Téglalap

A téglalap egy olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög. Két-két szemközti oldala egyenlő hosszúságú, ezért minden téglalap egyben paralelogramma is. A négyzet a téglalap egy speciális típusa, amelynek minden oldala egyenlő. A téglalap belső szögeinek összege 360°. Mivel a szemközti szögeinek összege 180°, ezért a téglalap egyúttal húrnégyszög is.

1. Az oldalakat az ábécé kisbetűivel szokás elnevezni: a, b.
2. Területe a két oldal szorzata:

${\displaystyle T=a\cdot b}$

Téglalap

Kerülete az oldalak hosszának összege:

${\displaystyle K=a+b+a+b=2a+2b=2(a+b)}$

Két átlója egyenlő hosszúságú, és a felezőpontjuknál metszik egymást. Az átlók hossza a Pitagorasz-tétellel számítható ki: ${\displaystyle {\sqrt {a^{2}+b^{2}}}}$.

Arany téglalapoknak nevezik azokat a téglalapokat, melyekre ${\displaystyle {\frac {a}{b}}\,=\,{\frac {b}{a-b}}}$.

Elnevezései

• Régies magyar elnevezése téglány.
• Az oblongum elnevezés a görög ετερομηκες („eltérő hosszúságok”) szóból ered, ami Eukleidész Elemek című művében szerepel.

Tulajdonságok

• Konvex
• Minden szöge egyenlő: derékszög
• Mindkét átlója ugyanolyan hosszú
• Az átlók felezik egymást
• Duális sokszöge rombusz
• Tükörszimmetrikus
• Paralelogramma:
  • Szemben fekvő oldalai párhuzamosak és egyenlő hosszúak
  • Középpontosan szimmetrikus

Mértékelmélet

A mértékelmélet elterjedt felépítésében a koordinátatengelyekkel párhuzamos élű téglalapok fontos szerephez jutnak, ugyanis az ő mértéküket (területüket) definiálják először, és csak aztán terjesztik ki a fogalmat más síkidomokra.

Parkettázások

A sík többféleképpen is parkettázható téglalapokkal:

Halszálkaminta

Felosztások

Ha a téglalapot felosztják, rendszerint négyzetekre, háromszögekre vagy kisebb téglalapokra osztják fel. Ezen kívül még foglalkoztak egybevágó poliominókkal is.

32×33-as perfekt téglalap

A felosztás tökéletes (perfekt), ha véges sok darab szerepel a felosztásban, és a darabok hasonlók, de nem egybevágók.^[1][2] A háromszögelt téglalapban minden darabnak derékszögű háromszögnek kell lennie. Ilyen felosztást viszonylag nehéz találni: az elsőt 1925-ben fedezte fel Zbigniew Moroń. Az ő felosztásában 1, 4, 7, 8, 9, 10, 14, 15 és 18 oldalhosszú négyzetek szerepelnek.^[3]

A téglalap oldalai akkor és csak akkor összemérhetők, ha felosztható véges sok nem egybevágó négyzetre.^[1][4] Ez ekvivalens azzal is, hogy a darabok különböző méretű egyenlő szárú háromszögek.