Takács Nándor
(1927–2016) magyar kármelita szerzetes, székesfehérvári katolikus püspök From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Takács Nándor Jusztin (Rábacsanak, 1927. január 15. – Székesfehérvár, 2016. július 11.)[2] magyar karmelita szerzetes, székesfehérvári katolikus püspök. 1988 és 1989 között a Székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke, majd 1989 és 1991 között koadjutor püspöke, 1991-től 2003-as lemondásáig pedig megyés püspök.[3][4][5]
Remove ads
Pályafutása
1938. augusztus 4-én kezdte meg tanulmányait Keszthelyen a premontrei gimnáziumban, majd felvételt nyert a keszthelyi karmelita kiskollégiumba. 1942. július 19-én belépett a karmelita rendbe; 1943. július 20-án tette le első fogadalmát.[4] Ez után beöltözött kispap volt, és 1945 júniusáig Győrben tartózkodott. 1947. május 27-én érettségizett; egy építőtáborban az atyapusztai (Pápakovácsi külterülete) remetekolostor építkezésén dolgozott.
1947-ben kezdte meg a teológiai tanulmányait; az 1–3. évet a karmeliták keszthelyi teológiai főiskoláján végezte. Az örökfogadalmat 1948. január 16-án tette le Keszthelyen.[4][5] 1950-ben a rend működési engedélyét megvonta az állam;[5] augusztus közepétől újból Győrben élt. Szeptember 12-től a budapesti Központi Szemináriumban tanult, mint a Győri egyházmegye növendéke; itt végezte a teológja 4–6. évfolyamát. 1951. október 28-án szentelték pappá. 1954-ben[4][5] magna cum laude letette a doktori vizsgáját.
1951-ben Gyöngyösön lett kántor, orgonista. 1954–1959 között egyházzenei tanulmányokat folytatott és a központi szeminárium karvezetője[4][5] és énektanára volt.[5] 1956 után, 1957-től a Magyar Rádióban megkezdődtek az úgynevezett „katolikus félóra” közvetítések vasárnap reggelente Takács atya közreműködésével; 1959. március elejéig 31 adást készített el. Ezzel egyidejűleg a Központi Papnevelő Intézet prefektusa volt.[4]
1959 februárjában az Állami Egyházügyi Hivatal a kispapok békegyűlésekről való távolmaradása miatt eltávolította a központi szemináriumból[4][5] (a kispapok és tanárok nagy részével együtt),[5] és március 1-jétől fölmentették a prefektusi és énektanári-kórusvezetői szolgálat alól. 1959–1973 között el volt tiltva a papi működéstől. Ez idő alatt először Erzsébetvárosban a Rózsák terén volt karnagy, majd júniustól a gyöngyösi Szent Bertalan-főegyházban kántor, karnagy (5 és fél évig); ezt követően a Szent Urbán-templomban szolgált, felújította a templomot és gyermekkórust vezetett. 1964. december 16-án Dömsödre költözött, ahol kántor-tisztelendőként működött. 1966 augusztusától Csornán a Jézus Szíve-templom kántor-karnagya, emellett az egyházközségi temető gondnoka is volt: parcellázta, többféle katasztert készített (időpont, névsor, és helyrajz szerint) és rendezte a temetőt. A plébánián található halottak anyakönyvében felfedezte az akkori premontrei prépost (Burány Gergely) bejegyzését kilenc ember kötél általi haláláról 1919 végén. Újjászervezte a templom énekkarát. A fiatal káplánokkal megalapította az úgynevezett kegyes atyák névsorát. Ezt követően 1968-tól Budapest-Albertfalván volt kántor,[4][5] és vezette az albertfalvai énekkart. 1971-ben jubileumi ünnepséget szervezett Szent István ezeréves évfordulójának megünneplésére, és a Szent István által alapított tíz egyházmegyéből is meghívott egy-egy személyt az albertfalvi templomba. Bibliaismereti versenyt rendezett, Szent Pál életútja és tanítása címmel szentírás-magyarázatot tartott felnőtteknek.
1973. március 25-i keltezéssel reaktiválták. Április 1-jei hatállyal a mosonmagyaróvári plébánián lett kinevezett káplán, később 1978. szeptember 1-jétől Tatabánya-Alsógallán plébános, ahol énekkart is vezetett. 1986 augusztusától a győri kispapok lelki igazgatója (a győri szeminárium spirituálisa) és dogmatika tanára.[4][5] Papi és kántori tevékenysége mellett mindig sokat tett szolgálati helyein a helyi zenei kultúra fellendítéséért.
Püspöki pályafutása
1988. december 30-án II. János Pál pápa carcabiai címzetes püspökké és székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki. 1989. február 11-én szentelték püspökké Esztergomban.[4][5] Jelmondata: „Krisztus szeretetével és Mária hűségével” („Caritate Christi, fidalitate Mariae”).
1990-től koadjutor püspök, 1991-től megyéspüspök.[5] A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában a Karitász ügyeinek volt képviselője. A magyarországi egyházi zene központi szervezete, az Országos Magyar Cecília Egyesület püspök-elnökeként (1990–2004) a liturgikus zene ügyének volt felelőse.[4]
Felépítette a Szent Gellért Tanulmányi Házat. Az egyházmegyéjében újra indultak egyházi iskolák, óvodák, általános és középiskolák, sőt, Zsámbékon főiskola is indult.[5] Új templomok épültek Százhalombattán, Oroszlányban, Dunaújvárosban.[5] Egyházmegyei zsinatot hívott össze, melyet 1997. június 24-én, Keresztelő Szent János napján nyitottak meg, és június 28-ig tartott.[4][5] A zsinat határozatait 1998. augusztus 15-én, Mennybe Felvett Szűzanyának ünnepén hirdette ki. 2000-ben segítséget nyújtott az egyetlen magyarországi passió (Budaörsi Passió) létrejöttében.
2003-ban (76 éves korában) benyújtotta lemondási kérelmét a Szentatyának.[4][5] Ennek elfogadása után nyugdíjas éveit a székesfehérvári Országos Papi Otthonban töltötte.[5]
2016. július 11-én, szentségekkel ellátva hunyt el életének 89. évében; július 27-én a székesfehérvári Szent István-székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra.[5]
Remove ads
Művei
Néhány a zenei szerzeményeiből: „Az elsőt a fájdalmas Szűzanyához, a másik a húsvéti örömteli Szűzanyához, Stabat Mater, Regina coeli.”
Szerkesztett magyar vesperást. Szervezett koncerteket, áhítatokat, zarándoklatokat.
- Kisbojtárból főpásztor. Szerdahelyi Csongor beszélgetése Takács Nándor nyugalmazott megyéspüspökkel; Szent István Társulat, Bp., 2008 (Pásztorok)
- Laetare – gaudere. A XXI. sz. apostolutódja. Dr. Takács Nándor J. OCD. nyugalmazott megyéspüspök homíliái; Takács Nándor Jusztin, Székesfehérvár, 2016
Remove ads
Elismerések
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads