Románia földrajza
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Románia földrajzilag Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget északi részén helyezkedik el. Meghatározó jellegű természetföldrajzi elemei a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger. A Kárpátok teljes hosszának 2/3-a Románia területén húzódik, ez a hegység alkotja az ország domborzati vázát. A Duna hosszának ugyancsak mintegy 2/3-a érinti az ország területét és vízgyűjtőjéhez tartozik az ország területének túlnyomó része. Romániának több mint 190 km-es tengerpartja nyílik a Fekete-tengerre, ami gazdasági szempontból nagyon jelentős.
Remove ads
Általános adatok
Románia területe 238 391 km². Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (2544 m), a legmélyebben a Fekete-tenger partja található (0 m).
Határok
Északról Ukrajna, keletről Moldova, Ukrajna és a Fekete-tenger, északnyugatról Magyarország, délnyugatról Szerbia, délről Bulgária határolja.
Domborzata
Az ország domborzata változatos, a felszíni domborzati formák szinte mindegyike jelen van, nagyjából hasonló arányban. A hegyek, azaz a 800 méternél magasabban fekvő területek Románia területének 28%-át teszik ki, 200 és 800 méter magasság közötti fennsíkokon és dombvidékeken fekszik az ország 42%-a, a maradék 30%-ot a 200 méter alatti magasságú síkságok adják.[1]
A Kárpátok (román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi.[1], legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A hegység két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).
A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.
A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.
Domborzati tájegységei
Kárpátok
Előkárpátok (Szubkárpátok)
Két fő része:
- Géta-Előkárpátok (A Déli-Kárpátok külső része)
- Moldvai-Előkárpátok (A Keleti-Kárpátok külső része)
További részek:
- Kanyar-Előkárpátok
- Nyugati-Dombság
Hátságok
- Erdélyi-medence
- Géta-hátság (másképp Olténiai- vagy Géta-dombvidék - a Déli-Kárpátoktól délre)
- Moldvai-hátság (Moldva)
- Mehádiai-hátság (A Mehádiai-hegységtől Dél Keletre, Mehedinț)
- Dobrudzsai-hátság (Dobrudzsa)
Alföldek
- Román-alföld az ország déli részén
- az Alföld romániai része az ország nyugati szélén (a román földrajzban Nyugati-alföld a neve)
Egyéb tájegységek
- A Duna árterülete • Duna-delta • A Fekete-tenger kontinentális talapzata
Hegycsúcsok
Románia tíz legmagasabb hegycsúcsa:
Domborzati térkép
Remove ads
Folyók
Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.
Leghosszabb folyóiː
Éghajlat
Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti-óceáni, délen és keleten a mediterrán klíma is.
Közigazgatási beosztás
Az ország 41 megyére és az önálló közigazgatási egységet képező fővárosra, Bukarestre tagolódik.
Történelmi régiók
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads