Prückler Ignác (1809–1876)

Prückler Ignác Eduárd Jakab (Pest, 1809. március 8. – Budapest, 1876. május 14.) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, pesti választott polgár, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár valamint az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa, Budapest fővárosi bizottsági tag, bérpalota-tulajdonos. A "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa, az iparegyesületnek ezüst érdempénzes koszorúsa.^[1] Ipari úttörő a pezsgőkészítésben az országban gyári szinten.

Ez a szócikk az idősebb pezsgőgyárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Prückler Ignác (egyértelműsítő lap).

Prückler Ignác
Született	1809. március 8. Pest
Elhunyt	1876. május 14. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Wagner Alojzia (1813–1883)
Gyermekei	Prückler László Prückler Ignác
Foglalkozása	pezsgőgyáros,
Sablon Wikidata Segítség

Családja és származása

A "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított.

Az alsó-bajorországi Schwarzenbachból származó római katolikus jómódú pesti patricius Prückler családban született. Apja idősebb Prückler József Kalazancius (1778–1848) pékmester, választott pesti polgár, császári királyi százados és három bérpalota tulajdonosa.^[2] Anyja a szintén polgári pesti származású Ottinger Klára (1781–1826) volt. Egyik fivére, Prückler József (1804–1866) pékmester, pesti polgár, bérház-tulajdonos, az 1848-as szabadságharc alhadnagya;^[3] a másik fivére, Prückler János (1816–1897), fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, pesti választott polgár, bérház-tulajdonos. Apai nagyszülei Prückler Jakab (1744–1798), pékmester, háztulajdonos, aki 1776. február 7.-én szerezte meg a pesti polgárságot és Hochecker Anna voltak. Anyai nagyszülei Ottinger József (1736–1805) pékmester, pesti polgár és Stentenmacher Klára (1749–1804) voltak. Ottinger József, pékmester, az alsó-ausztriai Lanzendorfból származott és 1773. január 11-én szerezte meg a pesti polgárságot;^[4] Prückler Ignác unokahúga, Prückler József lánya, Prückler Klára (1833-1907), akinek a férje, Topits József (1824–1876), Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója és tulajdonosa;^[5] Topits József és Prückler Klára fia, Topits Alajos József (1855-1926), tésztagyáros, a Ferenc József-rend lovagja, az Országos Ipar Tanács tagja, Országos Iparegyesület Igazgatóságának a tagja volt.

Élete

A fiatal Prückler Ignác nem követte atyja nyomdokait a pék szakmában; bátyja, ifjabb Prückler József vette át a családi üzemet. 1834. június 21.-én szerezte meg a pesti polgárjogot.^[6] Ugyanabban az évben 1834-ben, alig 25 évesen ő alapította meg az ország első pezsgőgyárat a Soroksári utca 30-as (ma: Ráday utca 30-as) szám alatt.^[7] A cég neve hivatalosan Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára volt. 1848-ban Prückler Ignác Pesten lakott, „a’ fejér farkashoz, kecskeméti utcán”.^[8] 1848-ban, apja halála után az adósságok levonása után maradt 30 300 forintnyi örökség, amelyet a három fiú között egyenlő arányban osztottak fel;^[1] ezzel Prückler Ignác továbbfejlesztette a gyárat, és már 1873-ban igen előkelő helyen szerepelt a legnagyobb pesti adózók között, ami nagy vagyonát tükrözte.^[1][9] 1868-ban Prückler Ignác az apjától örökölt Károly körút 16-os egyszintes házát Hild Károly építész tervezésével 3 emeletes bérházzá alakította át.^[10] 1870-ben Prückler Ignác ismét Hild Károly építész tervezésével a Kecskeméti utcai 15-ös bérházát, amely egyben a pezsgőgyár raktára is volt, átalakította három szintes bérházzá.^[11]

A jómódú és híres pezsgőgyáros Pesten 1876. május 14-én hunyt el. Pezsgőgyárát két fia, ifjabb Prückler Ignác és Prückler László vette át. A cég 1888 és 1918 között viselte az „császári és királyi udvari szállító” címet. 1887-re Prückler Ignácz pezsgőgyára nem csak az ország legrégebbi, de évi 400 000 palack gyártásával a legnagyobb termelő képességű is volt.^[1][12]

Házassága és leszármazottjai

Feleségül vette 1836. május 8.-án a soproni római katolikus Szent György plébánián a polgári családból való Wagner Alojziát (Sopron, 1813. június 10.–Budapest, 1883. november 15.),^[13] akinek a szülei Wagner Vitusz, soproni mészáros, kereskedő, városi tisztviselő, és Marent Magdolna voltak.^[14] A házasságukból öt gyermek érte el a felnőttkort:

• Prückler Ilona (Pest, 1837. július 30.–Pest, 1841. március 8.)
• Prückler Klára Alojzia (Pest, 1839. május 6.–Pest, 1842. február 12.)^[15]
• ifjabb Prückler Ignác István (Pest, 1840. augusztus 20.–Sopron, 1919. július 16.), fűszerkereskedő, pezsgőgyáros. Felesége: nemes Gonzalles Karolin (Bécs, 1851. március 28.–Csabrendek, 1930. február 15.).
• Prückler Paula Jozefa (Pest, 1842. március 4.–Pest, 1871. február 19.). Férje: Mirth Antal (Pest, 1828. január 20. –Budapest, 1915. május 13.) királyi ítélőtáblai bíró, jogász (2.f.: Rabel Terézia).^[16]
• Prückler Franciska Mária Klára (Pest, 1843. augusztus 5.–Budapest, 1920. január 16.).^[17] Férje: dr. petőfalvi Pleininger Ferenc (Borbolya, Sopron vármegye, 1835. február 24. –Budapest, 1899. november 3.) minisztériumi osztálytanácsos.^[18]
• Prückler Teréz Mária (Pest, 1845. szeptember 11.–Budapest, 1887. október 15.).^[19] Férje: Rupp Ignác Antal György (Pest, 1835. december 1.–†Budapest, 1876. augusztus 2.), termény nagykereskedő, bérház tulajdonos.^[20] Rupp Ignác és Prückler Terézia egyik lánya Rupp Irén (1873–1945), akinek a férje dr. Temple Rezső (1874–1945) ügyvéd, belügyminisztériumi államtitkár, országgyűlési képviselő, tartalékos hadnagy, a Ferenc József-rend lovagja.
• Prückler László Vitusz Ferenc (Pest, 1847. május 30.–Budapest, 1929. június 27.), fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, politikus. Neje: Oberhauser Ilka (Pest, Józsefváros, 1856. augusztus 20.–Budapest, 1883. szeptember 18.).
• Prückler Xavér Ferenc (Pest, 1849. július 8.–Pest, 1853. február 25.)
• Prückler Sándor József (Pest, 1850. augusztus 17.–Pest, 1851. április 7.)^[21]