Rennes

Rennes (kiejtés: ʀɛn) (bretonul: Roazhon, gallul: Resnn, latinul: Condate, Condate Riedonum) nagyváros Franciaországban, Bretagne régiónak és Ille-et-Vilaine nevű megyéjének is székhelye (prefektúra). Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A Vilaine folyó mentén elhelyezkedő település jelentős ipari és kulturális központ, egyetemein több mint 60 000 diák tanul. Lakosainak száma 227 830 fő (2022. január 1.).^[1] Rennes Saint-Grégoire, Chantepie, Le Rheu, Vezin-le-Coquet, Saint-Jacques-de-la-Lande, Noyal-Châtillon-sur-Seiche, Cesson-Sévigné, Betton, Montgermont és Pacé községekkel határos.

Rennes Roazhon
Cathédrale St-Pierre
Rennes Roazhon címere Rennes Roazhon zászlaja
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Bretagne
Megye	Ille-et-Vilaine
Névadó	Condate Riedonum (római város)
Polgármester	Nathalie Appéré (2014-2020)
INSEE-kód	35238
Irányítószám	35000 35200 35700
Testvérvárosok	Lista Poznań (1998. április 4. – ) Exeter (1956–) Rochester (1958. október 8. – ) Erlangen (1964. május 27. – ) Brno (1965. május 31. – ) Szendai (1967. szeptember 6. – ) Leuven (1980. május 14. – ) Cork (1982. április 30. – ) Szétif (1982. április 24. – ) Csinan (2002. július 17. – ) Almati (1991. április 14. – ) Bandiagara Cercle (1995–) Nagyszeben (1999. szeptember 25. – )
Népesség
Teljes népesség	227 830 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	4128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	46 m
Terület	50,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′ 51″, ny. h. 1° 40′ 51″48.114166666667, -1.6808333333333
Rennes Roazhon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rennes Roazhon témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Église Notre-Dame-en-St-Melaine

Története

A kis települést a 9. században a breton törzseket királyságba egyesítő Nominoë csatolta országához. A százéves háború harcaiban sokat szenvedett, mivel a francia királyhoz csatlakozott vidék központja volt, az angolok ostrom alá vették. Csak a kitűnő lovag-hadvezér, Bertrand du Guesclin tudta felszabadítani az ostromgyűrűből 1356-ban. 1491-ben, a városban találkozott Bretagne-i Anna, a hercegség örököse jövendő férjével, VIII. Károly francia királlyal. Anna még jószerével gyermek volt, de már névházassága kötötte I. Miksa német-római császárhoz, Károly pedig ugyancsak névházasságban élt Miksa korábbi házasságából született leányával, Margit burgundi hercegnővel. Pápai engedéllyel véget vetettek mindkét névházasságnak, s a pár az év végén egybekelt. Anna továbbra is Bretagne hercegnője maradt, akkor is, amikor Károly halála után a soron következő királlyal, XII. Lajossal házasodott össze. Franciaország és Bretagne formális egyesítése csak akkor következett be, amikor a hercegnő veje, I. Ferenc került a trónra.

Rennes, a környék mezőgazdaságának a központja gyorsan fejlődött a 16.–17. században, 1720 decemberében azonban hatalmas tűz pusztította el. A középkori városból megmaradt egy-két kisebb negyed ma történelmi városmag. Az ekkorra már tartományi székhely újjáépítése gyorsan megtörtént, Jacques Gabriel tervei által.

A város még néhányszor beírta nevét a francia történelembe, 1762-ben Bretagne törvényhozása itt mondta ki a jezsuita rend feloszlatását, szembeszállt a királyi hatalommal és XV. Lajos minden erőfeszítése ellenére véghez vitte akaratát. La Chalotais főügyész volt a parlamenti döntés kezdeményezője, terjedelmes tanulmányban indokolta követelését, a mű könyv alakban is megjelent, s ebben az időszakban példátlan mennyiséget, 12 000 darabot adtak el belőle. A rennes-i döntés a francia forradalom előkészítésének egyik jelentős állomása. A város viszonylagos biztonságban került ki a forradalmi terror éveiből. Legerdit polgármester, aki egyszerű iparosemberből emelkedett erre a méltóságra, sikerrel tudta távol tartani városától a konvent megbízottját, Jean-Baptiste Carrier-t.

A második világháború során a német csapatok 1940. június 18-án elfoglalták a várost. A brit csapatok heves harcokat követően 1944. augusztus 4-én szabadították fel, súlyos károkat okozva a településen.

Demográfia

Év Lakosság 1793 30 160 1800 25 904 1806 29 225 1821 29 589 1831 27 340 1836 35 552 1841 37 895 1846 39 218 1851 39 505

Év Lakosság 1856 45 664 1861 45 483 1866 48 283 1872 52 044 1876 57 177 1881 60 974 1886 66 139 1891 69 232

Év Lakosság 1901 74 676 1906 75 640 1911 79 372 1921 82 241 1926 83 418 1931 88 659 1936 98 538 1946 113 781

Év Lakosság 1954 124 122 1962 151 948 1968 180 943 1975 198 305 1982 194 656 1990 197 536 1999 206 229 2006 210 500 2010 207 178

Látnivalók

• Palais de Justice – az igazságügyi palota 1618 és 1655 között épült, a reneszánsz jellegű palota adott otthont a bretagne-i parlamentnek valamint a legfelsőbb bíróságnak. 1994-ben egy tüntetés során egy eldobott gyertyától az épületben tűz keletkezett, tetőzete leégett, belseje súlyosan megrongálódott, újjáépítése azonnal megindult.
• Portes mordelaises(wd) – a XV. századi városfal tornyos, lőréses kapuja, a belváros bejárata.
• Basilique Saint-Sauveur(wd) – a 17.-18. században épült templom, itt őrzik a Csodatévő Madonna szobrát, amely állítólag 1357-ben megmentette a várost az angolok ostromától.
• Cathédrale Saint-Pierre(wd) – VI. századi templom helyén a XIII. században készült el a mai elődje, de ez 1762-ben beomlott, csak a két torony maradt meg, és ezek mögé épült a múlt század közepén a jelenlegi katedrális.
• Palais Saint-Georges(wd) – a Benedek-rendi szerzetesek 1670-ben elkészült kolostora, jelenleg a városi közigazgatási hivatal otthona.
• Église Notre-Dame-en-Saint-Melaine(wd) – a város egyik legrégebbi temploma, tornyának, valamint kereszthajójának egy része a XI. században épült, a többi viszont csak a XVII. századra készült el.
• Église St-Georges – a gótika jegyében született templom jellegzetes breton stílusú.
• Városháza – az ív alakban meghajló épülettömb közepén áll a harangtorony.
• Bretagne múzeuma és a Szépművészeti Múzeum – az egyetem egykori központi épületében kapott helyet mindkettő.
• Jardin botanique du Thabor - botanikus kert.
• Route de Lorient Stadion – a Stade Rennais FC labdarúgócsapat otthona.

Közlekedés

A városban metró is közlekedik.

Közút

Vasút

A város fontos vasúti csomópont, négy vasútvonal is összefut a főpályaudvarán.

Légi

Bővebben: Rennes–Saint-Jacques repülőtér

Oktatás

• Rennes 1 Egyetem
• Rennes 2 Egyetem
• Paris School of Business
• Rennes School of Business

Testvérvárosok

• Exeter - 1957 óta.
• Rochester - 1958 óta.
• Erlangen - 1964 óta.
• Brno - 1965 óta.
• Szendai - 1967 óta.
• Leuven - 1980 óta.
• Cork - 1982 óta.
• Szétif - 1982 óta.
• Rennes-les-Bains - 1985 óta.
• Csinan - 1985 óta.
• Almati - 1991 óta.
• Poznań - 1998 óta.
• Nagyszeben - 1999 óta.
• Plateau Dogon - 1999 óta.