Poszler György

Poszler György (Kolozsvár, 1931. június 12. – Budapest, 2015. augusztus 13.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az irodalmi esztétika neves kutatója. 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese.

Poszler György
Dávidházi Péter akadémiai székfoglaló előadásán
Született	1931. június 12.[1][2] Kolozsvár
Elhunyt	2015. augusztus 13. (84 évesen)[1][2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomkritikus irodalomtörténész egyetemi oktató esztéta
Kitüntetései	Apáczai Csere János-díj (1992) Széchenyi-díj (1998) Alföld-díj (2001) Lukács György-díj (2010)
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

1945-ben jött családjával Magyarországra. A gimnázium első négy osztályát még Kolozsvárott végezte, 1945-től azonban már Budapesten a Fáy András Gimnáziumban tanult, ahol Tihanyi Károly és Fényi András magyar-latin, Végh János francia és Keresztély Ernő latin-történelem szakos tanárok voltak nagy hatással rá.^[4] 1949-ben érettségizett, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től ELTE) magyar–történelem szakára, ahol 1953-ban szerzett tanári diplomát. 1963-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját.

Diplomájának megszerzése után két évig Mosonmagyaróvárott, majd 1960-ig Szombathelyen tanított mezőgazdasági technikumokban magyart és történelmet. 1960 és 1964 között a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben oktatott. 1964-től 1968-ig a Népművelési Intézetben, illetve ezt követően 1972-ig a Művelődésügyi Minisztériumban közművelődési területen dolgozott.

1972-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) esztétika tanszékére, illetve a Színművészeti Főiskolára, ahol egyetemi docensként kezdett el dolgozni. 1983-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1982 és 1987 között az ELTE általános rektorhelyettese volt. 2001-ben professor emeritusi címet kapott. Az ELTE-n esztétikát és irodalomelméletet, a Színművészeti Főiskolán pedig irodalomtörténetet oktatott.

1971-ben védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Esztétikai, valamint Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Dolgozott az MTA Kutatásértékelési Bizottsága elnökeként és a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyetteseként (1996–1999), valamint bekerült az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába is. 1991 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt, majd bekerült az MTA Doktori Tanácsába, amelynek póttagja lett. Az Irodalomtörténet című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 2006 óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának tagja.

Kutatási területe az esztétika, az irodalomtörténet és az irodalomelmélet. Publikációi magyar nyelven kívül angolul, németül és olaszul is megjelentek.

Díjai, elismerései

• Az Év Könyve jutalom (1989)
• Apáczai Csere János-díj (1992)
• Fehér Rózsa-díj (1993)
• a Soros Alapítvány alkotói díja (1997)
• Széchenyi-díj (1998) – A magyar irodalom értékelésének esztétikai és filozófiai gondolkodású irányt adó munkássága elismeréseként.
• Nemes Nagy Ágnes-díj (1999)
• Alföld-díj (2001)
• Komlós Aladár-díj (2006)

Főbb publikációi

• Az esztétika általános kérdései; Tankönyvkiadó, Bp., 1964
• Szerb Antal pályakezdése; Akadémiai, Bp., 1965 (Irodalomtörténeti füzetek, 51.)
• Földényi László–Poszler György: Az általános esztétika kérdései; Tankönyvkiadó, Bp., 1973
• Földényi László–Poszler György: Irodalomesztétika; Tankönyvkiadó, Bp., 1973
• Szerb Antal; Akadémiai, Bp., 1973 (Irodalomtörténeti könyvtár, 29.)
• Művészet és társadalom; MSZMP Politikai Főiskola Művelődéspolitikai Tanszék, Bp., 1975
• Az esztétikai nevelésről; szerk. Poszler György; Kossuth, Bp., 1980 (Vélemények, viták)
• Katarzis és kultúra. Tanulmányok az esztétikai nevelés köréből; Tankönyvkiadó, Bp., 1980
• A regény válaszútjai. Műfaji változatok a XIX. század második felében; Tankönyvkiadó, Bp., 1980 (Műelemzések kiskönyvtára)
• Poszler György–Vekerdy Tamás: Kőszegi beszélgetések. 1981. május 18-23.; Magyar Televízió, Bp., 1981
• Kétségektől a lehetőségekig. Irodalomelméleti kísérletek; Gondolat, Bp., 1983
• A jéghegy csúcsa és a láthatatlan szisztéma. Szubjektív portrévázlat Lukács Györgyről; TIT, Bp., 1985 [a Filozófiai Választmány kiadványa]
• Az évszázad csapdái. Tanulmányok Lukács Györgyről; Magvető, Bp., 1986 (Gyorsuló idő)
• Filozófia és műfajelmélet. Költői műfajok Hegel és Lukács esztétikájában; Gondolat, Bp., 1988
• Eszmék, eszmények, nosztalgiák; Magvető, Bp., 1989
• Találkozások; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1992 (Liget könyvek)
• Vonzások és taszítások; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1994 (Liget könyvek)
• Fényjelek. Esszék; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 1995 (Bibliotheca Hungarica)
• Duna-völgyi reálfantasztikum; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1998 (Liget könyvek)
• Ezredvégi palackposta. Kérdések és kételyek; Krónika Nova, Bp., 2001 (Esszék – irodalomról)
• Művészetek; Magyarország az ezredfordulón. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2002
• Az angyal és a kard; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 2003 (Liget könyvek)
• Kié ez a történelem?; Csokonai, Debrecen, 2003 (Alföld könyvek, 13.)
• A "másik" város. Esszék; Komp-Press–Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005 (Ariadné könyvek)
• Ars poetica – ars teoretica. Válogatott tanulmányok; Magvető, Bp., 2006
• Az eltévedt lovas nyomában; Balassi, Bp., 2008
• Az elszabadult hajóágyú; Magvető, Bp., 2011
• Az erdélyi magyarság száz évéről. Bizonytalan remények és tétova kételyek; Komp-Press, Kolozsvár, 2016
• Zuhanás a végkifejlet felé; Magvető, Bp., 2016