Taskent
Üzbegisztán fővárosa From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgépgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
.svg)
Remove ads
Történelme
Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő, illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 4–5. században alakultak ki.
751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig és a talaszi csatában győzelmet arattak. Így lett a térség az iszlám világ része. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták először a Taskent nevet.
1220-ban Dzsingisz kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött.
A 17. és 18. században I. Péter orosz cár az Orosz Birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt.
A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.
Remove ads
Földrajz
Taskent egy sík területen fekszik az Altaj hegység lábánál, 500 méteres tengerszint feletti magasságban.
A város egy aktív tektonikus terület felett fekszik, ezért gyakori a földrengés, 1966-ban egy a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségűt jegyeztek fel itt.
Éghajlat
A város éghajlata mediterrán (Köppen: Csa),[2] erős kontinentális hatással (Köppen: Dsa). A tél hideg és hóesés is jellemző, a nyár pedig hosszú, forró és száraz. A legtöbb csapadék decemberben, januárban és februárban fordul elő, a hóesés mértéke átlagosan 70 cm évente. A nyári időszakban nagyon kevés csapadék hullik, különösen a júniustól szeptemberig tartó időszakban. Az évi napsütés 2800 óra körül alakul.
Remove ads
Közlekedés
Légi
A város nemzetközi repülőtere az Islom Karimov Taskent nemzetközi repülőtér.
Tömegközlekedés
A taskenti metró 1977-ben 3 vonalon 39 km pályahosszal indult el. 2020-ban átadtak egy új metróvonalat. A villamosközlekedés 2016-ban teljesen megszűnt, hossza 130 km volt. Trolibusz 1947 óta működik a városban.
Híres emberek
- Artur Grigoryan, örmény ökölvívó (világbajnok 1996-2004-ig)
- Dschamolidin Abduschaparov, kerékpáros
- Alekszandr Vjacseszlavovics Alekszejev, orosz ökölvívó
- Genrih Szaulovitcs Altsuller, orosz mérnök és tudós
- Jakub Bek, közép-ázsiai uralkodó
- Habibullah Khán, 1901 és 1919 között afgán emír.
- Rustam Qosimjonov, sakknagymester
- Elena Kats-Chernin, zeneszerző
- Alexander Knaifel, csellista és zeneszerző
- Yodgor Obid, költő és polgári aktivista
- Peter Odemwingie, focista
- Sulfija Sabirowa, gyorskerékpározónő
- Viktor Ivanovics Szarianyigyi, orosz archeológus
- Rashid Sunyaev, asztrofizikus
- Guryanov Mikhail, mérnök
- Mirdjalal Kasimov, focista
- Alik Szaharov, operatőr, rendező
- Shahzoda, énekesnő
- Leftheris Pantazis, énekes
Remove ads
Testvérvárosai
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads