Told

Told község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Told
Református templom
Told címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Béres Barnabás Mihály (független)[1]
Irányítószám	4117
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	303 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	20,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″47.11886, 21.64146
Told Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Told weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Told témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík középső vidékén, a Kutas-főcsatorna partján fekszik.^[3] A zsáktelepülés megközelíthető közúton: a 4-es főútról Püspökladánynál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalun keresztül Biharkeresztesig autózunk, innen délnyugati irányban kb. 6 km.

Története

Told nevét 1275 körül említette először oklevél Thold néven. A falu már a 14. század elején egyházas hely volt. Birtokosai sokáig a Told nemzetségből származó Toldiak vagy Tholdiak ősi birtoka volt. A Toldy családnak Told (Puszta-Told) és Szalonta vidékén voltak birtokai, melyek közül az utóbbit 1515-ben szerezte meg a szomszédos Pata, Kölesér, Őssi helységekkel együtt. Egy oklevél szerint Ulászló király 1502-ben rendelt el vizsgálatot Toldy Mihály, a Békés vármegyei szent-andrási uradalom birtokosa és társai ellen, a váradi káptalan nagy-szemléni és borsi birtokain elkövetett hatalmaskodások miatt. [Bunyitay - i. m. II. 282.] Toldy Tamás birtokait 1466-ban az ősi Csolt nemzetségből származó Békés vármegyei gerlai Ábrahámffy család sarja, István vette zálogba, aki 1468-ban mezőmegyeri részeit átengedte cserében egyes bélmegyeri birtokokért, mivel családja is Bihar vármegye birtokosai közé tartozott. Az 1552. évi vármegyei összeírás mint lakott helyet említi, de egy 1646-os "örökvételi okmányban" csupán a berekböszörményiek tulajdonában lévő pusztaként szerepel. A község figyelemre méltó műemléke a 18. században épült református templom.

A 2010-es években a falu lakosainak nagy része mélyszegénységben él, ezért az Igazgyöngy Alapítvány nemzetközi elismertségű biobrikett-gyártó telepet hozott létre a faluban önkéntesek és 2 főállású helyi cigány lakos közreműködésével.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Jelölő szervezet
1990–1994	Darai Kálmán	független[4]
1994–1998		független[5]
1998–2002	Béres Barnabás Mihály	független[6]
2002–2006		független[7]
2006–2010		független[8]
2010–2014		független[9]
2014–2019		független[10]
2019–2024		független[11]
2024–		független[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	296	303	306	283	277	295	303
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 17,6% cigánynak, 6,6% románnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,6%, református 59,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 8,6% (11,3% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 30,7% cigánynak, 3,6% románnak (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt református, 2,9% római katolikus, 2,2% ortodox, 1,1% görög katolikus, 4,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Református temploma műemléki védettséget élvez, a 18. században épült, 1833-ban átépítették.^[15]

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Akadémia, 1963) ISBN 963 05 4200 5
• Borovszky Samu: Bihar vármegye