Perzsiai muszlim uralkodók listája
Wikimédia-listaszócikk From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását. A 9. század elejétől a területei önállósodtak, s több helyi dinasztia (Táhiridák, Számánidák, Szaffáridák stb.) uralkodott itt, amelyek általában elismerték a bagdadi kalifa névleges fennhatóságát. A térség nagy része rövid időre a szeldzsukok alatt egyesült, akik legyőzték a keleti Gaznavidákat, megdöntötték a nyugati Buvajhidák államait (1055-ben elfoglalták Bagdadot is) és hatalmukat fokozatosan kiterjesztették Mezopotámiára, Szíriára, Palesztinára, majd a Bizánccal vívott háborúk eredményeként egész Kis-Ázsiára. A Nagy-szeldzsuk Birodalom sem sokáig maradt egységes, a 11. század végétől helyi kisdinasztiák vették át a hatalmat, s a 12. századra a birodalom részeire bomlott. Ilyen helyzetben hódították meg a Hülegü kán vezette mongolok az iráni és mezopotámiai térséget, amelyet az Ilhánida Birodalomban egyesítettek (1256–1336). Az Ilhánidák bukása után különböző helyi fejedelemségek alakultak ki, illetve nomád török törzsszövetségek (így a Kara Koyunlu és az Ak-Kojunlu) vették át az ellenőrzést Nyugat-Irán felett.
A modern perzsa állami élet folyamatosságát 1501-től, a síát államvallássá tevő, térséget egyesítő Szafavidák trónra lépésétől számolják. A Szafavida-dinasztia a 18. században megbukott, és helyét a versengő Zandok, Afsáridák és Kádzsárok vették át, végül 1794-ben ez utóbbiak végleg egyesítették Iránt. A 19. században az angol és orosz hatalmi vetélkedés színtere lett az egyébként elmaradott ország. A két nagyhatalom 1907-ben két külön befolyási övezetre osztotta Perzsiát, amely így félgyarmattá vált. Az I. világháború után röviddel Reza Pahlavi vette át a hatalmat az utolsó Kádzsárt megbuktatva. Németbarátsága miatt 1941-ben angol és szovjet csapatok szállták meg az ország egyes részeit, és fiát, Mohammad Rezát tették trónra. Az Amerika- és Izrael-barát sah elnyomó, ország gazdaságának és társadalmának súlyos károkat okozó rendszerét 1979-ben az iráni forradalom során elűzték az utolsó perzsa sahot, és 1979. április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot.
Remove ads
Táhiridák (821–873)
Szaffáridák (867–1002)
Remove ads
Számánidák (819–1005)
Gaznavidák (963–1187)
Remove ads
Zijáridák (928–1043)
Remove ads
Buvajhidák vagy Bújidák (934–1055)
Remove ads
Szeldzsuk-dinasztia
Hvárezmi sahok (1077–1231)
Gúridák (1011–1215)
Ilhánok (1261–1343)
Remove ads
Kis fejedelemségek az Ilhánok után

Csobanidák (1319–1357)
Dzsalajiridák (1336–1432)
Mozaffaridák (1314–1393)
Indzsuidák (1304–1357)
Kartidák (1244–1381)
Szarbadárok (1337–1381)
Karakojunlu törzsszövetség (1375 – 1468)
Akkojunlu törzsszövetség (1378 – 1508)
Remove ads
Timuridák (14.–16. század)
A Timurida Császárság (1370–1449)
Timur Lenk 1369-ben Transzoxánia emírjévé kiáltotta ki magát. 1370-ben Szamarkandban a „nagy emír” címet vette fel, mivel nem volt a Csagatáj-nemzetség tagja, ezért kán nem lehetett. Egy Csagatáj-nembéli árnyékkánt ültetett trónra, akinek nevében kormányzott, és a mongol birodalom újjáélesztőjévé kiáltotta ki magát. Fiai később már nem éltek a csagatáji legitimációval, de nem is a káni, hanem a szultáni címet vették fel.
Herat uralkodói (1405–1507)
Szamarkand uralkodói (1405–1500)
Szafavidák (1502–1736)
Afsáridák (1736–1749)
Zand-dinasztia (1750–1794)
Csak alkirályok (vakil). A dátumokhoz lásd: .
Kádzsár-dinasztia (1796–1925)
Pahlavi-dinasztia (1925–1979)
Tabló

Források
- Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott? kormányzott?, Budapest, Springer, 1994.
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9 , 270–278. oldal
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads