Szerb Antal

(1901–1945) magyar író, irodalomtörténész From Wikipedia, the free encyclopedia

Szerb Antal
Remove ads

Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1.[7] – Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész, műfordító.

Gyors adatok
Thumb
Budapest, II. Torockó utca 6/B – Szerb Antal egykori lakóháza
Thumb
Szerb Antal emléktáblája a Torockó utcában egykori házánál.
Remove ads

Élete

Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc utca 15. szám alatt. Szülei, Szerb Károly (1869–1960) óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza 1900. augusztus 19-én Budapesten kötöttek házasságot.[8] Édesapjával együtt 1907. december 20-án a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól kezdve ebben a szellemben nevelték. Apja 1911 őszén a budapesti piarista gimnáziumba íratta be, ahol Sík Sándor tanította magyarra, és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. Utolsó gimnáziumi évében, 1918/1919-ben az iskolai önképzőkör elnöke volt. Főként Sík Sándor hatására lett 1914-től nyolc éven át az iskola frissen alakult cserkészcsapatának tevékeny tagja, sőt őrsvezetője.

A Magyarországi Tanácsköztársaság miatt csak 1919 őszén tette le az érettségi vizsgát, jeles eredménnyel, majd egy évet Grazban töltött, ahol klasszika-filológiát tanult. Ezután, 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben tanult meg angolul és franciául, és utolsó szigorlata, valamint a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták. Egyetemi évei alatt kötött ismeretséget az önmagukat „Barabásoknak” nevező baráti kör tagjaival, amelyhez hozzá hasonló, fiatal, zsidó származású, katolikus irodalmárok tartoztak: Sárközi György, Juhász Vilmos, Faludi János, Szedő László (később Szeverin néven karmelita szerzetes), Szedő Mihály (később Dénes néven ferences szerzetes).[9]

Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. A szerkesztőség 1926-ban teljes egészében közölte Kölcseyről írt doktori disszertációját.

1925-ben egy darabig rendezőként dolgozott a Belvárosi Színházban. 1925. december 19-én Budapesten feleségül vette a nála öt évvel fiatalabb Lakner Amália Irént, Dr. Lakner Bertalan és Szaborszky Gizella lányát,[10] akitől 1928-ban elvált.[11] 1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskola tanára volt, majd 1929-30-ban ösztöndíjjal Londonban tartózkodott egy évig.

Az 1930-as években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Nagy összefoglaló műve, A világirodalom története megírásához Babits Mihály művére (Az európai irodalom története) is támaszkodott. A világirodalmat ő is folyamatnak tekintette, amelyben a nemzetek fölötti jelentőségű írók és művek évszázadokon és országhatárokon átemelkedve megtermékenyítik egymást. Gondolatmenete stílusok és korszakok egységeire épül. Versei a lázas útkeresés, a szándékos meghökkentés programjából születtek. Pályakezdő éveinek novellái a történelmi múltba és a mesék időtlen világába vezetnek.

1932. június 15-én Budapesten az Erzsébetvárosban másodszor is feleségül vette Lakner Amália Irént,[12] akitől egy gyermeke született, Szerb Judit, házasságuk azonban 1933-ban újra válással végződött.[13] Következő házasságát Bálint Klárával (Bálint Aladár, a Nyugat című folyóirat képzőművészeti kritikusa és Roth Edit lánya, Bálint Endre festőművész nővére) kötötte 1938. július 28-án Budapesten, a Terézvárosban.[14] 1933-ban elnöke lett az újonnan létrejött Magyar Irodalomtudományi Társaságnak.

Thumb
A balfi nemzeti emlékhely a tömegsír felett, ahol Szerb Antal is nyugodott

Az 1930-as évek írói termésének nagy részében eltűnnek a látványos történelmi ihletések, helyükre a csodák, a misztikus borongás lép, és egy kedvesen ironikus lírai önarckép bukkan fel. A Pendragon legenda, első hosszabb prózai műve a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény ötvözete. Az Utas és holdvilág alapmotívuma az elfojtott legbelső sejtelmekhez vezető utazásélmény. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. 1937-ben a szegedi egyetemen magántanár volt.

1941-től alkotói tere egyre szűkült: rádióelőadásai elmaradtak, magyar irodalomtörténetét – zsidó származása miatt – betiltották, a Nyugat megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. Halálának körülményeiről ellentmondásos adatok vannak. Szerb Antalné leírása szerint 1944 telén a balfi táborban nagyon legyengült, „nyilas suhancok” félig agyonverték, ezt követően 1945. január 27-én meghalt.[15]

Remove ads

Munkássága

Magyar irodalomtörténet

Magyar irodalomtörténet című művét a marosvécsi Helikon által 1930 júniusában meghirdetett magyar irodalomtörténeti pályázatra írta. A pályázat kiírása szerint a bevezetőt, az egész irodalomtörténet részletes vázlatát, valamint az Eötvösről és Adyról szóló fejezetet kellett beküldeniük a pályázóknak, akik között ott volt az egyelőre „Invitis nubibus” jelige alá rejtőző Szerb Antal is. A Helikon által felkért bírálóbizottság (Makkai Sándor, Molter Károly és az elnök: Babits Mihály) a Helikon íróinak 7. marosvécsi összejövetelén, 1932. augusztus 5-én előterjesztett jelentésében egyetértőleg ezt a jeligés pályázatot érdemesítette díjazásra, s Szerb Antalnak ítélte a 30 000 lejes díjat, amelyhez a könyv megjelenésekor a 100 000 lejes pályatételen felül a Kuncz Aladár hagyatékából származó 30 000 lejes jutalom is hozzájárult.

Babits elemzésében így foglalta össze a pályamunka érdemeit: „…az »Invitis nubibus« („Baljós felhők”) jeligéjű mű kivált a múlt irodalmára vonatkozólag hoz új szempontokat, s irodalmunk jelenségeinek új csoportosításával kísérletezik, mindig gondolatébresztően, még ahol nem is teljesen győz meg. Ez a mű inkább intuitív, mint tudós hajlamú szerzőre vall, akinek mindazonáltal tudományos képzettsége és esztétikai műveltsége is kellő szinten áll. De e műveltségét a szerző egyáltalán nem fitogtatja: azt inkább csak sorai mögül érezzük. Előadása rokonszenvesen egyszerű s a nagyobb közönség számára is élvezhető; sok lendület és közvetlenség van benne.”

Thumb
Szerb Antal végső nyughelye a Fiumei úti sírkertben.

A Magyar irodalomtörténet két kötetben, Makkai Sándor előszavával, az Erdélyi Szépmíves Céh 86–87. kiadványaként, VII. sorozatának 20–22. könyveként 1934-ben jelent meg. A maga idején kivívta a kritika egy részének elismerését, de több elmarasztaló bírálatot is kapott.[16] A könyv azóta is a magyar irodalomtörténet-írás legkiemelkedőbb teljesítményei egyikeként tartható számon. Ma is érvényes Poszler György egykori összegező értékítélete: „Szerb szintézise… egyrészt csúcspontját és végső kiteljesedését jelenti annak a fejlődési vonalnak, amely Riedl Frigyes hagyományaiból kiindulva, Ignotus és Babits ihletése nyomán, Schöpflin és Benedek szintéziskísérleteiben a Nyugat törekvéseinek irodalomtörténeti igazolását adja, másrészt pedig Szekfű történetszemlélete mellett jelentős szerepet játszik a népies ellenkoncepció megszületésének kiprovokálásában. Ugyanakkor Horváth, Benedek, Farkas és Féja mellett azok közé tartozik, akik teljes szintézist adnak… Szellemtörténeti beállítottsága csak Thienemann-nal rokonítható, de a Minerva németes beállítottságú fő teoretikusától elválasztja törekvéseinek és szellemének latinitása… Sajátos színfolt a korabeli irodalomtörténet-írásban a konzervatív tudományos hagyományokkal tudatosan szembeszegülő lázadó attitűdje is. A tudományos megalapozottságra való törekvésnek, a szubjektív lírai fűtöttségnek és az egész művet beragyogó humánumnak a megejtő egysége pedig szintézisét művészi ihletettségű esszéista remekléssé … teszi” (Poszler György: Szerb Antal. 240–241).

Erdélyben írt róla Makkai László (Erdélyi Helikon, 1934. 744–748), Molter Károly (Pásztortűz, 1934. 367), Fejtő Ferenc (Korunk, 1934/12), Gáldi László (Vasárnap, 1934. 362–364), Vita Zsigmond (Erdélyi Fiatalok, 1934. 137–139), Reischel Arthur (Erdélyi Tudósító, 1934. 286–289), Kéki Béla (uo. 1935. 107–110).

Remove ads

Megítélése

Szélsőjobboldali és nyilas kritizálói

1942-ben a szélsőjobboldali Nemzeti Front az Országgyűlésben a Magyar Irodalomtörténet betiltását követelte „értékrombolásra” hivatkozva.[17] Palló Imre, az interpelláció benyújtója szerette volna elérni, hogy a könyvet máglyán égessék el. A nyilas sajtó Szerb Antal legnagyobb bűnének azt tartotta, hogy tiszteletlenül beszélt a magyar irodalom nagyjairól.[18]

A szocializmus idejének kritikái

A szocializmus idején csak csonkítva jelenhetett meg a Magyar Irodalomtörténet, mert a szovjet irodalomról kritikus hangvételben írt. Ezeket a részeket teljesen kitörölték a műből.[19]

XXI. század

Szerb Antal 2012-től 2020-ig a Nemzeti alaptanterv része volt.[18]

Művei

Thumb
Emléktáblája Budapesten

1944-ig

  • A magyar újromantikus dráma; Pallas, Budapest, 1927 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Az udvari ember; s.n., Budapest, 1927 (Minerva-könyvtár)
  • William Blake; Városi Ny., Szeged, 1928 (Széphalom-könyvtár)
  • Az ihletett költő (Berzsenyi Dániel); Városi Ny., Szeged, 1929 (Széphalom-könyvtár)
  • Az angol irodalom kis tükre; Magyar Szemle, Budapest, 1929 (Kincsestár)
  • Magyar preromantika; Minerva-társaság, Budapest, 1929 (Minerva-könyvtár)
  • Vörösmarty tanulmányok; Dunántúl Ny., Budapest, 1930 (Minerva-könyvtár)
  • Magyar irodalomtörténet, 1-2.; bev. Makkai Sándor; Erdélyi Szépmíves Céh, Cluj-Kolozsvár 1934
  • A Pendragon-legenda; Franklin, Budapest, 1934
  • Budapesti kalauz marslakók számára; ill. Kolozsváry Sándor; Löbl D. Ny., Budapest, 1935
  • Hétköznapok és csodák. Francia, angol, amerikai német regények a világháború után; Révai, Budapest, 1936 (Világkönyvtár)
  • Utas és holdvilág; Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, Budapest, 1937 (Magyar regények)
  • Kováts Albert–Szerb Antal: Don't say ... but say ... Mit hibáznak el leggyakrabban az angolul tudó magyarok?; Cserépfalvi, Budapest, 1939
  • A világirodalom története, 1-3.; Révai, Budapest, 1941
  • VII. Olivér; Széchenyi Rt., Budapest, 1941[20]
  • A királyné nyaklánca. Igaz történet; Bibliotheca, Budapest, 1943
  • Száz vers. Görög, latin, angol, francia, német, olasz válogatott költemények eredeti szövege és magyar fordítása; összeáll. Szerb Antal; Officina, Budapest, 1943
  • Rózsakereszt. A Pendragon-legenda; Franklin, Budapest, 1944 (Új magyar regények)

1945–1989

  • Gondolatok a könyvtárban; sajtó alá rend., bev. Kardos László; Révai, Budapest, 1946
  • Madelon, az eb; Révai, Budapest, 1947 (Révai könyvtár)
  • A varázsló eltöri pálcáját; Révai, Budapest, 1948
  • A varázsló eltöri pálcáját. Cikkek; sajtó alá rend. Bodnár György; bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1961
  • Szerelem a palackban; szerk., bev. Poszler György; Magvető, Budapest, 1963
  • Pico herceg és Monna Lianora története. Novella; ill. Balla Margit; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1972
  • Könyvek és ifjúság elégiája; összeáll. Szántó Tibor; s.n., Budapest, 1978

1990–

  • Könyvekről, írókról, 1922–1944; gyűjt., jegyz. Wágner Tibor; Holnap, Budapest, 1997
  • Szerb Antal válogatott levelei; sajtó alá rend., jegyz. Nagy Csaba; PIM, Budapest, 2001
  • Naplójegyzetek, 1914–1943; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Tompa Mária, közrem. Petrányi Ilona; Magvető, Budapest, 2001
  • Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák; szerk., szöveggond., utószó, jegyz. Papp Csaba, közrem. Duró Gábor; Magvető, Budapest, 2002
  • A harmadik torony; fotó Martin Hürlimann, szöveggond., fényképvál. Dávid Anna; Magvető, Budapest, 2007
  • A világ sokkal több... Szerb Antal füveskönyve; vál., szerk. Papp Csaba; Lazi, Szeged, 2016
  • Nagy emberek gyermekcipőben. Rádióelőadások; sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán; Szépmíves, Budapest, 2017
  • A hammelni patkányfogó; sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán; Szépmíves, Budapest, 2018

Műfordításainak listája

  • E. R. Curtius: Az új Franciaország irodalmi úttörői; ford. Szerb Antal, Kecskeméti György; Franklin, Budapest, 1925 (Ember és természet)
  • John Collier: A majom-feleség; Franklin, Budapest, 1935 (Külföldi regényírók)
  • William B. Seabrook: Utak a dzsungelben; Révai, Budapest, 1936
  • Rose Macaulay: A két Daisy; Athenaeum, Budapest, 1937
  • V. Sackville-West: Szent Johanna; Athenaeum, Budapest, 1937
  • Johan Huizinga: A középkor alkonya; Athenaeum, Budapest, 1938 (Az európai kultúra története)
  • Somerset Maugham: Színház; Athenaeum, Budapest, 1938 (Athenaeum regénytár)
  • Hugh Walpole: Christina; Széchenyi Irodalmi és Művészeti Rt., Budapest, 1940
  • Hans Fallada: Kis ember – nagy ember; Nova, Budapest, 1940
  • Hendrik Van Loon: Rembrant. 1-2. köt.; Magyar Téka, Budapest, 1940
  • Lane Naomi Babson: Szegény kis Barackvirág. Kínai regény; Dante, Budapest, 1941
  • Columbus úti naplója; ford., sajtó alá rend. Szerb Antal; Officina, Budapest, 1941 (Officina könyvtár)
  • Claude Houghton: Vissza az életbe. Regény; Révai, Budapest, 1942 (Világsikerek)
  • Joachim von Kürenberg: A tündöklő asszony. Egy nő, aki legyőzte Napóleont. Történelmi regény, 1-2.; Széchenyi, Budapest, 1942
  • Jean de Baroncelli: Dünkirchenben végződött. Regény; Dante, Budapest, 1942
  • P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz; Hungária, Budapest, 1943
  • Hendrik van Loon: Rembrandt a halhatatlan. 1-2. köt.; Széchenyi Rt., Budapest, 1943
  • Comisso Giovanni: Velencei kémek; ford. Szerb Antal, ifj. Pongrácz Alajos; Révai, Budapest, 1943
  • Stephen Leacock: A Mauzóleum klub; Pharos, Budapest, 1943
  • H. W. van Loon: A hajózás története; Stílus, Budapest, 1943
  • W. B. Seabrook: A bűvös sziget. Regény; Stílus, Budapest, 1943
  • Eric Knight: Sam Small csodálatos élete; Révai, Budapest, 1945
  • Anatole France: Thaisz; Európa, Budapest, 1962
  • Johan Huizinga: A középkor alkonya. Az élet, a gondolkodás és a művészet formái Franciaországban és Németalföldön a XIV. és XV. században; ford. Szerb Antal, Vas István, Tótfalusi István, utószó Klaniczay Gábor, jegyz. Vidrányi Katalin; Magyar Helikon, Budapest, 1976
  • Giacomo Casanova emlékiratai; szöveggond., jegyz., utószó Kovács Ilona; Atlantisz, Budapest, 1998 (Veszedelmes viszonyok)
Remove ads

Emlékezete

Remove ads

Származása

Szerb Antal családfája[25][26]
Szerb Antal
(Budapest, 1901. máj. 1.–
Balf, 1945. jan. 27.)
író, irodalomtörténész		 Apja:
Szerb Károly[27]
(Pest, 1869. aug. 1.–
Gödöllő, 1960. november 16.)
kereskedő, biztosítóintézeti vezértitkár		 Apai nagyapja:
Stern Antal[28]
(Pest, 1838 körül –
Budapest, 1897. nov. 26.)[29]
kereskedő		 Apai nagyapai dédapja:
Stern Sámuel
Apai nagyapai dédanyja:
Hirsch Mária
Apai nagyanyja:
Hirsch Berta
(Pest, 1846 körül –
Budapest, 1933. dec. 24.)[30]		 Apai nagyanyai dédapja:
Hirsch Sámuel
Apai nagyanyai dédanyja:
Boskovitz Jozefa
Anyja:
Herzfeld Elza[31]
(Baja, 1881. márc. 6.–
Gödöllő, 1961. január 25.)[32]		 Anyai nagyapja:
Herzfeld Nándor[33]
(Baja, 1851. márc. 8.–
Budapest, 1934. dec. 23.)[34]
ékszerész		 Anyai nagyapai dédapja:
Herzfeld Henrik
(Baja, 1824 körül – ?)
Anyai nagyapai dédanyja:
Beck Nanetta[35]
(Bácsalmás, 1829 körül –
Baja, 1900. máj. 13.)
Anyai nagyanyja:
Schwarcz Eugénia[36]
(Sarkad, 1859 körül –
Budapest, 1927. okt. 25.)[37]		 Anyai nagyanyai dédapja:
Schwarcz Ábrahám
(Sarkad, 1823 körül –
Nagyvárad, 1898. nov. 23.)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Mezei Rozália (Sára)
(1827 körül –
Nagyvárad, 1884. ápr. 19.)
Remove ads

Jegyzetek

Források

Szakirodalom

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads