Toronto

Ontario tartomány fővárosa, Kanada From Wikipedia, the free encyclopedia

Torontomap
Remove ads

Toronto Ontario tartomány fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa, igazi világváros, egyben a világ egyik legmultikulturálisabb városa: elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága közel 100 nemzetből kerül ki. Kanada üzleti központja és gazdasági motorja.

Gyors adatok

1994-ben a The Economist a világ legélhetőbb városának választotta. Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ negyedik legélhetőbb városa.[2]

Remove ads

Történelem

Toronto nevének jelentése irokéz nyelven „a hely, ahol a fák a vízben állnak”, mely a mai Simcoe-tóra utalt, ahol a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást. Az első nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte el a környéket, amikor az amerikai gyarmatokon élő, briteket támogató lojalisták távozni kényszerültek a későbbi állam területéről. Habár ők Toronto néven alapítottak egy apró falucskát a mai város helyén, alig több mint tíz évvel később, 1793. július 29-én Kanada akkori kormányzója John Graves Simcoe az azóta megszűnt Felső-Kanada tartomány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. Az 1812-es háborúban bevették az amerikaiak és nagy részét el is pusztították, a háború után mégis a Kanadába irányuló bevándorlás egyik elsődleges célállomása lett. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét, ezzel ezt a dátumot téve meg Toronto város születésnapjává is. A Nagy-tavakon az 1840-es, 1850-es években beindult hajóforgalom (a város az egyik nagy tó, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből következő gazdasági robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Toronto, Montréalt megelőzve, az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is. A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik.

Remove ads

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1861 és 2021 között:
Lakosok száma
44 821
181 200
712 800
599 000
3 480 000
2 615 060
2 731 571
2 794 356
18611891197119812000201120162021
Adatok: Wikidata

A 2016 évi felmérés szerint a lakosságon belül  fehér (50.2%), kelet ázsiai (12.7%, ezen belül 10.8% kínai, 1.4% koreai, 0.5% japán), fekete (8.5%), délkelet ázsiai (7%), latin amerikai (2.8%), nyugat ázsiai (2%), arab (1.1%), őslakos (0.7%). A származás tekintetében a legnagyobb csoport angol (12.9%), kínai (12.0%), kanadai (11.3%), ír (9.7%), skót (9.5%), kelet-indiai (7.6%), olasz (6.9%), filippínó (5.5%), német (4.6%), francia (4.5%), és lengyel (3.8%). További jelentősebb származás között volt még portugál, jamaicai, zsidó, ukrán és orosz.[3]

Remove ads

Gazdaság

Toronto GDP-je 305 milliárd USD, ami a világ 7. legnagyobb városi gazdaságává teszi. Kanada pénzügyi, ipari, kulturális és piacgazdasági központja. Tőzsdéje a TSX, a világ hatodik legnagyobb és a világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje. A Bay Streeten helyezkedik el, ami a New York-i Wall Street kanadai megfelelője.

Közlekedés

Légi

Bővebben: Toronto Pearson nemzetközi repülőtér

Tömegközlekedés

A város tömegközlekedését a Toronto Transit Commission, vagyis a TTC vállalat tartja kézben. Ontario tartomány fővárosában és Kanada legnépesebb városában a tömegközlekedés fő formái a „subway” (torontói metró), a „streetcar” (villamos), és a „bus” (busz). Emellett még fontos szerepet játszanak a scarborough-i LRT-k (Könnyű vasút) és a „Go Train” elnevezésű HÉV-járatok is.

Trolibuszok ma már nincsenek Torontóban. Az utolsó trolibuszvonalakat a városban 1993-ban szüntették meg.

A leggyorsabb és legmegbízhatóbb utazási mód a metró, majd utána a villamos. Minél távolabb esik egy adott terület a belvárostól, annál valószínűbb, hogy csupán ritkán (20-30 percenként) jár arra busz.

Jegyárak

A vonaljegy ára elég gyorsan emelkedett az elmúlt időben. 2000-ben még 2 kanadai dollárba került, ma már $3,25-ba.

A legutóbbi jegyáremelésnél nyilvánossá vált egy jelentés, miszerint a TTC olyan olcsón árulja reklámfelületeit, hogy az összes reklámbevétel nem haladja meg egy $0,25-os jegyáremelés bevételét. Ezt követően természetesen további újságcikkekben felmerült, hogy a TTC miért nem a reklámdíjakat emeli, a jegyárak helyett. Ez azonban előreláthatóan nem befolyásolja a jegyáremelést.

Megbízhatóság

A buszok és villamosok gyakran pontatlanok, és nem ritka látvány három villamos közvetlenül egymás után (ami az elvileg 10 percenkénti villamosérkezés esetén azt jelenti, hogy a következő járat kb. 30 perc múlva érkezik majd). Ez a busz- és villamostumultus azzal magyarázható, hogy a járművezetők egy adott számú menetet kötelesek elvégezni a munkaidőszakuk alatt, így ha egy sofőr az utolsó menetén van, akkor minél inkább siet, annál hamarabb mehet haza vagy ebédszünetre.

A metrón gyakoriak az ideiglenes leállások, de általában nem tartanak sokáig.

Érdekesség

Csuklós autóbusz Toronto városában évtizede nincs, a legutóbbi típus az Ikarus-Orion 286-os, a félig-meddig magyar gyártmányú autóbusz volt, de a torontóiaknak nem tetszettek, így viszonylag hamar megváltak tőlük.

Bővebben az Ikarus buszokról itt (angolul)

Remove ads

Oktatás

A város szülöttei

Magyar származású torontóiak

Sport

További információk Klub, Liga/Sport ...
Remove ads

Látnivalók

  • Állatkert (Toronto Zoo)
  • CN Tower
  • Exhibition Place
  • Chinatown
  • Toronto Beach
  • Toronto Destilleries
  • Yonge&Dundas Square
  • CNE

Testvérvárosai

Torontónak ma tíz testvérvárosa van: .[4]

Panoráma

Thumb
Toronto látképe a CN-toronyból

Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads