Soós Imre (színművész)
(1930–1957) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Soós Imre (Balmazújváros, 1930. február 12.[3] – Budapest, 1957. június 20.) Jászai Mari-díjas magyar színész, a 20. század magyar színjátszásának egyik legnagyobb tehetségű, fiatalon elhunyt alakja.
Remove ads
Kezdeti évek, tanulmányok
Balmazújvárosban született nyolcgyermekes paraszti családban. A család rendkívül szerény körülmények között élt. Apja Sós Imre (1901-1977) [4] Semsey gróf birtokán zsellérkedett, Soós hétéves korától ugyanott napszámosként dolgozott. Anyja Pásztor Erzsébet (1905-1995) [5]. Szülei 1925-ben házasodtak össze.[6] A gyermekek hagyomány szerint a szülők nevét kapták; Imre Erzsébet öccse volt.
A négy elemi elvégzése után nyomdásztanuló lett Nyíregyházán, majd 1947-ben egy a Szabad Népben olvasott hirdetés hatására Budapestre ment felvételizni a Horváth Árpád Színészkollégiumba, ahol munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. Ez volt a Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjében is feldolgozott időszak. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek különleges tehetségére. A Színművészeti Főiskolára 1948-ban nyert felvételt. Tanulmányai során mestere volt többek közt Bárczy István és Gellért Endre.
Remove ads
Életpályája
Soós már főiskolás évei alatt is jelentős filmes sikereket aratott. Első szerepei között voltak a Talpalatnyi föld (1948) és a Tűz (1948) című filmek. Az áttörést a Ludas Matyi (1949) hozta meg számára, amely országos népszerűséget szerzett neki, sőt, 1950-ben a címszerep megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfialakítás díját.[7][8]
Ezt követően szinte minden évben több filmben is szerepet kapott, melyekben hatalmas hazai közönségsikert aratott. Ilyen volt a Civil a pályán (1951), az Állami Áruház (1952), a Föltámadott a tenger (1953), a Liliomfi (1954), és az A 9-es kórterem (1955).[9]
A főiskola elvégzését követően, 1952-től három évadot a debreceni Csokonai Színházban játszott. Debrecenben egykori főiskolai tanára, Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét. Ez a karakterformálás elindította színpadi karrierjét is,[10] 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki.1955-től a Madách Színház tagja lett, ahol közeli barátságba került Dajka Margittal és Kiss Manyival, akik anyai szeretettel vették körül.[8]
Soós Imre számára az 1955-ös esztendő az átütőerejű nemzetközi filmsikert is meghozta a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Cannes-ban úgy ünnepelték, mint aki a Fábri Zoltán rendezte hatalmas sikerű Körhinta című filmben Töröcsik Marival a főszereplője a magyar film újjászületésének.[11] Ugyanakkor csalódásként kellett megélnie az óriási elismerés előtt, hogy annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtó már „a magyar Gérard Philipnek” kiáltotta ki, „politikai okokból” a film két főszereplőjét mégsem engedték ki a film cannes-i premierjére.[10]
Remove ads
Magánélete
A Rákosi-korszakban Soós Imre az állami kultúrpolitika egyik ünnepelt alakjává vált. A rendszer emblematikus művészeként jelent meg a filmekben és a korabeli médiában egyaránt. Miközben színészi kvalitásait nem kérdőjelezték meg, a hirtelen jött hírnév, a pártállami elismerés, valamint a vidéki parasztfiúból lett „nemzet színésze” szerepet nehezen dolgozta fel magában. Több pályatársa neheztelt rá, a rendszer támogatottjaként tekintett rá, és ő maga is egyre inkább terhesnek érezte, hogy a rendezők skatulyába zárták, hogy nem tud kitörni a „lentről jövő, karriert csináló parasztfiú" kliséjéből. A nyilvános sikerek mögött egyre növekvő belső feszültség lett úrrá rajta.
1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. Ekkorra már sokan irigyelték – még a tehetségét is kétségbe vonták. Az alkoholban és a gyógyszerekben keresett vigaszt; alig táplálkozott, láncdohányos lett, egészségi állapota pedig gyorsan hanyatlott.[8]
1956-ban a forradalom idején sokan támadták, Rákosiék támogatta „kommunista színészként" aposztrofálva őt. A támadásokat még az is tetézte, hogy szerelme, Ferrari Violetta a forradalom után elhagyta Magyarországot. Bár a szerelem Ferrari állítása szerint csak egyoldalú volt,[12] Soós a hír hallatán öngyilkosságot kísérelt meg, majd idegösszeroppanással kórházba került.
A János Kórházban beleszeretett kezelőorvosába, Perjési Hedvig[13] pszichiáterbe, akit 1957 májusában feleségül vett.[14]
Halála
„Június 20-án este 9 órakor a XII., Alkotás utca 49/a szám alatti holtan találták Soós Imre 27 éves színművészt és feleségét, dr. Perjési Hedvig 29 éves orvosnőt. Soós Imre a garzonlakás teakonyhájában feleségével együtt világítógázzal öngyilkos lett. A rendőri bizottság a helyszínen búcsúlevelet nem talált. Megállapították, hogy öngyilkosság történt, mivel a lakás belülről volt bezárva, és mindketten a kis méretű teakonyhában belülről, az ajtónak támaszkodva várták a halál bekövetkeztét.”[15]
A hivatalos jelentés a fentiek szerint kettős öngyilkosságot állapított meg, de az eset körülményei sokak számára nem voltak egyértelműek.[16] Számos pletyka kapott lábra,[17] sokan egy titkos búcsúlevélről beszéltek, amelyben a feleség saját magát nevezte gyilkosnak.[12] Ennek köszönhetően később több, a hivatalos megállapítástól eltérő, a gyilkosságot sem kizáró verzió látott napvilágot.[18]
A Soós házaspárt utoljára együtt látott Müller Péter[19] az esetet vizsgáló nyomozó szavait így idézi:
„Mindketten meghaltak, ez tény, hogy kettőjük közül ki volt az áldozat, mindegy."[15][20]
Soós Imrét feleségével közös sírba temették el a Farkasréti temetőben.
Remove ads
Színpadi szerepei
- Illyés: Fáklyaláng (Józsa M. szerepében)
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (R. szerepében)
- Sarkadi: Szeptember (Pali szerepében)
- Sarkadi: Út a tanyákról (Jani szerepében)
- Gorkij: Éjjeli menedékhely (Aljosa szerepében)
- Móricz: Sári bíró (Jóska szerepében)
- Steinbeck: Egerek és emberek (Curly szerepében)
- Tur fivérek: Villa a mellékutcában (Kastanov őrn. szerepében)
- Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Benedek szerepében)
- Tabi: A pirossapkás lány (Mács szerepében)
- Iszajev–Galics: Nem magánügy (Djuzsikov főmérnök szerepében)
- Mikszáth: A körtvélyesi csíny (ifj. Brand K. szerepében)
- de la Barca: Két szék közt a pad alatt (Rodrigo szerepében)
- Sólyom: Holnapra kiderül (Molnár I. szerepében)
- Kisfaludy: Csalódások (Endre szerepében)
- Taar: Aranygyűrű (Pista szerepében)
Remove ads
Filmszerepei
A Nemzeti Filmintézet archívuma Soós Imre alábbi filmjeit tartja számon[9]
- Talpalatnyi föld (1948)
- Tűz (1948)
- Ludas Matyi (1949)
- Dalolva szép az élet (1950)
- Civil a pályán (1951)
- Állami Áruház (1952)
- Ifjú szívvel (1953)
- Kiskrajcár (1953)
- A harag napja (1953)
- Föltámadott a tenger (1953)
- Liliomfi (1954)
- Hintónjáró szerelem (1954)
- A 9-es kórterem (1955)
- Körhinta (1955)
- Eltüsszentett birodalom (1956)
Remove ads
Díjai
- A Karlovy Vary-i filmfesztivál legjobb férfialakítás díja a Ludas Matyi főszerepéért 1951)
- Jászai Mari-díj (1954)
Emlékezete
- Szülővárosa, Balmazújváros múzeumában állandó kiállítás mutatja be a pályáját.
- 2001-ben a Magyar Színészkamarai Egyesület (MASZK) kezdeményezésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK Soós Imre -díjat alapított a színészek erkölcsi megbecsülése és a társadalmi rangjának emelése céljából a pályakezdő színészek számára.
- Hubay Miklós: Tüzet viszek (Drámakötet) Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1971
- Hubay Miklós: Tüzet viszek (Tragédia két részben, közjátékkal) – teljes archivált szöveg[21] – Digitális Irodalmi Akadémia Budapest 2023 | ISBN 9632707699
- Hubay Miklós: Tüzet viszek (Magyar tévéfilm) 1981[22]
- Müller Péter: Részeg józanok Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1973
- Müller Péter: Részeg józanok – teljes archivált szöveg[23] – Totem Kiadó Budapest 1993 | ISBN 9789637888175
- Müller Péter: Részeg józanok (Átdolgozott regény) Rivaldafény Kiadó Budapest 2017 ISBN 9786155677014
- Müller Péter: Részeg józanok (Színpadi változat) Budapesti Kamaraszínház) 2004[24]
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads