VI. Szobekhotep

VI. Szobekhotep (más számozás szerint V. Szobekhotep, uralkodói neve Hahotepré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia uralkodója. Kim Ryholt szerint a dinasztia 31., Darrell Baker szerint a 30.,^[1][2] Jürgen von Beckerath és Detlef Franke szerint a 25. királya.^[3][4][5]

VI. Szobekhotep
előd egyiptomi fáraó utód V. Szobekhotep XIII. dinasztia Ibiau
Szobekhotep térdelő szobra (Berlin)
Uralkodása	i. e. 1719–1715[1]
Prenomen	ḫˁ-ḥtp-rˁ Hahotepré „Felragyog Ré elégedettsége”
Nomen	sbk-ḥtp Szobekhotep „Szobek elégedett” Karnaki királylista: Hahotepré Torinói királylista: Hahotep Rahotep
Apja	IV. Szobekhotep (?)
Anyja	Tjan (?)
Főfelesége	Nubhaesz (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Szobekhotep témájú médiaállományokat.

Korábban úgy vélték, VI. Szobekhotep uralkodói neve Merhotepré volt, Ryholt azonban a régészeti bizonyítékok újraértékelése során a Merhotepré uralkodói nevet V. Szobekhotep neveként azonosította, a Hahoteprét pedig VI. Szobekhotep neveként. Régebbi tanulmányokban előfordul, hogy Merhotepré Szobekhotep viseli a VI., Hahotepré pedig az V. sorszámot.^[1][2]

Családja

VI. Szobekhotep apja talán IV. Szobekhotep volt, az egész második átmeneti kor legjobban dokumentált uralkodója. Ezt a feltételezést egy, a Vádi el-Hudiban talált feliratra alapozzák, mely szerint IV. Szobekhotepnak volt egy szintén Szobekhotep nevű fia. Amennyiben ő lett VI. Szobekhotep, úgy anyja valószínűleg Tjan királyné, IV. Szobekhotep felesége.^[2] VI. Szobekhotep felesége talán Nubhaesz volt, bár lehet, hogy ő V. Szobekhotep vagy Ibiau felesége volt.^[6]

Említései

A torinói királylistán Hahotepré Szobekhotepet IV. Szobekhotep után említik, de egy sor hiányzik a királylistában; itt Merhotepré Szobekhotep neve szerepelhetett.^[7] VI. Szobekhotepnak 4 év 8 hónap 29 nap uralkodási időt tulajdonítanak,^[8] ami Ryholt szerint i. e. 1719-1715 közt volt.^[1] A korszakhoz képest viszonylag hosszúnak számító uralkodása ellenére csak pár helyen említik közvetlenül. Ábrázolja egy térdelő szobor, amely talán Kermából került elő, emellett említik egy Abüdoszban talált^[9] és hat, ismeretlen lelőhelyről származó szkarabeuszon, egy pecséthengeren^[10] és egy pecsétlenyomaton. Egy jerikói sírban szintén találtak egy Hahotepré nevét viselő szkarabeuszt, ami kereskedelmi kapcsolatokat feltételez a XIII. dinasztia kori Egyiptom és a levantei államok között.^[2]