Uppsala
város Svédországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Uppsala (régebben Upsala) (ejtsd: üppszaala, IPA: [ˈɵ̂pːˌsɑːla]) Uppsala megye székhelye, és 174 982 fő (2023. dec. 31.)[2] lakosával Svédország negyedik legnagyobb városa Stockholm, Göteborg és Malmö után.
A fővárostól 71 km-re északra fekvő város Uppsala község székhelye is. 1164-óta az uppsalai érsek (a svéd egyház képviselője) székvárosa, ezáltal az ország egyházi központja. Itt található Skandinávia legnagyobb temploma, az Uppsalai székesegyház. Az 1477-ben alapított Uppsalai Egyetem Skandinávia legrégibb felsőoktatási központja.
Remove ads
Földrajz
Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól kb 75 km-re északra fekszik a 60. szélességi kör magasságában. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala vára, mely a város nagy részéről látható.
Éghajlat
Uppsala éghajlatát kontinentális és szubarktikus éghajlati hatások is befolyásolják földrajzi helyzete miatt. A valaha feljegyzett legmagasabb hőmérséklet a városban 37,4 °C volt, ezt 1933-ban mérték. Bár a nyár Uppsalában nagyon meleg, a hőmérséklet ritkán megy 30 °C fölé. A valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet −39,5 °C volt, ezt 1875-ben mérték. A leghidegebb hónap a február, az átlaghőmérséklet ekkor −4,6 °C. A legmelegebb hónap a július, az átlaghőmérséklet ekkor 16,6 °C.
Az évi csapadékmennyiség 532 mm, hóesés novembertől áprilisig jellemző. Június végén Uppsalában fehér éjszakákat figyelhető meg, ekkor egész éjjel világos van.
Remove ads
Története


Uppsala eredetileg a maitól kb 5 kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérítés idején a város mintegy ötven évig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város a pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.
Gamla Uppsala közigazgatásilag Uppsalához tartozik, noha nincs vele összeépülve. Önálló városrésznek tekinthető kb. 5000 lakossal. Népszerű kirándulóhely múzeummal, templommal, mini-skanzennal és viking kori sírdombokkal. Uppsala nagy napján, a Walpurgis-éjen (április 30.) a Gamla Uppsala-i dombok mellett gyújtják meg Svédország legnagyobb örömtüzét.
A mai Uppsala területe a régi „Östra Aros” tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.
1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből származik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.
A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.
Remove ads
Turizmus


- A gótikus székesegyház ma egyike a világ leghatalmasabb templomainak, tornyainak magassága 118 méter. Skandinávia legnagyobb temploma több mint 100 éven át épült a 13. század végétől a 15. század elejéig. Érdekessége, hogy pontosan ugyanolyan magas, mint amilyen hosszú. Eredetileg katolikus templomként szentelték fel, majd a 16. század során a reformáció keretében az evangélikus vallás svédországi elterjedésekor Luther tanainak követői vették birtokukba az épületet. Evangélikus székesegyházként működik, benne múzeummal.
- Az uppsalai egyetem épületét a 15. század végén emelték, 1477-ben kezdte meg működését. Ezzel Észak-Európa első felsőfokú tanintézménye lett. Az eredeti épület megsemmisült, de a 19. század végén emelt új központi épülettel, valamint az egyes tanszékek különálló épületkomplexumaival olyan eredményeket mutat föl, hogy a világ leghíresebb egyetemei közé tartozik. Számos Nobel-díjas tudós és szakember tanult, illetve dolgozott itt. 60 ezer diák tanul az egyetemvárosban.
- Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
- A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
- A „Stadsskogen”, a város központi parkja.
Személyek
- Olaus Rudbeckius
- Carl Linné
- Anders Celsius
- Jöns Jakob Berzelius
- Anders Jonas Ångström
- Dag Hammarskjöld
- Ingmar Bergman
- Arvid Carlsson
- Hans Blix
- Svante Arrhenius
- Itt született Amanda Lind (1980 –) svéd politikus, kulturális és demokrácia-miniszter
- Emanuel Swedenborg ( 1688 -1772) svéd tudós , feltaláló , mérnök , filozófus, teológus és misztikus . A nevezetes Uppsala Egyetem volt hallgatója. A svéd királyi tudományos Akadémia tagja. Fő műve: Menny és Pokol
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads