Radvánszky Antal (főispán)

Radváni és sajókazai báró Radvánszky Antal (Besztercebánya, 1807. június 7. – Radvány, 1882. június 7.) nagybirtokos, politikus, országgyűlési követ, Turóc, illetve Zólyom vármegye főispánja, szlovák költő és egyben a szlovák nemzeti törekvések ellenzője.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Radvánszky Antal (egyértelműsítő lap).

Radvánszky Antal
Született	1807. június 8. Besztercebánya
Elhunyt	1882. június 7. (74 évesen) Radvány
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	nagybirtokos, politikus, országgyűlési követ, főispán, költő
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1843–1844) főispán (1848. április 20. – 1849, Zólyom vármegye) főispán (1860–1861, Zólyom vármegye) főispán (1865 – 1882. június 7., Zólyom vármegye) főispán (1877 – 1882. június 7., Turóc vármegye)
Iskolái	Pozsonyi Királyi Jogakadémia (–1827)
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Apja, Radvánszky Antal (1769–1840), udvari tanácsos és alispán, anyja, felsőkubini és deménfalvi Kubinyi Borbála Teréz (1779-1848) volt. 1825-től a pozsonyi jogakadémián folytatta tanulmányait.

1827-től Zólyom vármegye táblai aljegyzője és 1828-ban az evangélikus egyház egyetemes gyűlésének aljegyzője lett. 1830-ban ügyvédi vizsgát tett. 1832-ben lett Zólyom vármegye főjegyzője, 1840-től alispánja. 1842-től a zólyomi evangélikus esperesség főkurátora, majd 1843-ban és 1844-ben Zólyom vármegye országgyűlési követe.

1848-ban Zólyom vármegye főispánja és a főrendiház egyik jegyzője lett, majd mint nemzetőr kapitány részt vett a zólyomi nemzetőrség szervezésében. Az abszolutizmus idején birtokán gazdálkodott. Miután a zólyomi evangélikus esperesség a protestáns pátenst elfogadta, egyházi állásáról lemondott. 1861-ben és 1865-től ismét Zólyom vármegye, 1873–1879 között a Bányai Evangélikus Egyházkerület felügyelője, majd 1875-től Turóc vármegye főispánja is. 1879-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki és a magyarországi evangélikus egyház főfelügyelőjévé választották. Agitációt fejtett ki a protestáns tanügy reformja érdekében.

1875-ben bárói rangot és méltóságot nyert, amelyet testvérének, Albertnek gyermekeire is kiterjesztettek. A Magyar Történelmi Társulat tagja.

Házassága és leszármazottjai

Felesége aszódi báró Podmaniczky Mária (1831–1902), akitől két gyermeke született^[1]

• báró Radvánszky Mária (1851–1918), férje nyáregyházi báró Nyáry Béla (1846–1901)
• báró Radvánszky János (1854–1899), Zólyom vármegye főispánja; felesége: radványi és sajókazai Radvánszky Sarolta (1854–1943)

Származása

Művei

• Önéletrajz. Protestáns könyvtár, XVII. (kiadta Haan Lajos)
• Uram, Rehor 1895: Zemianski veršovníci slovenskí - Z veršov Varšianskeho (Baróna Antona Radvánszkeho). Slovenské pohľady 25, 315-320.