Szulejmán (televíziós sorozat)

From Wikipedia, the free encyclopedia

Szulejmán (televíziós sorozat)
Remove ads

A Szulejmán (eredeti címén: Muhteşem Yüzyıl (muhteˈʃæm ˈjyzjɯl), vagyis Csodálatos század) egy 2011 januárjától 2014 júniusáig vetített török történelmi ihletésű, főműsoridős televíziós sorozat, amelyet a Tims Productions készített, valamint Meral Okay és Yılmaz Şahin írt. A sorozat első évadja Törökországban 2011. január 5-től a Show TV-n, a második évadtól pedig a Star TV-n volt látható. A történet középpontjában I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom leghosszabb ideig uralkodó és egyik legnagyobb szultánja és felesége, az oszmán történelem egyik legbefolyásosabb női szereplője, Hürrem szultána áll, aki rabszolganőből vált az Oszmán Birodalom haszeki szultánájává. A sorozat a nők szultanátusaként is ismert korszakra is rávilágít. A 2011. január 5-én kezdődő sorozat első évadzáróját 2011. június 22-én, szerdán adták, a Show TV pedig egészen a 40. epizódig, 2011. december 28-áig vetítette. A sorozat a 41. epizóddal, 2012. január 4-ével került át a Star TV-re, a második évad fináléja 2012. június 6-án volt. A sorozat harmadik évada 2012. szeptember 12-én indult, és 2013. június 19-én ért véget, az utolsó, negyedik évad pedig 2013. szeptember 18-án vette kezdetét, és 2014. június 11-én, a 139. epizóddal fejeződött be. Timur Savcı producer 2013 júliusában kijelentette, hogy a sorozat várhatóan 2014 márciusában ér véget, ám végül 2014. június 11-én, 139 epizóddal zárult le. A történet folytatása A szultána című 2015 novembere és 2017 júniusa között vetített török televíziós sorozat, amely Nagy Szulejmán halála után 37 évvel, 1603-ban veszi kezdetét, és Köszem szultána, az Oszmán Birodalom szintén egyik legbefolyásosabb női uralkodójának életét mutatja be gyermekein és unokáin keresztül, egészen 1651-es haláláig. Meral Okay kijelentette, hogy a sorozat fikció, ezért nem kell a tényeket tükröznie.

Gyors adatok

Magyarországon a sorozatot az RTL Klub vetítette 2013. január 9. és 2018. december 12. között, időszakos ismétlésekkel.

Remove ads

Történet

A sorozat I. Szulejmán uralkodását (1520–1566) viszi végig. Szulejmán a török birodalom fiatal uralkodója 26 évesen megtudja, hogy apja, I. Szelim meghalt, és hamarosan megkezdődik saját uralkodása, a világ meghódítására készül. Eltökélt szándéka, hogy egy Nagy Sándor birodalmánál is erősebb birodalmat épít, és legyőzhetetlenné teszi azt. Társával, Pargali Ibrahim-mal nagy győzelmeket fog elérni, és ezzel ismertté teszi nevét a muszlim világban. Szulejmán megszilárdítja a hatalmát, Pargali Ibrahim pasa pedig nagyvezírként megerősíti a jogállamiságot az egész birodalomban, találkozik külföldi diplomatákkal, és katonai hadjáratokra készül. Mindez a Keresztény Európa és az Oszmán Birodalom közötti feszültség hátterében játszódik. Közben folyamatosan érkeznek az új háremhölgyek a szultán palotájába, köztük a gyönyörű Alexandra, aki mély benyomást tesz Szulejmánra. A szultán édesanyja, a válide és második asszonya, Mahidevran hatun azonban rossz szemmel nézik a fellángoló szerelmet és mindent megtesznek, hogy eltávolítsák az udvarból a lányt. Az asszonyok féltékenysége mellett az uralkodóra veszélyt jelentenek azok a befolyásos pasák is, akik ellenzik Szulejmán intézkedéseit és őszinte barátságát Pargali Ibrahim pasával, aki titokban szerelmes a szultán húgába, Hatidzsébe. Hatidzse fiatalon megözvegyült első férjétől, és a palotában éli mindennapjait, családja körében. Ibrahim és ő kölcsönösen megszeretik egymást, ám jól tudják, szerelmük reménytelen, mert ha Szulejmán tudomást szerezne róla, minden bizonnyal nem egyezne bele házasságukba, sőt, Hatidzse családja már ki is szemelte a lány leendő férjét, aki nem más, mint Musztafa herceg házitanítója, Mehmet Celebi. Az évek során Hürrem öt gyermekkel ajándékozza meg Szulejmánt, négy herceggel (Mehmed, Szelim, Bajazid és Dzsahángír) és egy szultánával (Mihrimah). Végül Ibrahim és Hatidzse egybekelnek és gyermekük is születik. Múlnak az évek, és Mahidevran egyre jobban aggódik Musztafa jövője miatt, akit fenyegetve érez Hürrem legidősebb fia, Mehmet által.

Remove ads

Évadok

További információk Évad, Vetítés ideje ...
Remove ads

Szereplők

Főszereplők

További információk Színész(nő) neve, Szerepnév ...

Vendég–mellék–epizód–és egyéb szereplők

További információk Színész(nő) neve, Szerepnév ...
Remove ads

Fogadtatás

Törökországban

Thumb
A történet középpontjában valós személy áll: I. Szulejmán oszmán szultán, aki Európában a „Magnificent” (nagyszerű, magasztos, dicsőséges)[2][3] melléknevet, a muzulmán világban pedig az al-Kanuni (a Törvényhozó)[4] melléknevet kapta

A sorozat körül viták alakultak ki, több néző panaszkodott, hogy „tiszteletlenül”, „illetlenül” és „hedonisztikusan” ábrázolja a nagy szultánt.[5][6] Az RTÜK török Rádió és Televízió Tanács azt nyilatkozta, hogy több mint 70000 panasz érkezett hozzá a sorozattal kapcsolatosan és nyilvános bocsánatkérésre kötelezték a Show TV-t, amiért rosszul mutatják be „a történelmi személy magánéletét”.[5] Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök elítélte a sorozatot, szerinte egy próbálkozás arra, hogy negatív fényben mutassák meg történelmüket a fiatalabb generációknak.[5] A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja egyik képviselője, Oktay Saral tovább ment, és azzal fenyegetett, hogy betiltatja a „történelmi alakokat félreértelmező” sorozatokat, így a Szulejmánt.[7] A török közélet több jeles képviselője pert indított a sorozat két rendezője, Yağmur és Durul Taylan, illetve a két főszereplő, a Szulejmánt és szerelmét, Hürremet alakító színészek, Halit Ergenç és Meryem Uzerli ellen. A vád szerint a színészek olyan jelenetekben szerepeltek, amelyeknek nincsen valóságalapjuk, illetve a szultánt rossz színben, negatív karakterként tüntetik fel. Az Isztambuli Ügyészség viszont ejtette a vádat. Indoklásuk szerint „Bár a sorozat történelmi alapokon nyugszik, de a forgatókönyvben fiktív események is felbukkannak. Ez nem jogellenes, csak izgalmasabbá teszik a sorozatot.”[8] Kisebb iszlamista és nacionalista csoportok tüntetéseket szerveztek a stúdióhoz, de a sorozat sikeres és következetesen magas nézettségű maradt.[5]

Nemzetközi fogadtatás

A Szulejmánt 2014-ben mintegy 200 millióan követték világszerte.[9] Azóta ez a szám valószínűleg jelentősen emelkedett, hiszen számos országban később kezdték el vetíteni a sorozatot.

Görögországban a sorozat népszerűsége miatt,[10][11] Szaloniki püspöke és az Arany Hajnal nacionalista párt emelte fel ellene a szavát, és azt tanácsolták a görögöknek, hogy senki se nézze, mivel az a törököknek való megadással ér fel.[10][12]

Marokkóban sokan vizuálisnak és esztétikailag élvezetesnek tartották a nézését, ám a nézők ellentétes véleménnyel voltak a nemek és az oszmán uralkodók ábrázolásáról. Több marokkói abbahagyta a nézését, mert nem tetszett nekik a benne bemutatott erkölcs.

Észak-Macedóniában a török sorozatok olyan népszerűvé váltak, hogy a macedón országgyűlés, visszaszorítva a társadalomra gyakorolt török behatást, egy 2012-es rendeletben betiltotta ezeket a sorozatokat és hazai programokra cserélte azokat.[11][13]

Magyarországon a Szulejmánt eleinte körülbelül egymillióan,[14] a sorozat vége felé viszont körülbelül csak negyedmillióan nézték hétről hétre.[15] Nagy negatív visszhangot váltott ki a rajongókból, amikor 2014 őszén az RTL Klub hat hétig szüneteltette a sorozatot.[16]

Remove ads

Főcím

Az első két évad során nem változott a főcím, majd a harmadik évadtól, a 64. résztől, magyar epizód szerint 121. rész, teljesen új főcímmel látható a sorozat, amelyben a sötét színek a jellemzőek, amely meg is maradt az utolsó epizódig. [17]

Filmzenei album

A sorozat zenéit is tartalmazó filmzenei album 2013. május 14-én jelent meg. Az albumon Meryem Uzerli, Selma Ergeç, és Cansu Dere is énekelt. Az albumon összesen 33 szerzemény található.

A sorozatban a 2013-ig használt altatódalok és népdalok is szerepelnek az albumon, Meryem Uzerli, Selma Ergeç, Cansu Dere, Erkan Bektaş, Bekir Ünlüataer és Aytekin Ataş előadásában. Az albumot Meral Okay-nak szentelték. A megjelenés hetében a digitális médiában is megjelent.

Remove ads

Megjegyzések

  1. valamikor visszaemlékezésekben, néha csak a hangja
  2. csak visszaemlékezésben
  3. csak a hangja

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads