Drávaszilas

Drávaszilas (horvátul: Podbrest) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávadióshoz tartozik.

Drávaszilas (Podbrest)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Muraköz
Község	Drávadiós
Jogállás	falu
Alapítás éve	1478
Polgármester	Franjo Bukal
Irányítószám	40322
Körzethívószám	(+385) 040
Népesség
Teljes népesség	554 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 32′ 42″46.331, 16.545
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaszilas témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Csáktornyától 11 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.

Története

A települést 1478-ban a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában említik először.^[2] Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1501-ben említik a falu Szent István tiszteletére szentelt plébániatemplomát. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba. Az 1715. évi adóösszeírásban Pobresz néven szerepel nyolc adózóval. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " PODBREST. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító. " ^[3]

1857-ben 320 lakost számláltak a településen. 1861-ben a közigazgatás átszervezése során Drávadiós községhez csatolták.1910-ben 569, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után közigazgatásilag Csáktornyához és Kisszabadkához is tartozott. 1997-óta újra Drávadiós község része. 2001-ben 698 lakosa volt.

Nevezetességei

• A falu új Szűz Mária Királynő kápolnáját 2003. augusztus 22-én szentelték fel.
• Nepomuki Szent János kápolna.