Szilasi Vilmos

Szilasi Vilmos, német nyelvterületen Wilhelm Szilasi (Budapest, 1889. január 19. – Locarno, 1966. november 1.) magyar emigráns filozófus, gimnáziumi, később egyetemi tanár, Babits Mihály felfedezője és jó barátja.^[1]

Szilasi Vilmos
Született	1889. január 19. Budapest
Elhunyt	1966. november 1. (77 évesen) Locarno[1]
Állampolgársága	német magyar
Szülei	Szilasi Móric
Foglalkozása	egyetemi oktató filozófus író
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem Humboldt Egyetem (1909–1910)
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Akik hatottak rá	Edmund Husserl
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Az Eötvös-kollégiumban Lorsy Ernő volt diáktársa, akivel együtt járt 1909–10-ben a berlini Frigyes Vilmos Egyetemre.^[2] Emellett a budapesti Tudományegyetem hallgatója is volt, bölcseletet, illetve kémiát hallgatott, 1918-ban lett egyetemi tanár. Az első világháború után korábbi tanára, Edmund Husserl meghívására a freiburgi egyetem filozófiai intézetében kapott állást, 1928 és 1932 között az egyetem vendégtanára volt.^[3] Hitler hatalomra jutását követően Svájcba költözött, Brissagóba, a második világháború után, 1947-ben visszatért Freiburgba, ahol 1956-ban az Albert-Ludwig Egyetem filozófia tanszékének nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 5 év múlva az intézmény legelső Filozófiai Szemináriumának lett igazgatója. 1966-ban hunyt el.^[4][5]

Munkásságában meghatározó volt a filozófia és természettudományok viszonyának kérdése. Babitscsal folytatott levelezését 1980-ban adták ki Gál István szerkesztésében.^[6]

Családja

Apai nagyszülei Sonnenfeld Lipót kereskedő és Abeles Rezi voltak.^[3] Anyai nagyszülei: Krausz Benő és Déry Gizella. Apja Szilasi Móric nyelvész, finnugrista, anyja Krausz Ilona (1867–1944)^[3][7] volt, izraelita vallású. 1918. március 16-án Budapesten, az V. kerületben feleségül vette Rosenberg Lívia Erzsébetet, Rosenberg Ármin és Breisach Anna lányát.^[8] Sógora Czigány Dezső volt, aki 1937 végén végzett feleségével, Szilasi Borbálával, majd magával is.^[9] Borbálán kívül több testvére volt: Böske; Klára; Nunus; Ferenc (1894–1945) ügyvéd; Boriska; Jenő (1900–1953) orvos.^[3]

Főbb művei

• A tudati rendszerezés elméletéről : bevezetés. Budapest, 1919
• Wissenschaft als Philosophie. Zürich–New York, Europa Verlag, 1945
• Macht und Ohnmacht des Geistes. Interpretationen zu Platon: Philebos und Staat VI, Aristoteles Nikomachische Ethik, Metaphysik IX. und XII. Bern, Francke, [1946] (Sammlung Üeberlieferung und Auftrag. Schriften)
• Philosophie und Naturwissenschaft. Bern-München, Francke, 1961 (Dalp-Taschenbücher)^[10]
• Einführung in die Phänomenologie Edmund Husserls, Niemeyer, Tübingen 1959
• Philosophie als strenge Wissenschaft, Klostermann, Frankfurt 1965. (különböző újabb kiadásokban is)
• Phantasie und Erkenntnis, Francke, Bern 1969