Salamanca (Spanyolország)

spanyol város From Wikipedia, the free encyclopedia

Salamanca (Spanyolország)map
Remove ads

Salamanca város Nyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösségben. Salamanca tartomány székhelye. 192 000 főnyi lakosságával Kasztília és León második legnagyobb városa, a főváros, Valladolid (369 000 fő) után.

Gyors adatok

Salamanca talán a legfontosabb spanyol egyetemi város, főként a spanyol nyelv színvonalas oktatásáról híres.[2] Egyeteme, az 1218-ban alapított Salamancai Egyetem az ország legrégebbi felsőoktatási intézménye, Európában a negyedik. 30 000 hallgatója a város gazdasági és turisztikai motorja. A város a spanyol piac 16%-át adja, egyeteme miatt külföldi hallgatók ezreit vonzza.[3]

Óvárosa 1988-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2002-ben Európa Kulturális Városa címet kapta meg.

2003 óta a húsvétot megelőző „salamancai szent hét” a nemzetközi turizmus középpontjába került.

Remove ads

Fekvése

Salamanca tíz út csomópontjában található. Nagyjából 200 km-re fekszik az ország fővárosától, Madridtól nyugatra, a portugál határtól pedig 80 km-re keletre, a Tormes folyó partján, a tenger szintje felett 829 m magasságban.

Éghajlata

A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális éghajlat: a nyár forró, a tél rendkívül hideg. Köppen besorolása szerint a meleg nyarú mediterrán éghajlat keveredik a félsivatagi sztyeppék éghajlatával. Valódi nedves évszak gyakorlatilag nem létezik, a kevés csapadék eloszlása egyenetlen. Tavasztól kora őszig gyakoriak a hőhullámok, nem ritkán állandósul 40 °C feletti hőmérséklet. A hegyek és a nyílt ég miatt a telek rendkívül fagyosak, a hőmérséklet nem ritkán zuhan 20 fok közelébe. Havazás minden évben előfordul, a napokig vagy akár hetekig is megmarad.

Remove ads

Története

A város helyén először egy erődöt épített az i. e. 4. században egy kelta törzs. Az erőd egyike volt azoknak az állásoknak, amelyeket a kelták létesítettek a Duero folyó mentén. Az i. e. 3. században (i. e. 217-ben)[4] Hannibál pun hadvezér megostromolta, és el is foglalta a várost. Egy legenda szerint, a salamancaiak ellenállás nélkül adták át a várost a karthágóiaknak, de a nők, ruháik alatt fegyvereket hordtak, és ezekkel támadtak rá az ellenségre. A Karthágó bukása után Salamanca római kézbe került Helmantica néven, s rövidesen az egyik legfontosabb hispaniai kereskedelmi központtá lépett elő kedvező fekvése folytán. Rajta keresztül haladt át a Via de la Plata római út, amely összekötötte Emerita Augusta (Mérida) és Asturica Augusta (Astorga) városokat. Az itt épült 1. századi római híd is az út részét képezte.

A Római Birodalom bukása után a térség, így Salamanca is a keletről idevándorló alánok uralma alá került. Később a nyugati gótok (vizigótok) szállták meg a várost, amelyet a területükhöz csatoltak. Amikor a kereszténység ide is eljutott, Salamanca püspöki székhellyé lépett elő. A város püspökei az évek során a Toledóban tartott több zsinaton is részt vettek.

712-ben Salamanca is megadta magát a móroknak. Ezután a város térsége évekre a keresztény királyságok és a muszlimok harcterévé vált. A Leóni Királyság (később Kasztília és León) és a Córdobai Kalifátus háborúzásai következtében Salamanca szinte teljesen elnéptelenedett és így jelentéktelen településsé vált. A simancasi csata (939) után a keresztények újratelepítették a várost. Miután 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király elfoglalta Toledót, lakosai egy részét Salamancába telepítette át, majd 1102-ben Burgundiai Rajmund is vezetett egy különböző származású telepesek alkotta csoportot a városba.

1218-ban IX. Alfonz leóni király megalapította a Salamancai Egyetemet, amely az arab kultúra eredményeit közvetítette Európába. Az egyetemnek köszönhetően Salamanca Európa egyik legtekintélyesebb oktatási központjává vált. Az egyetem hallgatója volt – többek között – Keresztes Szent János, Loyolai Szent Ignác, Cervantes, Calderón, Lope de Vega és Unamuno.

A város a középkor folyamán a 16. században élte fénykorát. Lakossága nagyjából 24 000 , ebből a diákok száma pedig körülbelül 6500 fő volt. Salamanca hanyatlása 1610-ben, a mórok kiűzésével kezdődött meg.

A 19. század folyamán az addig agrár jellegű város ismét fejlődésnek indult.

Remove ads

Nevezetességei

  • Római híd (Puente Romano)
  • Szent Jakab-templom (Iglesia Santiago)
  • Szent Ambrus-templom (Iglesia de San Ambrosio)
  • Régi Katedrális (Catedral Vieja)
  • Új Katedrális (Catedral Nueva)
  • Egyetem (Universidad)
  • Tartományi Múzeum (Museo Provincial)
  • Az Alsó iskola (Las Escuealas Menores)
  • Anaya-palota (Palacio de Anaya)
  • A Hölgyek kolostora (Monasterio de Dueṅas)
  • Szent István-kolostor (Convento de San Esteban)
  • Calatrava-palota
  • Las Bernardas-templom
  • Kulcsár-torony (Torre del Clavero)
  • Salina- (vagy Fonseca-) palota
  • Kagylós ház (Casa de las Conchas)
  • Jezsuita szemináriumi templom (La Clerecia)
  • Főpapi Egyetem (Uinvesidad Pontifica)
  • Szent Benedek-templom (Iglesia de San Benito)
  • Szent Márton-templom (Iglesia de San Martin)
  • Városháza (Ayuntamiento)
  • Királyi palota (Pabellón Real)
  • Vásárcsarnok (Mercado)
  • Szent Juliánusz-templom (Iglesia de San Julián)
  • Széltorony (Torre del Aire)
  • Szentlélek-templom (Iglesia de Sancti Spiritus)
  • Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
  • Barbalosi Szent János-templom (Iglesia de San Juan de Barbalos)
  • Írek kollégiuma (Colegio de los Irlandeses)
  • Szent Kereszt-templom (Iglesia de la Vera Cruz)
  • Orsolya-nővérek kolostortemploma (Convento de las Ursulas)
  • A Holtak háza (Casa de las Muertes)
  • Monterrey-palota (Palacio de Monterrey)
  • Szeplőtlen Fogantatás-templom (La Purisima)
Remove ads

Képgaléria

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2024 között:
Lakosok száma
158 523
160 415
155 921
155 619
152 048
148 042
144 436
144 228
142 412
144 866
2001200420072009201220142017201920222024
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

További információk

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads