Salétromossav

A salétromossav (HONO vagy HNO₂) a nitrogén egyik oxosava, savanhidridje a dinitrogén-trioxid (N₂O₃). Színtelen, szúrós szagú folyadék, egyértékű, középerős sav. Tiszta állapotban még nem állították elő, de híg vizes oldatban és alacsony hőmérsékleten jól ismert és fontos reagens.

Salétromossav
Salétromossav
Más nevek	Salétromossav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7782-77-6
PubChem	24529
ChemSpider	22936
EINECS-szám	231-963-7
DrugBank	DB09112
KEGG	C00088
ChEBI	25567
InChIKey	IOVCWXUNBOPUCH-UHFFFAOYSA-N
Gmelin	983
UNII	T2I5UM75DN
ChEMBL	CHEMBL1161681
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HNO2
Moláris tömeg	47,0134 g/mol
Sűrűség	? g/cm³
Savasság (pKa)	3,29[1]
Veszélyek
EU osztályozás	nincs besorolva
Rokon vegyületek
Azonos kation	Salétromsav
Azonos anion	Nátrium-nitrit Kálium-nitrit Ammónium-nitrit
Rokon vegyületek	Dinitrogén-trioxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Kémiai tulajdonságai

A salétromossav bomlékony vegyület. A bomlás melegítés hatására is végbemegy, de akár homok vagy üvegszilánk is kiválthatja. A bomlás termékei a salétromsav, a víz és a nitrogén-monoxid.

${\displaystyle \mathrm {3\ HNO_{2}\rightarrow HNO_{3}+2\ NO+H_{2}O} }$

A képződő nitrogén-monoxid reakcióba lép a levegő oxigénjével, és vörösbarna színű nitrogén-dioxiddá oxidálódik. A képződő nitrogén-dioxid miatt viselkedhet különösen a töményebb salétromossav oxidálószerként.

Köztes oxidációs állapotú vegyület, ezért oxidáló és redukáló hatású is lehet. Enyhe oxidálószer, a jodidiont jóddá oxidálja. A reakciója hidrogén-jodiddal a következő:

${\displaystyle \mathrm {2\ HI+HNO_{2}\rightarrow I_{2}+2\ HNO_{3}+2\ NO} }$

A kén-hidrogént kénné oxidálja, ammóniával reagálva nitrogénné alakul.

${\displaystyle \mathrm {HNO_{2}+3\ H_{2}S\rightarrow 3\ S+NH_{3}+2\ H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {NH_{3}+HNO_{2}\rightarrow N_{2}+2\ H_{2}O} }$

Viselkedhet redukálószerként is, ekkor salétromsavvá oxidálódik. A kálium-permanganátot például redukálja. Az aromás aminokat diazóniumsókká alakítja, ezért szerves festékek előállítására használják.

Sóképzés

Egyértékű savként viselkedik.

${\displaystyle \mathrm {HNO_{2}+H_{2}O\rightarrow NO_{2}^{-}+H_{3}O^{+}} }$

A salétromossav sói a nitritek, ezek NO−2 (nitrit) aniont tartalmaznak, általában vízben oldhatóak. A természetben gyakoriak, legnagyobb jelentősége a tartósítószerként használatos nátrium-nitritnek (NaNO₂) van. Vizes oldatuk többnyire lúgos kémhatású, mert a nitrition protont képes felvenni a vízmolekuláktól.

${\displaystyle \mathrm {NO_{2}^{-}+H_{2}O\rightarrow HNO_{2}+OH^{-}} }$

A nitritek mérgező hatásúak, mert a vér hemoglobinját methemoglobinná alakítják.

Előállítása

A dinitrogén-trioxid vízben oldva salétromossavat ad, de mivel a savanhidrid is igen ritka (már -10 °C felett bomlik), ezért a salétromossav legkönnyebben a sójából (például nátrium-nitritből) szabadítható fel, kénsavval.

Előfordulása

A salétromossav a természetben kis mennyiségben fordul elő, sói viszont nagymértékben megtalálhatóak.

Felhasználása

A salétromossavat a szerves vegyiparban alkalmazzák az azofestékek gyártásakor. A reakcióját kálium-permanganáttal az analitikai kémiában használják térfogatos elemzésekre.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia