Schlosser Imre
(1889–1959) magyar labdarúgó, edző From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Schlosser Imre[2] (Budapest, 1889. október 11. – Budapest XII., 1959. július 18.[3][4]) magyar válogatott labdarúgó, edző, játékvezető. Korának egyik legnagyobb futballcsillaga, a magyar labdarúgás első Európa-szerte elismert klasszisa. 13-szoros magyar bajnok és 7-szeres bajnoki gólkirály. Mindkettő a mai napig magyar csúcs. Legendásan görbe lábú játékos volt. Népszerűségére jellemző, hogy játéka sok fiatalnak szolgált mintául és indított el a labdarúgás felé. Fritz Alajos, az FTC kapusa a sógora volt. Fia Solymosi Norbert, labdarúgókapus és válogatott kosárlabdázó volt. Életében 800 mérkőzésen lépett pályára, és 1016 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,27 volt.[5]
.jpg)
Remove ads
Családja
Schlosser János (1860–1942)[6] és Kettner Mária gyermekeként született. Két bátyja volt, János (1881–1943)[7] és József, illetve egy húga, Irma. Bátyjai az FTC tagjai voltak. 1912-ben vette feleségül Fritz Erzsébetet, Elzát, aki csapattartása, Fritz Alajos húga volt. Két fiuk született, Imre és Norbert. Az 1930-as évek végén családnevét Solymosira változtatta. Kisebbik fia, Solymosi Norbert (1920–1980) labdarúgókapus és válogatott kosárlabdázó volt.
Remove ads
Pályafutása
A Ferencvárosban
Schlosser mindkét bátyja az FTC tagja volt és ők hívták fel Malaky Mihály figyelmét testvérükre, aki 1905-ben szerződtette őt. Az első csapatban 17 évesen mutatkozott be 1906. február 25-én a Postás ellen (0-1), de játéka még nem volt megfelelő, ezért 3 hónapra visszakerült a második csapatba erősödni. Ősztől már ismét az első csapatban szerepelt és már a tehetségének megfelelő játékot mutatott, így hamarosan stabil csapattaggá vált. Schlosser 1915-ig nyolc idényt játszott a Fradiban, ebből hatszor bajnokok lettek, illetve zsinórban hatszor gólkirály lett. Miután a vezetőseggel összekülönbözött,[8] a nagy rivális MTK-hoz szerződött.[9]
Az MTK-ban
1916 őszén, az I. világháború idején, két nem hivatalos bajnokság után ismét újraindult a nemzeti bajnokság. Schlosser hat szezonban játszott a Hungária körúton és mindannyiszor bajnokok lettek, a legelső idényben hetedszer is gólkirály lett.
Külföldön
1922-ben profi tréner lett. Először a Magyar Atlétikai Klub (MAK) szerződtette,[10] majd 1923–1924-ben a svéd FC Kamraterna (Norrköping) csapatánál vállalt edzői állást.[11] Ezt követően egy idényt a lengyel Wisla Kraków-nál trénerkedett, szerény eredményekkel. 1925-1926-ban a bécsi Wiener AC játékos-edzője lett.[12]
Ismét a Ferencvárosban
1926 őszén visszatért az Üllői útra és bajnokcsapat tagjaként búcsúzott a válogatottól. Ezt követően 1927-ben a Budai 33-akhoz igazolt, majd 1928-ban a Pesterzsébet II. ligában szereplő játékosa lett.[13] 1928-ban jelentette be visszavonulását,[14] ebből az alkalomból 1928. júniusban jutalomjátékot szerveztek számára, amelyen a II. Liga csapatával legyőzték az I. Liga csapatát.[15] Visszavonulása után különböző csapatokban néhány mérkőzés erejéig többször visszatért, például 1932-ben a II. ligás Budafok trénereként néhány mérkőzésen a csapatban is játszott.[16]
| „ | Titokban sok könnyet hullattam az elhagyott zöld-fehér színekért., melynek még ma is változatlanul híve vagyok és az is maradok. Könnyen meg lehet ezt érteni, hiszen az igazi klubszellemet ott szívtam magamba és az FTC-ből lendült futballkarrierem a magasba. Mindig igazi örömet éreztem, mikor a zöld-fehér sávos trikót magamon feszülni éreztem | ” |
– Schlosser Imre | ||
Labdarúgó-játékvezetőként („szövetségi bíróként”) első mérkőzését 1930. augusztus 27-én vezette, amely Hajdu Andor jutalomjátéka volt a II. liga válogatottja és a Ferencváros csapatai között.[17][18]
A válogatottban
1906 őszén, 17 évesen lett a válogatott tagja. Az akkori szövetségi kapitány, Hajós Alfréd hívta meg a keretbe. 1927-ig 68 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 58 gólt szerzett.[19] Szintén rekord, hogy válogatott pályafutása 21 évet ölel fel.
1955. október 16-án a 100. magyar-osztrák mérkőzésen az ő vezetésével vonultak ki a csapatok, és a kezdőrúgást is ő végezte el a Népstadionban, 104 000 néző előtt.[20]
Remove ads
Sikerei, díjai
- Magyar bajnok: 13 alkalommal
- Magyar kupa-győztes: 2 alkalommal
- Ferencváros: 1913, 1927
- Auguszta Serleg-győztes: 1914
- Challenge kupa-győztes: 1909
- Ezüstlabda-győztes: 1906, 1908, 1909
- Magyar bajnoki gólkirály: 7 alkalommal
- Ferencváros (6):
- 1908-1909: 30 gól/15 mérkőzés=2,0-s átlag
- 1909-1910: 18 gól/16 mérkőzés=1,125-ös átlag
- 1910-1911: 38 gól/18 mérkőzés=2,11-es átlag
- 1911-1912: 34 gól/17 mérkőzés=2,0-s átlag
- 1912-1913: 33 gól/16 mérkőzés=2,06-os átlag
- 1913-1914: 21 gól/13 mérkőzés=1,615-ös átlag
- MTK (1):
- 1916-1917: 38 gól/16 mérkőzés=2,375-ös átlag! Magyar bajnoki csúcs
- Ferencváros (6):
- A stockholmi olimpia résztvevője. A vigaszág győztese (5. hely)
- Az év labdarúgója: 1911/1912
- Az FTC örökös bajnoka: 1974
- Európai gólkirály: 1911, 1912, 1913, 1914
Személyes rekordok
- 13-szoros magyar bajnok
- 7-szeres bajnoki gólkirály
- 1906 és 1927 között 21 éven át tagja a magyar válogatottnak
- A világ 6. legjobb elsőosztályú bajnoki góllövője (318 elsőosztályú bajnoki mérkőzésén 417 gólt szerzett) [21]
Statisztika
Mérkőzései a válogatottban
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
Remove ads
Kötetei
- A modern futball. Rex "Slózi" portréjával; Athenaeum, Bp., 1925 (Az Athenaeum sportkönyvtára 1. Futballsorozat)[22][23]
- Schlosser Imre és a magyar futball 35 esztendeje. A 75-szörös magyar válogatott játékos visszaemlékezései; Fővárosi Irodalmi Vállalat, Bp., 1934
- Fél évszázad a futballpályán. 1906–1956; sajtó alá rend. Szücs László, ill. Sajdik Ferenc; Sport, Bp., 1957
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads