Pettyes gőte

A pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.

Pettyes gőte
Szárazföldi alak
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Farkos kétéltűek (Caudata) Alrend: Salamandroidea Család: Szalamandrafélék (Salamandridae) Alcsalád: Bordásgőte-formák (Pleurodelinae) Nem: Lissotriton Bell, 1839 Faj: L. vulgaris
Tudományos név
Lissotriton vulgaris (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák Lacerta aquatica Linnaeus, 1758 Lacerta palustris Linnaeus, 1758 Triton palustris Laurenti, 1768 Triton parisinus Laurenti, 1768 Salamandra exigua Laurenti, 1768 Gecko triton Meyer, 1795 Gecko aquaticus — Meyer, 1795 Salamandra taeniata Schneider, 1799 Salamandra palustris — Schneider, 1799 Salamandra abdominalis Latreille, 1800 Salamandra punctata Latreille, 1800 Lacerta triton Retzius, 1800 Salamandra elegans Daudin, 1803 Molge punctata — Merrem, 1820 Molge palustris — Merrem, 1820 Molge cinerea Merrem, 1820 Triton taeniatus — Goldfuss, 1820 Lacerta taeniata — Sturm, 1828 Triton abdominalis — Millet de la Turtaudière, 1828 Triton vulgaris — Fleming, 1828 Triton aquaticus — Fleming, 1828 Triton punctatus — Millet de la Turtaudière, 1828 Molge taeniata — Gravenhorst, 1829 Salamandra vulgaris — Gray in Cuvier, 1831 Salamandra lacepedii Andrzejowski, 1832 Triton (Geotriton) exiguus — Bonaparte, 1832 Triton exiguus — Schinz, 1833 Triton lobatus Otth in Tschudi, 1838 Lissotriton punctatus — Bell, 1839 Lophinus punctatus — Gray, 1850 Triton laevis Higginbottom, 1853 Pyronicia punctata — Gray, 1858 Triton (Lissotriton) lobatus — Fatio, 1872 Triton (Lissotriton) palmatus — Fatio, 1872 Molge vulgaris — Boulenger, 1882 Molge vulgaris var. meridionalis Boulenger, 1882 Triton (Triton) vulgaris — Wolterstorff, 1901 Molge vulgaris subsp. kapelana Méhely, 1904 Triton vulgaris graeca Wolterstorff, 1906 Triton vulgaris subsp. typica forma kammereri Wolterstorff, 1907 Triton vulgaris dalmatica Kolombatovic, 1907 Triton vulgaris intermedia Kolombatovic, 1907 Triton (=Molge) vulgaris subsp. typica forma kammereri — Wolterstorff, 1908 Triton vulgaris graeca forma tomasinii Wolterstorff, 1908 Triton vulgaris graeca forma corcyrensis Wolterstorff, 1908 Triton meridionalis — Schreiber, 1912 Triton taeniatus var. orientalis Schreiber, 1912 Triton meridionalis var. graeca — Schreiber, 1912 Triton vulgaris meridionalis — Wolterstorff, 1912 Triton vulgaris graeca — Wolterstorff, 1912 Triton meridionalis var. graeca forma tomasinii — Schreiber, 1912 Gekko triedrus Schreiber, 1912 Triton vulgaris subsp. typica forma lantzi Wolterstorff, 1914 Triton vulgaris forma schreiberi Wolterstorff, 1914 Triturus vulgaris — Dunn, 1918 Molge vulgaris vulgaris — Nikolskii, 1918 Molge vulgaris lantzi — Nikolskii, 1918 Molge vulgaris kammereri — Nikolskii, 1918 Triturus vulgaris boulengeri Dunn, 1918 Molge vulgaris meridionalis — Nikolskii, 1918 Triton vulgaris forma schreiberi — Wolterstorff, 1925 Triton vulgaris subsp. meridionalis — Wolterstorff, 1925 Triton vulgaris subsp. Typica forma dalmatica — Wolterstorff, 1925 Molge italica molisana Altobello, 1926 Triton (Palaeotriton) palmatus — Bolkay, 1927 Triturus (Palaeotriton) vulgaris — Bolkay, 1927 Triton (Palaeotriton) vulgaris graecus — Bolkay, 1927 Triturus vulgaris vulgaris — Mertens & Müller, 1928 Triton (Palaeotriton) vulgaris meridionalis — Bolkay, 1928 Triton (Palaeotriton) vulgaris vulgaris — Bolkay, 1928 Triturus vulgaris graecus — Mertens & Müller, 1928 Triturus vulgaris kapelanus — Mertens & Müller, 1928 Triturus vulgaris tomasinii — Mertens & Müller, 1928 Spelerpes ferrugineus Lazzarini, 1930 Triton intermedius Szeliga-Mierzeyewksi & Ulasiewicz, 1931 Triton hoffmanni Szeliga-Mierzeyewksi & Ulasiewicz, 1931 Triturus vulgaris vulgaris forma lantzi — Herre, 1933 Triturus vulgaris meridionalis — Herre, 1933 Triturus vulgaris — Wolterstorff & Herre, 1935 Triturus vulgaris schreiberi — Mertens & Müller, 1940 Triturus vulgaris lantzi — Krasavtsev, 1940 Triturus meridionalis graeca — Bodenheimer, 1944 Triturus vulgaris ampelensis Fuhn, 1951 Triturus vulgaris kosswigi Freytag, 1955 Hydromantes genei ferrugineus — Aellen, 1958 Triturus vulgaris borealis Kauri in Gislén & Kauri, 1959 Triturus vulgaris ampelensis — Mertens & Wermuth, 1960 Triturus vulgaris tataiensis Dely, 1967 Triturus vulgaris schmidtleri Raxworthy, 1988 Triturus (Palaeotriton) vulgaris — MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990 Triturus vulgaris schmidtlerorum — Thorn & Raffaëlli, 2000 Lissotriton vulgaris — García-París, Montori & Herrero, 2004 Lophinus vulgaris — Litvinchuk, Zuiderwijk, Borkin & Rosanov, 2005
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pettyes gőte témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes gőte témájú médiaállományokat és Pettyes gőte témájú kategóriát.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

A pettyes gőte elterjedési területe Közép- és Észak-Európa, Franciaország középső részétől Nyugat-Ázsiáig. Magyarországon általánosan elterjedt faj, igaz csak ritkán látható. Élőhelyben nem válogatós, mocsarasodó vizek, tavak, ártéri területek, holtágak, csatornák, bányagödrök, lápok egyaránt megfelel neki. Ugyanakkor a szárazabb területek, alföldek, dombságok lakója is. A szárazföldi alakok a nappalt talaj-, vagy sziklarepedésekben töltik, csak sötétedéskor válnak aktívvá, csapadékos időben viszont nappal is előjönnek.^[1]

Alfajai

• Lissotriton vulgaris ampelensis (Fuhn, 1951)
• Lissotriton vulgaris graecus (Wolterstorff, 1906)
• Lissotriton vulgaris kosswigi (Freytag, 1955)
• Lissotriton vulgaris lantzi (Wolterstorff, 1914)
• Lissotriton vulgaris meridionalis (Boulenger, 1882)
• Lissotriton vulgaris schmidtlerorum (Raxworthy, 1988)
• Lissotriton vulgaris vulgaris (Linnaeus, 1758)

Megjelenése

A pettyes gőte karcsú, alig 10 centiméter hosszú, finoman tagolt testű gőte. Fején három hosszanti barázda található. Bőre a vízi élet során sima, a szárazföldi életmódra visszatérve szárazzá és érdessé válik. A hím fején 5-7 sötét hosszanti csík húzódik, háta és oldalai olajzöld, sárgás, barnás vagy majdnem feketés színűek, nagy, sötét, többnyire kerek foltokkal. Legfeltűnőbb ismertetőjegye a szemek között vagy mögöttük kezdődő fogazott vagy hullámos szélű, gyöngyházfényben csillogó háttaraj, amely megszakítás nélkül megy át az ugyancsak fogazott vagy hullámos farokszegélybe, és többé-kevésbé hosszú hegybe fut. Farka oldalt összenyomott.

Életmódja

A pettyes gőte főleg a sík területeken gyakori, de a domb- és hegyvidékeken is elterjedt. 1000 méter magasság fölé csak ritkán hatol fel. Lomberdőkben, parkokban és réteken él, települések közelében is megtaláljuk. A nyílt vízfelületeket szereti.

Szaporodása

A nőstény körülbelül 300 petét rak. A petékből a lárvák 14-20 nap alatt fejlődnek ki. A lárvák augusztus elejére-végére alakulnak át, és ekkor elhagyják a vizet, ahová csak 3 év múlva, már ivaréretten térnek vissza.

Képek

Lárvája

és vízi alakja (nőstény)

Hím pettyes gőte a nászruhájában