Szlanikfürdő

Szlanikfürdő (románul Slănic-Moldova) város Romániában, Moldvában, Bákó megyében. A települést „Moldova gyöngyének” is nevezik. A lakosságban a moldvai csángók vannak többségben, de mára már nagyon kevesen beszélnek magyarul.

Szlanikfürdő (Slănic-Moldova)
Szlanikfürdő címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Moldva
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Bákó
Rang	város
Községközpont	Slănic-Moldova
Beosztott falvak	Cerdac Cireșoaia
Polgármester	Andrei Șerban
Irányítószám	605500
SIRUTA-kód	20910
Népesség
Népesség	1334 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	10
Község népessége	4011 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	530 m
Terület	114,06 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 24″, k. h. 26° 26′ 18″46.2066318, 26.438397
Szlanikfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlanikfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Bákó megye délnyugati részén helyezkedik el, a Slănic folyó völgyében, a Keleti-Kárpátokban, a Nemere-hegység lábánál. A város 530 méteres tengerszint feletti magasságban épült, természeti érdekessége, hogy környezetét erdők foglalják el (ezért jelentős a faipar a városban). Úgynevezett „zsáktelepülésről” beszélhetünk, ugyanis csak Kománfalva (Comanești) felől közelíthető meg.

Történelem

Az első ásványvízforrásokat 1801-ben fedezték fel a település körül. 1852-ben végezték el az első hivatalos, kémiai elemzését az itteni termálvizeknek. 1877-ben nyitotta meg kapuit az első termálvizes fürdő. A falu határában (a hegyen, a falutól nyugatra) húzódott a régi román-magyar határ, ennek a román oldalán - Szlanikfürdőn - állították fel a 19. század végén az itt látható fából készült „határ X-eket”. Itt volt a régi határátkelő, melynek ma ezen kívül semmi egyéb jelentős nyoma sem maradt.

Környezete

A város levegője tiszta, két okból: egyrészt nem egy nagy település, s nincs is nagy forgalma, valamint sűrű erdők veszik körül. Nincsenek allergiát okozó poratkák sem. Az évi középhőmérséklete 7,4 °C.

Népesség

A város népességének alakulása:

• 1948 – 2.157 lakos
• 1956 – 3.082 lakos
• 1966 – 4.857 lakos
• 1977 – 4.734 lakos
• 1992 – 5.311 lakos
• 2002 – 4.996 lakos

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

• Románok: 4,984 (99,75%)
• Magyarok: 10 (0,20%)
• Lipovánok: 1 (0,02%)
• Olaszok: 1 (0,02%)

A lakosság 40,59%-a görögkeleti ortodox vallású (2028 lakos), 58,92%-a pedig római katolikus (2944 lakos). A római katolikusok a moldvai csángó magyarok.

Látnivalók

A központi fürdő

• Termálfürdők, melyek vizét több mint 20 forrás adja
• „Ștefan cel Mare” kolostor
• A régi román határ „fa X-ei” láthatók a város mellett nyugatra 300 lépcsőre a hegyen.

Gazdaság

Jelentős üdülőközpont. Fontos megélhetési lehetőség a helyiek számára a faipar és a kavics- és kőbányák.