Vörös vércse

A vörös vércse (Falco tinnunculus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj. Belgium hivatalos madara.^[1] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1992-ben „Az év madarává” választotta.

Vörös vércse
Kifejlett hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Csoport: Neoaves Csoport: Passerea Öregrend: Telluraves Csoport: Australaves Csoport: Eufalconimorphae Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes) Család: Sólyomfélék (Falconidae) Alcsalád: Sólyomformák (Falconinae) Nemzetség: Valódi sólymok (Falconini) Nem: Falco Linnaeus, 1758 Faj: F. tinnunculus
Tudományos név
Falco tinnunculus (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vörös vércse témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös vércse témájú médiaállományokat és Vörös vércse témájú kategóriát.

Előfordulása

Igen nagy elterjedési területe van. Európában, valamint Ázsia és Afrika jelentős területén őshonos. Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban, mezőgazdasági területek és legelők közelében él. A sűrű, zárt, összefüggő erdőket kerüli. Az ember közelsége nem zavarja, gyakran megjelenik a városokban.

Alfajai

• Falco tinnunculus tinnunculus – ez az alapfaj, széles körben elterjedt egész Eurázsiában. Fészkel a Földközi-tenger szigetein és Észak-Afrikában is. Ezeken kívül előfordul a Brit-szigeteken is.
• Falco tinnunculus alexandri – a Zöld-foki-szigetek déli szigetei
• Falco tinnunculus neglectus – a Zöld-foki-szigetek északi szigetei
• Falco tinnunculus canariensis – a Kanári-szigetek nyugati tagjai és Madeira
• Falco tinnunculus dacotiae – a Kanári-szigetek keleti tagjai
• Falco tinnunculus rupicolaeformis – Szudán északi része, Egyiptom és az Arab-félsziget
• Falco tinnunculus interstinctus – Japán, Korea, Kína, Mianmar, Asszám és a Himalája.
• Falco tinnunculus rufescens – Afrika a Szaharától délre
• Falco tinnunculus archeri – Szomália és Kenya
• Falco tinnunculus rupicolus – Angolától keletre Tanzániáig és délre a Fokföldig
• Falco tinnunculus objurgatus – Nyugat- és Dél-India és Srí Lanka
• Falco tinnunculus perpallidus

Megjelenése

Testhossza 32–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–80 centiméter. A hím testtömege 160-210 gramm, a tojó pedig 200-250 gramm. A hím hátoldala gesztenyevörös, sötét cseppfoltokkal, hasoldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek, farka végén fekete keresztszalag.

Életmódja

Otthonosan mozog a levegőben. Gyakran egy helyben lebeg (szitál) zsákmányt kémlelve. Szárnycsapásai gyorsak, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal, valamint nagyméretű rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen.

Szaporodása

Többnyire varjaknak a fák tetején lévő, gallyakból álló fészkét foglalja el; amíg a fészek használható, nem keres másikat. Előszeretettel fészkel más madárfajok közelében. Ha nem fán fészkel, akkor gyakran választja a fák odvait, löszpartokat, sziklafalakat, kőbányákat, várromokat és a városok magasabb épületeinek – főként templomtornyoknak – a tetőzetét. Néhány párt megfigyeltek a budapesti Parlament épületén fészkelni. Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik. A fiatal madarak szintén 28-30 nap múlva repülnek ki. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó madár, de egyes példányok elvonulnak. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 679 vörös vércse telelt Magyarországon.^[2] 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 906 itthon telelő vörös vércsét figyeltek meg a madarakat számlálók.^[3]

Védettsége

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetettként szerepel. Európában csökkenő állományú fajnak számít. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Galéria

• 
  A hím zsákmánnyal távozik a tetthelyről

  

  Tojó

• 
  Kézben tartva
• 
  Egy faágon pihenve
• 
  Tojása