaszócikk From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását. A 9. század elejétől a területei önállósodtak, s több helyi dinasztia (Táhiridák, Számánidák, Szaffáridák stb.) uralkodott itt, amelyek általában elismerték a bagdadi kalifa névleges fennhatóságát. A térség nagy része rövid időre a szeldzsukok alatt egyesült, akik legyőzték a keleti Gaznavidákat, megdöntötték a nyugati Buvajhidák államait (1055-ben elfoglalták Bagdadot is) és hatalmukat fokozatosan kiterjesztették Mezopotámiára, Szíriára, Palesztinára, majd a Bizánccal vívott háborúk eredményeként egész Kis-Ázsiára. A Nagy-szeldzsuk Birodalom sem sokáig maradt egységes, a 11. század végétől helyi kisdinasztiák vették át a hatalmat, s a 12. századra a birodalom részeire bomlott. Ilyen helyzetben hódították meg a Hülegü kán vezette mongolok az iráni és mezopotámiai térséget, amelyet az Ilhánida Birodalomban egyesítettek (1256–1336). Az Ilhánidák bukása után különböző helyi fejedelemségek alakultak ki, illetve nomád török törzsszövetségek (így a Kara Koyunlu és az Ak-Kojunlu) vették át az ellenőrzést Nyugat-Irán felett.

A modern perzsa állami élet folyamatosságát 1501-től, a síát államvallássá tevő, térséget egyesítő Szafavidák trónra lépésétől számolják. A Szafavida-dinasztia a 18. században megbukott, és helyét a versengő Zandok, Afsáridák és Kádzsárok vették át, végül 1794-ben ez utóbbiak végleg egyesítették Iránt. A 19. században az angol és orosz hatalmi vetélkedés színtere lett az egyébként elmaradott ország. A két nagyhatalom 1907-ben két külön befolyási övezetre osztotta Perzsiát, amely így félgyarmattá vált. Az I. világháború után röviddel Reza Pahlavi vette át a hatalmat az utolsó Kádzsárt megbuktatva. Németbarátsága miatt 1941-ben angol és szovjet csapatok szállták meg az ország egyes részeit, és fiát, Mohammad Rezát tették trónra. Az Amerika- és Izrael-barát sah elnyomó, ország gazdaságának és társadalmának súlyos károkat okozó rendszerét 1979-ben az iráni forradalom során elűzték az utolsó perzsa sahot, és 1979. április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot.

Remove ads

Táhiridák (821–873)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Szaffáridák (867–1002)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Remove ads

Számánidák (819–1005)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Gaznavidák (963–1187)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Remove ads

Zijáridák (928–1043)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Remove ads

Buvajhidák vagy Bújidák (934–1055)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Remove ads

Szeldzsuk-dinasztia


Hvárezmi sahok (1077–1231)


Gúridák (1011–1215)


Ilhánok (1261–1343)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Remove ads

Kis fejedelemségek az Ilhánok után

Thumb

Csobanidák (13191357)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...

Dzsalajiridák (13361432)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...

Mozaffaridák (13141393)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...

Indzsuidák (13041357)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...

Kartidák (12441381)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...

Szarbadárok (13371381)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...

Karakojunlu törzsszövetség (13751468)

Akkojunlu törzsszövetség (13781508)

Remove ads

Timuridák (14.–16. század)

A Timurida Császárság (13701449)

Timur Lenk 1369-ben Transzoxánia emírjévé kiáltotta ki magát. 1370-ben Szamarkandban a „nagy emír” címet vette fel, mivel nem volt a Csagatáj-nemzetség tagja, ezért kán nem lehetett. Egy Csagatáj-nembéli árnyékkánt ültetett trónra, akinek nevében kormányzott, és a mongol birodalom újjáélesztőjévé kiáltotta ki magát. Fiai később már nem éltek a csagatáji legitimációval, de nem is a káni, hanem a szultáni címet vették fel.

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Herat uralkodói (14051507)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Szamarkand uralkodói (14051500)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...


Szafavidák (1502–1736)

Afsáridák (1736–1749)

További információk Portré, Uralkodó ...

Zand-dinasztia (1750–1794)

Csak alkirályok (vakil). A dátumokhoz lásd: .

További információk Portré, Uralkodó ...

Kádzsár-dinasztia (1796–1925)

Pahlavi-dinasztia (1925–1979)

További információk Portré, Uralkodó ...

Tabló

Források

  • Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott? kormányzott?, Budapest, Springer, 1994.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9 , 270–278. oldal

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads