Szkalnitzky Antal

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész. A kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló Budapest arculatának meghatározó építésze.

Szkalnitzky Antal
Illusztráció a Vasárnapi Ujság 1859. évi 51. számából.
Született	1836. május 6.[1][2] Geresdlak[2]
Elhunyt	1878. június 9. (42 évesen)[1] Lipótmező Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész egyetemi oktató
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (17/1-1-46)[3]
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	Egyetemi Könyvtár A Fővárosi Állat- és Növénykert egyes épületei
MTMT
A Wikimédia Commons tartalmaz Szkalnitzky Antal témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

A Baranya vármegyei Lakon született^[4] Nevének több írásmódja ismert, így gyakran Skalnitzky, néha Szkalniczky. A róla szóló monográfia szerint ő maga a Szkalnitzky írásmódot használta. Édesapja jószágigazgató volt Albrecht főherceg birtokán. 1846-tól 1854-ig a pesti ciszterci gimnáziumban tanult. 1851–1854 között a prágai főreáltanodában, 1854–1857 között a bécsi Polytechnikumban, végül 1857–1859 között a berlini Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1858 folyamán számos tanulmányutat tett; járt Münchenben, Kelet-Poroszoroszágban, Szászországban, Bécsben, Erdélyben, Dalmáciában, Horvátországban és Észak-Itáliában. 1858 decemberétől 1859-ig Friedrich August Stüler műhelyében dolgozott. 1859. július 22-én megkapta a berlini építészeti Akadémia ezüstérmét. Édesapja 1861-ben halt meg. Ebben az évben Szkalnitzkyt az újonnan alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóválasztmányának tagjává választották. 1862-ben kötött házasságot Koch Antóniával; fia, Henrik 1863-ban, lánya, Zsófia 1868-ban született. 1864-től 1870-ig a budai politechnikumban tanított. 1865. december 10-én az Akadémia levelező tagjává választották. Ezután viszontagságos évek következtek: cége ellen 1870–1874 között csődeljárás folyt. Utolsó nagy sikere 1873-ban a bécsi Világkiállításon kapott művészeti érem az Oktogonon létesült épületeiért. A Felvidéken került gyógykezelésre 1873-ban. Az agysorvadás egyre jobban elhatalmasodott szervezetén: hosszas szenvedés után a lipótmezei tébolydában érte a halál.

Ismert épületeinek listája

A művelt építész a historizmus kiemelkedő alakja; az épületkülsőkön általában olasz reneszánsz, a belsőkön gyakran francia reneszánsz elemeket alkalmazott. Sógorával, Koch Henrikkel társulva a fejlődő Budapesten számos középületét és bérházát tervezte.

• 1864: Lakóház bővítése, Budapest, Kígyó u. 7., 1052
• 1861–1865: Színházépület, ma: Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen, Kossuth u. 10, 4024^[5]
• 1862–1865: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, Széchenyi István tér 9, 1051 – a kivitelezést vezette Ybl Miklóssal együtt^[6]
• 1865–1866: Fővárosi Állat- és Növénykert épületei, Budapest, Állatkerti krt. 6-12, 1146^[7] – Koch Henrikkel közösen. Ma már csak a Bagolyvár látható, de az sem eredeti helyén, és kétszeri átalakítás után^[8]
• 1868–1871: Hungária Nagyszálló, Budapest, Belgrád rakpart 30-31., 1056^[9]
• 1869–1871: Thonet-ház, Budapest, Váci u. 11 / A, 1052^[6][10]
• 1869–1871: Károlyi-palota (I.), Budapest, Múzeum u. 11., 1088, az épület a MÁV tulajdona, itt próbál a MÁV Szimfonikus Zenekar
• 1869–1871: Károlyi-palota (II.), Budapest, Károlyi utca 16, 1053, ma: Petőfi Irodalmi Múzeum^[6]
• 1860-as évek vége: Jankovich-kastély, ma: Jankovich kastély, Általános Iskola és Diákotthon, Öreglak, Park u. 15, 8697^[11]
• 1870–1872: Református templom, Hajdúhadház, Béke útja 2, 4242^[12][13]
• 1870–1873: Főposta épülete, Budapest, Petőfi Sándor utca 13-15., 1052^[6][14]
• 1871: Zichy-palota, Budapest, Múzeum u. 15., 1088
• 1872: Szegedi főreáliskola, ma: Szegedi Tudományegyetem központi épülete, Szeged, Dugonics tér 13. 6720^[15][16]
• 1872–1874: Színházépület, ma: Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Fő utca 8. 8000^[17]
• 1872–1874: Színházépület, ma: Ioan Slavici Színház, Bulevardul Revoluției 103, Arad, Románia^[18]
• 1872–1874: Az Oktogon négy épülete, Budapest, Oktogon, 1061:^[6][19]
  • Sugárútépítő Vállalat bérháza (I.), Oktogon 1.
  • Sugárútépítő Vállalat bérháza (II.), Oktogon 2.
  • Sugárútépítő Vállalat bérháza (III.), Oktogon 3.
  • Sugárútépítő Vállalat bérháza (IV.), Oktogon 4.
• 1873–1875: A budapesti tudományegyetem Szerb utcai épülete és az egyetem könyvtára, ma: Egyetemi Könyvtár, Budapest, Ferenciek tere 6, 1053^[6][20]
• 1873–1876: orvosi klinikák központi épülete^[6]
• 1873: Fechtig báró háza, Budapest, Bródy Sándor u. 2., 1088
• 1875: Pesti Magyar Színház, később Nemzeti Színház átépítése, sarokbérházzal kiegészítése, Budapest, Rákóczi út 1., 1088^[21][15]
• 1870-es évek: Élettani Intézet, ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar „E” épület, Budapest, Puskin u. 9, 1088^[22][23]
• 1870-es évek: új Református kistemplom, Debrecen, Révész tér 2, 4025 – a román stílusú épület terve anyagi okok miatt nem valósult meg^[24]
• Lakóépületek, Budapest, Akadémia utca 10, 14 lakóépületek^[15]
• Körmöcbányai főreáliskola^[15]
• Iglói tanítóképző^[15]

Képtár

• 
  Egyetemi könyvtár, Budapest
• 
  Színház, Arad
• 
  Főreáliskola, most egyetemi főépület, Szeged