Szánthó Dénes

Szánthó Dénes, névváltozata: Szántó (Szeged, 1901. január 25.^[4] – Budapest, 1978. október 5.)^[5] újságíró, író, kritikus, Feleki Sári színésznő férje.

Szánthó Dénes
Született	Szántó Dénes 1901. január 25.[1] Szeged[2]
Elhunyt	1978. október 4. (77 évesen)[3] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Feleki Sári (1950–1978)
Foglalkozása	író újságíró kritikus szerkesztő
Iskolái	Ferenc József Tudományegyetem (–1924)
Sírhelye	Óbudai temető
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Szántó (Singer) József (1868–1923)^[6] szegedi orvos és Víg (Lustig) Alice (1874–?) gyermekeként született.^[7] Kiskorában szüleivel kikeresztelkedett a katolikus vallásra. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Egyetemi évei alatt újságírással foglalkozott, cikkei jelentek meg 1919-től a Szegedi Új Nemzedék című lapban. A következő évtől a Színház és Társaság című lap szerkesztője lett. 1924-ben Budapestre költözött édesanyjával. A Ma Este, a Délibáb, a Kis Újság és a Színházi Magazin című lapokba írt színikritikákat, később színházi és kultúrrovat-vezető lett. 1929-ben ő írta az első modern értelemben vett hangjátékot Hajnaltól hajnalig címmel. A második világháború alatt zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra, ahol egy századba került Szerb Antallal és Radnóti Miklóssal, azonban sikerült megszöknie.^[8] 1945-ben megalapította a Pesti Műsor című lapot, amelyet 1949-ig, majd 1957-től nyugdíjba vonulásáig szerkesztett.

Az Óbudai temetőben nyugszik.^[9]

Főbb művei

• Kegyelem (színmű, Budapest, 1927)
• Csigabusz és más mesék (Budapest, 1933)
• Gyilkosság a ködben (kisregény, Budapest, 1938)
• A nyolcágú korona (kisregény, Budapest, 1940)
• Így is lehet szeretni (kisregény, Budapest, 1942)
• Kiáltás a mikrofonba (kisregény, Budapest, 1943)
• Dunakorzó (kisregény, Budapest, 1946)

Díjai, elismerései

• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1974)