Strabag
osztrák építőipari vállalat From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A STRABAG SE egy tőzsdén jegyzett osztrák építőipari vállalat, amelynek a központja Bécsben van. Ausztria legnagyobb építőipari vállalata és Európa egyik legnagyobb építőipari vállalata.
A cég hazai piacain, Ausztriában és Németországban, valamint Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa valamennyi országában, így Magyarországon, továbbá Nyugat-Európában, az Arab-félszigeten, valamint Ausztráliában, Kanadában, Chilében, Kínában és Indiában is aktív. Ezeken a piacokon a STRABAG-nak leányvállalatai vannak vagy projektszerűen működik.
Remove ads
Főbb projektek
A nagy nemzetközi projektek kezdetét az 1953-ban a Tigris-folyón épült Wadi Tharthar gát jelentette.[2]
A főbb projektek közé tartozik:
- az 1964-ben elkészült Alte Weser világítótorony az Északi-tengeren,[3]
- az iraki Baszrai nemzetközi repülőtér 1988-ban,[4]
- a dániai koppenhágai metró 2002-ben,[5]
- a manapouri második Tailrace alagút Új-Zélandon,
- a szófiai repülőtér [6] 2006,[7]
- a montenegrói Vrmac-alagút 2007-ben,[8]
- a 2010-ben elkészült írországi Limerick-alagút [9]
- a 2013-ban elkészült kanadai Niagara harmadik vízerőműalagút.[10]
Remove ads
Története
A STRABAG Csoport két vállalatból származik. Kezdete az 1835-ben Ausztriában alapított ILBAU elődjéhez nyúlik vissza. A családi kézműves vállalkozást Anton Lerchbaumer alapította Spittal an der Drau településen. A vállakozás 1929-ben "Baumeister Lerchbaumer – Isola – KG" cég keretében folytatta tevékenységét. 1972-ben ILBAU-Aktiengesellschaft néven részvénytársasági formára váltottak, majd 1987-ben az ILBAU holdingjaként került létrehozásra a BAU HOLDING AG.[11][12]
A cégcsoport másik gyökere egy német céghez vezethető vissza. 1895-ben az egykori mezőgazdasági gépgyártó Heinrich Reifenrath és társai a Koblenz melletti Niederlahnstein-ban alapították meg a "Straßenwalzenbetrieb vormals H. Reifenrath GmbH"-t. (magyarul: Útépítő „úthenger” üzem, korábban H. Reifenrath Kft.). 1923-ban megalapították a "Straßenbau-Aktien-Gesellschaft"-ot (magyarul: Útépítő Rt). A STRABAG cégnevet 1930-ban vezették be a társaság szavainak első betűiből összeállítva. 1965-ben Linzben megalapították az osztrák STRABAG céget. 1996-ban többségi részesedést szerzett az STUAG-ban.[2][11][12]
A cégcsoport számára 1998 fontos év volt, mert ekkor a BIBAG Bauindustrie-, Beteiligungs- und Verwaltungs-Aktiengesellschaft a BAU HOLDING AG többségi tulajdonosaként átvette a kölni STRABAG AG többségét. Ausztriában az ILBAU és a STUAG 2000-ben olvadt be az új STRABAG AG-ba. Majd 2001-ben a BAUHOLDING STRABAG AG a kölni cég többségi részvényese és anyavállalata lett.[11][12] 2004-ben a BAU HOLDING STRABAG AG Societas Europaea (SE) társasággá alakult át.[13] Az építőipari csoport 2006-tól már STRABAG SE néven működött.[2]
A 2000-es években további vállalatfelvásárlások és egyéb ügyletekre került sor, ilyen volt a 2002-ben Deutsche Asphalt Group, vagy 2005-ben a WALTER-BAU Csoport megszerzése. 2008-ban nyolc nagyobb akvizíció – köztük az Adanti SpA (Olaszország), a KIRCHNER Holding GmbH (Németország), az F. Kirchhoff AG (Németország) és a Deutsche Telekom Immobilien und Service GmbH (Németország) – 2 milliárd eurós termelési volumen növekedéséhez vezetett.[12] 2017-ben a németországi STRABAG AG a csoport leányvállalatává vált.[11]
Vezérigazgató (STRABAG SE)
A tulajdonosi szerkezet
2025 októberében a részvények 26.9%-ával rendelkezett a Haselsteiner család, továbbá a Raiffeisen/UNIQA 30.4%, a MKAO "Rasperia Trading Limited" 24.1%-kot birtokolt, emellett a szabadon forgó részvények (kisrészvényesek) 16.2%-ot tett ki és 2.4% saját részvény volt.[18]
2007-ben Oleg Gyeripaszka (Deripaska) orosz oligarcha 1,05 milliárd eurós részvényvásárlásával 30 százalékos részesedést szerzett. Haselsteinernek 50% plusz egy, a Raiffeisennek és az Uniqának 25-25 % részvénye volt. Gyeripaszka tőkeemelés által 25%-ot kapott, míg további 5 %-ot a két régi részvényestől.[19][20] Az orosz elnök egyik bizalmasának számított Gyeripaszka 2018-től amerikai, míg 2022-től európai uniós szankciók alatt állt.[21] A szankciók az irányítása alatt álló MKAO Rasperia Trading Ltd.-re is vonatkoztak, amely akkor a STRABAG SE részvényeinek 27,8 %-át birtokolta. Emiatt a tulajdonjoga (részvényei) 2022-ben befagyasztásra kerültek.[22][23] 2025 áprilisában egy orosz bíróság a Raiffeisenbankot 2,044 milliárd euró kártérítés megfizetésére kötelezte a Rasperia felé. 2025 októberében viszont az Európai Unió már azt mérlegelt, hogy feloldanák a befagyasztott részesedést, amiből kompenzálnák a Raiffeisen Bankot, és megszerezhetné ezen részvényeket.[24][25]
Remove ads
Üzleti szegmensek
Szolgáltatásai az építőipar teljes területét lefedik:[11]
- Épületépítés és mélyépítés: Hídépítés, Előregyártott elemek, Kereskedelmi és ipari létesítmények, Építőmérnöki tudomány, Erőművek, Fémszerkezet, Középületek, Környezettechnika, Víztechnológiák, Lakás
- Közlekedési infrastruktúrák: Vasútépítés, Építőanyag, Csatornatechnika, Cső- és csatornaépítés, Várostervezés és tájépítészet, Burkoló, nagy felületek, Kőzettechnika és védőszerkezetek, Földépítés, Sport- és szabadidős létesítmények, Útépítés, földmunkák, Forgalomtechnika, Vízi utak építése
- Különleges osztályok: Infrastruktúra fejlesztés, Nemzetközi üzletágak, különböző üzleti egységekben, PPP projektek üzemeltetése, karbantartása, marketingje, Ingatlan- és létesítményszolgáltatások, Ingatlanfejlesztés, Alagútépítés[11]
A STRABAG Magyarországon
Magyarországon 1989-ben jelent meg az osztrák BAU Holding, ami megvette az Aszfaltútépítő Vállalatot.[26] Az osztrák Strabag 1990 januárjától kezdődően privatizálta a zalaegerszegi, a Pest megyei, a kecskeméti és a kaposvári közútépítőket, majd a KÉV-Metrót, a Nógrád megyei építőipari vállalatot, továbbá az Agroépszert.[27] A STRABAG HUNGÁRIA Építő Kft. több magyar cég összeolvadásával jött létre.[26]
A STRABAG magyarországi cégcsoportján belüli társaságok a kezdetektől fogva folyamatosan bővültek, összeolvadtak és névváltozások is voltak. Ezért nem egy-egy adott Kft., vagy Rt. működött Magyarországon. A cégcsoporton belüli cégekhez tartozik például az Általános Építő Kft., a STRABAG Építőipari Zrt, a Strabag Építő Zrt., STRABAG Építő Kft., a STRABAG Generálépítő Kft., a STRABAG Aszfalt Kft., a STRABAG Vasútépítő Kft. A STRABAG Építőipari Zrt-t 1992. július 1-vel alapította az osztrák Bau Holding AG és az Asphalt u. Beton Bau GmbH. A társaság elnevezése 2017. június 1-vel Magyar Bau Holding Zrt-ről STRABAG Építőipari Zrt-re módosult. A Strabag Kft 2000-ben jött létre a Magyar Aszfalt Kft, a Strabag Hungária Építő Rt, a Kév-Metró Kft, a Magyar Ilbau Kft, az MSZH Nyomda Kft és a Stramak Szervező Kft cégek összeolvadásával. 2003. január 1-től részvénytársaság formában működik, elnevezése a Strabag Építő Zrt. volt, ami 2016-tól Generál Mély- és Magasépítő Zrt. névre változott. A Strabag Általános Építő Kft. 2010. januárjában kiválással jött létre Magyar Aszfalt Kft néven. 2013-tól a cég új elnevezése Strabag Általános Építő Kft. lett. A STRABAG Építő Kft. 1999-ben Bt. formában jött létre, majd többszöri módosítást követően 2016-tól kapta a jelenlegi cégnevet. Több cégnek is az út, autópálya építés a fő tevékenysége.[28]
Magyarországon öt regionális központtal rendelkezik Budapesten, Győrben, Pécsett, Kecskeméten és Debrecenben, további telephelyekkel az ország számos részén. A fő tevékenysége közlekedési infrastruktúra (utak, hidak, védőszerkezetek stb), sport- és szabadidős létesítmények, épületek építése és generálkivitelezés, valamint építőanyagok, vasbeton elemek gyártása, közműszerelés és a speciális mélyépítés.[26]
Megbízások
Az 1990-es években a Strabag Hungária Rt a legnagyobb építőipari vállalat lett, részt vett az M1-es, az M15-ös, az M3-as és az M0-ás autópályák építésén, illetve ők végezték a helyi útépítések közel negyedét.[27] A 2000-es évektől is további nagyberuházásban vett részt, többek között az M35-ös, M7-es, M5-ös autópálya építéseken, illetve az M0-s északi Duna-hídjának kivitelezésében is közreműködtek.[29] A 2020-as évek közepén az M6-os autópálya építését, a 3217-es és az 5514-es út felújítását, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 3. Terminál megépítéséhez szükséges előkészítő munkát is ők végezték.[30]
Az M30-as autópálya garanciális munkája
Az M30-as autópálya átadását követően 2024 februárjában egy szakaszát le kellett zárni, mert a pálya megsüllyedt. Strabag mint építő garanciálisan 2025 október 31-i határidőre vállalta a javítást, de nem teljesítette. Lázár János miniszter ezután kijelentette, hogy „Semmi szükség nincs arra, hogy Magyarországon megbízást kapjanak” és annak is hangot adott, fogalmazása szerint: „a Strabag átbaszott minket”. A kormány terve szerint a jövőben még alvállalkozóként sem vehetnek majd részt kivitelezésekben.[31][32]
A Strabag és a politikai
A cégcsoportot többször hozták kapcsolatba különböző politikai pártokkal, de az bizonyos hogy évtizedek óta az állami megrendelések tenderein az egyik legsikeresebben vett részt. A 2000-es évek közepén az osztrák Strabag jutalék címén több mint 15 millió eurót utalt át Alexander Zach osztrák politikus Eurocontact nevű cégének. Hans-Peter Martin európai parlamenti képviselő szerint Zach cége a pénz egy részét továbbutalta az akkori magyarországi kormánypártoknak, a Szabad Demokraták Szövetségének és a Magyar Szocialista Pártnak. Voltak arra utaló adatok, hogy a 15 millió euró egy része végül is magyar párt közeli szervezeteknek a számláira került. Zach üzlettársa Aczél Zoltán volt.[29] Ausztriában nyomozást folytattak az üggyel kapcsolatban, vizsgálták hogy a Strabag konszern üzleti előnyszerzés céljából illegálisan pénzadományokat juttatott-e magyarországi szervezeteknek, köztük a parlament baloldali pártjainak, illetve a Fidelitasnak és Lezsák Sándor politikai érdekeltségeinek. A sajtó szerint a kenőpénzeket a kartelltevékenységéért kiszabott kisebb büntetések érdekében, illetve az autópálya-építési megbízások megszerzése céljából történhettek. Az osztrák cég akkor azt nyilatkozata, hogy „Mi semmiről sem tudunk”.[33][34]
Kövér László az SZDSZ-t 2006-ban még a "Strabag Demokraták Szövetségének" nevezte, 2010-től, a Fidesz kormányra kerülését követően is további megbízásokat kapott a cég. 2015–2016-ra a magyar építőipar meghatározó szereplője lett, ekkor a csoportszintű árbevétele több volt mint a vesenytársainak (Közgép, Duna Aszfalt, Mészáros Lőrinc érdekeltségei).[35]
A 2010-es évek végén a Strabag partnereként közös konzorciumokban megjelentek a Belfry-cégek (Belfry PE, Belfry Szolnok Aszfalt Kft.) amelyek közbeszerzéseken út- és vasútépítéseken lettek nyertesek, 300 milliárd forint körüli értékben. A legtöbb esetben Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoztak. A két cég közötti kapcsolatot az is mutatta, hogy az M85-as út egyik közbeszerzésnél a Belfry kapcsolattartója strabagos email címet adott meg. A Belfry Kft-t Aczél Zoltán apja, Aczél Tamás vezette.[35][36] Aczél Zoltán a Strabag regionális lobbistájaként vált ismertté.[37] A kapcsolatrendszert az is mutatta, hogy Belfry anyacégének Horvátországban a Duna Aszfalttal volt közös vállalkozása és a Mészáros tulajdonában lévő eszéki futballklubot szponzorálták.[38]
2025 október végén Lázár János miniszter arról számolt be, hogy a vállalat beszállt a magyarországi választási kampányba, a Strabag pénzzel és közvélemény-kutatások megrendelésével támogatja a Tisza Pártot. A Strabag kiadott közleménye szerint azonban nem finanszírozott semmilyen politikai pártot Magyarországon, nem készített és nem támogatott semmilyen közvélemény-kutatást, valamint nem áll semmilyen kapcsolatban a Tisza Párttal. A Tisza Párt is cáfolta a miniszter állításait.[32][39]
Remove ads
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads