Tímár Péter (fotográfus)

Tímár Péter (Ajka, 1948. augusztus 23. –) magyar fotográfus, fotóművész.

Ez a szócikk a fotóművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Tímár Péter (egyértelműsítő lap).

Tímár Péter
Született	1948. augusztus 23.[1] (76 éves) Ajka
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	fotográfus
Iskolái	Budapesti Műszaki Egyetem (–1972)
Kitüntetései	Balogh Rudolf-díj (1996)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tímár Péter témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Szülei Tátrai Emilia és Timár Vilmos.

1972-ben építészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Hallgatóként kezdett tudatosan fotografálni és fotográfiai kiállításokon szerepelni.

Hommage à KG

Közben szcenikát is tanult, és végigkísérte annak a kornak magyarországi avantgárd színházi eseményeit. Éveken keresztül fényképezte a budapesti Pinceszínház életét, bár ez inkább ürügyként szolgált arra, hogy közben az alkotás, a karakterek és az előadások kialakulásának folyamatát figyelhesse.

1979-ig építészmérnökként dolgozott a Tervezésfejlesztési-és Típustervező Intézetben (TTI), de közben tagja lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének (1978), amelynek 1990 és 1992 között főtitkári posztját is betöltötte.

1978 és 1983 között a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának tagja, 1979-től titkára.

1975-től a Fiatal Művészek Klubja Fotószekciójában dolgozik, pár évig annak vezetője, a nyolcvanas években pedig a Toldi Fotógaléria művészeti vezetője volt.

A Gyász című és

a tetovált elítélek témájú képsorozatából

1979 és 2010 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Fotó szakának szakvezető tanára, 1997-től 12 éven át az iskola igazgatójaként dolgozott. Emellett óraadóként fotográfiát tanított évekig a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a Budapesti Kommunikációs Főiskolán is.

A fotográfia oktatásának szervezése terén jelentős szerepet vállalt, és szakírói munkássága is számottevő.

Pályája kezdetén a fotó képzőművészeti használata iránt érdeklődött, ezen belül montázsokat, kollázsokat, szekvenciákat, mátrixokat és például kézzel színezett képeket készített.

A Fotóművészeti Stúdióban kialakult beszélgetések, viták és személyes kapcsolatok hatására egy idő után a fotográfia dokumentatív ereje keltette fel érdeklődését. A Fővárosi Temetkezési Intézetnél készült, Gyász című sorozata (1983) feltárta a kegyelet hiányát a temetések hátterében és végrehajtásában bevett gyakorlatban – mindezzel pedig rávilágított a magyar társadalom érzéketlenségére az élőkkel szemben is. A sorozatból a Műcsarnok által a Fényes Adolf Teremben 1983-ban rendezett budapesti kiállítást néhány napon belül a Művelődési Minisztérium és a Budapesti Pártbizottság betiltotta, és a szerzőt, valamint a kiállítási intézmény vezetőit támadták. A hecckampányt az MSzMP KB irodájának vezetője állította le azzal, hogy inkább kiállítás által bemutatott problémával kellene foglalkozni, ahelyett, hogy a szerzőt ostoroznák.

Nagyívű sorozatot készített a tetovált elítéltekről a magyar börtönökben, egyben javaslatot téve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának, hogy indítsanak kriminál-pszichológiai szempontú kutatást az egyes elítéltek bűnözői karaktere és a rájuk tetovált (vagyis általuk választott) motívumok közötti esetleges összefüggések felderítésére. A kutatást végző fiatal BV tiszt később dandártábornok, a Közszolgálati Egyetem Büntetésvégrehajtási tanszékének vezetője lett.

Mindeközben a Magyar Szemle fotóriportere és képszerkesztője is volt, 1990-től pedig 26 éven keresztül a Fotóművészet című folyóirat kiadó-főszerkesztője.

Az életét végigkísérő tanítás megkövetelte nyitottság alkotó tevékenységére is kihat. Munkáiban fellelhetők a spekulatív (mérnöki, matematikai) elemek éppúgy, mint a dokumentatív és képzőművészeti megközelítések, egymással párhuzamosan és időnként egymásba átcsapva, egymást megtermékenyítve is.

Munkássága

Egyéni kiállításai

A Portré emlékezetből című sorozatából

Akt kutyával című képe

A Szerda délután című sorozatából

• 1973 – Eger, Líceum
• 1975
  • Toldi Galéria, Budapest
  • Józsefvárosi Galéria, Budapest
• 1976 – Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
• 1977, 1979 – Fiatal Művészek Klubja, Budapest – How to use the photograph?, Helikon Galéria, Budapest (kat.)
• 1980, Helikon Galéria, Budapest
• 1983 – Szociófotó V. Gyász, Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.)
• 1985 – Gödöllői Galéria, Gödöllő
• 1986
  • Andor utcai Közösségi Ház, Budapest
  • Tetoválások, Zsámbéki Galéria, Zsámbék (kat.)
• 1987 – Tetoválások, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Barcsay Terem, Budapest (kat.)
• 1988 – Eötvös J. Tanítóképző Főiskola, Baja
• 1990 – Térkép e táj? Magyar Iparművészeti Főiskola Tölgyfa Galériája, Budapest
• 1993 – Huset, Koppenhága
• 1998 – Budapest Plein Air – Légifotók Budapestről, Mezőgazdasági Múzeum (Vajdahunyad vára), Budapest
• 2013 Prestige Galéria, Budapest'
• 2017
  • Nécseyho Galéria, Léva
  • Artphoto Galéria, Budapest
• 2024 VILTIN Galéria, Budapest

Csoportos kiállítások

Számtalan csoportos kiállításon is részt vett, a hazaiak mellett például Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, Nyugat-Németországban (NSZK), az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Bécsben, legutóbb 2017-ben a varsói Nemzeti Múzeumban és a budapesti Capa Centerben, 2017-ben és 2018-ban a budapesti Art Expon illetve 2019-ben a budapesti Artphoto Galériában és az Art+Text Galériában.

• 1972 – Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
• 1974 – Józsefvárosi Galéria, Budapest
• 1976 – Fiatal Művészek Klubja, Budapest
• 1977 – Dimitrov Művelődési Ház, Veszprém
• 1978 – Első. Fiatal Fotóművészek Stúdiója-kiállítás,Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest – I. Esztergomi Fotóbiennálé, Esztergom
• 1980 – Második. Fiatal Fotóművészek Stúdiója-kiállítás,Budavári Palota C Épület, Budapest – Magyarok, Canon Galerie, Párizs – II. Esztergomi Fotóbiennálé
• 1981 – TÉNY-KÉP (A magyar fotográfia története 1840-1981), Budapest, Műcsarnok
• 1982 – Harmadik. Fiatal Fotóművészek Stúdiója-kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
• 1988, 1989 – VIII., IX. Nagybaracskai alkotótelep, Baja
• 1990, A kelet-középeurópai országok fotóművészete, Lausanne, Elysée Múzeum
• 2013, ANALÓG, fotográfia a Körmendi-Csák gyűjteményben, KOGART-ház, Budapest

Képei gyűjteményekben

Többek között: Párizsi Nemzeti Könyvtár Kortárs Metszet- és Fotótára, Elysée Múzeum Lausanne, Magyar Fotográfiai Múzeum, Körmendi-Csák gyűjtemény, Art+Text Galéria, Vintage Galéria, Barabás gyűjtemény, Archive of Modern Conflict, Montreal, Kanada.

Könyvei

• Timar Peter: Budapest Plein Air (Budapest, Intera Rt. 1998 and 1999)
• Photo_Book (digitális) www.timarpeter.hu

Cikkek

• A Fotó című szaklapban:
  • 89/11. – A sajtófotográfiáról
  • 90/1. – Erich Salomon fotóiról
  • 90/11-12. – Dezső Mihály fotóiról
• A Fotóművészet című szaklapban:

• • 1986/4. – a tehetségkutató fotópályázatról
  • 1987/2. – a tehetségkutató fotópályázatról
  • 1987/3. – Herlinde Koelbl két kiállításáról
  • 1988/2. – Tóth György kiállításáról
  • 1988/4. – Féner Tamás kiállításáról
  • 1990/2. – a tehetségkutató fotópályázatról
  • 1991/5. – a polaroid nyersanyagokról
  • 1995/5-6. – Pierre Vallet művészetéről
  • 1996/3-4. – Sevcsik Jenőről
  • 1997/1-2. – építészeti fotókról és Fejér G. – Tamás képeiről
  • 1997/3-4. – Körtvélyesi Zsolt képeiről
  • 1997/5-6. – Bozsó András képeiről
  • 1998/1-2. – Balla Demeter művészetéről
  • 1998/3-4. – Korniss Péter újabbkori erdélyi fotóiról
  • 1999/1-2. – Besenyei Péter és Kosiczky Attila fotóiról
  • 1999/3-4. – Schwanner Endre életművéről és Boros György manipulált fotóiról
  • 1999/5-6. – Barták Csaba fotóiról
  • 2000/1-2. – Normantas Pauliusról és fotográfiai tankönyvekről
  • 2000/5-6. – két fotóalbumról
  • 2003/5-6. – Batár Zsolt képeiről
  • 2005/3-4. – a digitális fotók nyomtatásáról, illetve a nyomtatás új szerepéről a fotóbizniszben
  • 2007/4. – A gótika parafrázisa – Bartha Zsolt-Péter képeiről
  • 2009/4. – Prix CaféFotó 2009. – – Philippe Bernard és Thomas Rigade képeiről
  • 2013/1. – Arcvesztés – Máté Balázs képeiről
  • 2014/1. – Kerekes Gábor (1945-1914)
  • 2015/2. – Bepillantás – "Revealed by Sofitel"
  • 2016/3. – Messziről jött emberek – Koreai fotókiállítás a Ráth György Múzeumban
  • 2018/1. – Robert Frank Albertinában

Ezeken felül többszáz könyvrecenzió, szintén a Fotóművészet számára

Tanulmányok

„Gyász, Krematórium” című művével került be Urbán Ádám PéldaKÉPek sorozatába

• Tanulmányok a Magyar Iparművészeti Főiskola felkérésére a főiskolán indítandó felsőfokú fotóoktatás programjának előkészítésére (1984-85.)
• Helyzetjelentés helyett… Tanulmány a Médiahajó melléklete számára a fotográfia helyzetéről a magyar médiában. 1997., az ENAMIKÉ Kft. kiadásában.Tanulmány a Médiakönyv (a Médiahajó „melléklete“) számára a fotóoktatásról 1998., az ENAMIKÉ Kft. kiadásában.
• Tanulmány a Médiakönyv (a Médiahajó „melléklete“) számára a szakmaiságról és az érdekekről a magyar fotográfiában 1999., az ENAMIKÉ Kft. kiadásában.
• Tanulmány az amatőrizmusról a magyar fotográfiában a Magyar Fotóművészek Szövetsége által kiadott Profi vagy amatőr? című tanulmánykötetben, 2002.
• A Magyar Fotóművészek Szövetsége által kiadandó, Baki Péter által szerkesztett Fényképészet című tankönyv számára a Légifotó c. fejezet megírása (megjelenés alatt).
• A középfokú fotóoktatás reform-tanterve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számára (1981.)
• Az Alkalmazott fotográfus szakma oktatásának szakmai és vizsgáztatási követelményei, illetve képzési programja a művészeti szakközépiskolák öt éves párhuzamos képzésében, illetve az érettségi utáni két éves képzésben – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számára (1996.)
• A Magyar Képzőművészeti Egyetem pedagógiai tanszéke részére tanulmány a Bauhaus vezetési módszereiről és pedagógiájáról (2003.)
• A Fotográfus szakma központi programja és szakmai-vizsgáztatási követelményei kidolgozása a Nemzeti Szakképzési Intézet megbízásából. (2006.)

Díjai, elismerései

• 1996 – Balogh Rudolf-díj